Ideológiai korrupció az igazságszolgáltatásban? - Interjú Gaudi-Nagy Tamással a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével(I.)
A 15 éve fennálló hazafias jogvédő szervezet, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, illetve Alapítvány a napokban tartotta jótékonysági estjét, amelynek célja a források növelése volt a nemzeti érzelmű, patrióta jogászok, ügyvédek hadba küldéséhez a Magyarországot gátlástalanul támadó balliberális nemzetközi jogvédő hálózatokkal szemben. A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) 36 fizetett munkatárssal dolgozik a globalista patriofób célok elérése érdekében igyekszik lépten-nyomon elősegíteni hazánk megregulázását és a multikulti, s a társadalmi devianciák térnyerését. A nemzeti jogvédők jelenleg 30 önkéntes fővel állnak a strázsán és állnak bele szükség esetén konkrét ügyekbe jogi képviselőként, ha kell a legmagasabb jogi fórumokra a nemzeti értékek és érdekek védelmét. Gaudi-Nagy Tamással, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével az interjú első részében az ultraliberális NGO-k módszereiről, az önrendelkezés útját járó hazánk elleni akcióikról, a gyöngyöspatai romák ügyéről és a börtönbizniszről beszélgettünk.
PestiSrácok:Milyen a támogatottsága 15 év után a Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak, milyen erőt érez maguk mögött és ez milyen esélyt jelent a Magyarország ellen hadba állított nemzetközi liberális, magukat jogvédőnek nevező civil NGO hálózattal szemben?
Gaudi-Nagy Tamás: Egyre fokozódó bizalmat, erkölcsi támogatást érzünk a hazafias gondolkodású emberek részéről, ugyanakkor még mindig igen visszafogott mértékű pénzügyi támogatást kapunk tőlük. Ezen szeretnénk változtatni, ennek jegyében szerveztünk a közelmúltban egy jótékonysági estet a nemzeti jogvédelemért. Itt elkötelezett partnerekre leltünk, de várakozásainktól sajnos elmaradt a befolyt támogatás, sok a még teendő a forrásaink növelése érdekében. A remek hangulatú esten összegeztük, dokmentum-filmekkel illusztráltan bemutattuk, értékeltük az elmúlt 15 évben végzett hazafias jogvédő munkásságunkat, amire joggal lehetünk büszkék lehetünk. Kiálltunk, méghozzá sikerrel számos olyan jogi ügyben, ami nemzeti jogvédő segélyért kiáltott. Elültettük és erősítettük az emberekben a nemzeti jogvédelem fontosságának gondolatát. De még több a feladat, ami ránk vár, ha megnézzük kikkel, milyen célkitűzésű erőkkel állunk szemben. Máig tartó megbecsülésünket és hitelünket az adja, hogy 2002 és 2010 között rengeteg jogi eljárásban fejtettünk ki eredményes ellenállást a gyurcsányista-bajnaista balliberális önkény időszakának brutális jogsértései ellen a meghurcolt, megalázott hazafiak százai és az egész nemzet érdekében. Manapság is kemény jogi küzdelmeket folytatunk, de ezúttal az egyre erőszakosabb, magukat antifasisztának mondó, szexuális devianciákat hirdető, keresztényellenes, patriofób, valójában szélsőbaloldali úgynevezett álcivilekkel, liberális jogvédő szervezetekkel szembeni pereinkben. Eredményeinkkel elégedettek lehetünk, de sokkal többet is tudnánk tenni. Például nemrég értük el sokéves küzdelem után egy, a Helsinki Bizottság által védett erőszakos szexuális deviáns elítélését, aki a provokatív és káros Budapest Pride ellen tiltakozó neves keresztény családvédőre, dr. Téglásy Imrére támadt szeméremsértő módon. De éppígy sértetti jogi képviselettel segítjük a gender és LMBT lobbi nyomulása ellen küzdő Budaházy Eddát, akit a tavalyi deviáns menet idején támadt meg egy szivárványharcos. A Tégy a magyargyűlölet ellen ! akciónk keretében több kollektív személyiségi pert indítottunk a magyar nemzet méltóságát súlyosan sértő, gyalázó liberális szennyportálokkal szemben. Legutóbb pedig gyűlöletbűncselekmény miatt feljelentést tettünk a Kitörés 60 túrán résztvevő felvidéki fiatalokra brutális erőszakkal támadó antifasiszta csürhe ellen. Sajnos azonban forrásaink és ezzel a lehetőségeink is eltörpülnek a Soros hálózat szervezeteihez mellett. A Helsinki Bizottság például éves szinten nagyjából ötszázszor akkora forrásból működik, mint mi. Hiába van sok együttműködő ügyvéd partnerünk, de akkor tudjuk őket nagy számban jogi csatákba küldeni, ha ennek a fedezete biztosított. Háborús hasonlattal élve: a harckocsik csak akkor bevethetők, ha a kezelőszemélyzet mellett van elegendő lőszer és üzemanyag.
Gyarapodik a csapat, érezhető, hogy többen merik felvállalni a jogásztársadalomban a jobboldali hovatartozásukat most már több mint egy évtizeddel a legutóbbi baloldali kormányzás után?
Az utóbbi években újra elkezdődött egy érdeklődési, csatlakozási folyamat. Egyre több az érdeklődő, velünk szimpatizáló kolléga, de még mindig sokan vannak, akik velünk tartanának, de nem mernek. Azt szoktam mondani, hogy mi egy válogatott vagyunk, van egy keretünk, ez most kb. 30 fő önkéntes alapon. A Helsinki Bizottság 36 fő fizetett alkalmazottal dolgozik. Ezért tudnak olyan jellegű stratégiai perléseket végigcsinálni, mint ami például a gyöngyöspatai szegregációs ítéletekhez vezetett. És ha már Gyöngyöspatáról beszélünk, ki kell emelni, hogy nem egyedi esetről van szó, ez egy bevett modelljük, amit több mint egy évtizede alkalmaznak nálunk is.
Volt már egy hasonló jellegű ilyen bírósági ítélet szegregáció miatt, úgy tíz éve, ön volt az akkor pellengérre állított önkormányzat jogi képviselője...
Így van. Ez Kerepesen történt 2010 tavaszán, hetekkel a balliberális kormány bukása előtt. Akkor is alaptalanul állapított meg a bíróság a cigány tanulók terhére elkövetett szegregációt és ezért az akkori Bajnai kormány égisze alatti Oktatási Hivatal által indított perben a helyi általános iskolát működtető önkormányzatot milliós bírsággal sújtották. Annak ellenére, hogy a problémás, a többség tanulását akadályozó, agresszív viselkedésű cigány tanulókból szervezett kiscsoportos rendszer mindenki számára bizonyítottan kedvező tanulmányi eredményekkel járt és az iskola oktatási-nevelési céljainak teljesítése is lehetővé vált. Mégis arra kötelezték a balliberális kormány utolsó évében az iskolát, hogy állítsa vissza a korábbi rendszert, amely ismét káoszt, a kerepesi iskola színvonalának gyors leépülését és a magyar tanulók tömeges átiratását eredményezte. (Szerk.: Az ügy háttere megismerhető Franka Tibor akkori kerepesi polgármester, a kerepesi önkormányzatot képviselő dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, illetve az akkori Oktatási Hivatal illetékese tévés vitájából:)
Egyáltalán nem véletlen egybeesés, hogy az akkori eljárást ugyanaz a Soros zsoldos szervezet indította, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, mint amelyik a mostani gyöngyöspatai pert generálta. Egyébként is az Emberi Jogok Európai Bíróság az Ursus vs. Horvátország ügyben elvi éllel kimondta, hogy egyes problémás tanulók elkülönítése és kicsoportos keretben történő oktatása nem jogsértő, mivel az éppen az érintettek érdekét szolgáló, megengedett pozitív diszkrimináció.
De most a kormány megálljt parancsolt
Így van, és ezt rendkívül előremutató fordulatnak látom. Az önkormányzatok végre nincsenek egyedül, amikor szembe találják magukat ezzel a rendkívül nehéz problémával és a liberális jogvédő szervezetek káros tevékenységével. Ezt a szembenállást a jogi eszközeinkkel mi nemzeti jogvédők is segíteni kívánjuk. Egyébként nem csak a hátrányos helyzetűnek mondott, együttélési, iskolai szabályoknak megfelelni nem tudó, a többi tanuló oktatását nehezítő, nem egy esetben ellehetetlenítő cigány tanulókat karolták fel szegregációt állítva. A szintén Soros hálózatos Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) büszkén tünteti fel honlapján sikerként, hogy sikerrel támadtak önkormányzatokat a szociális segélyezés egyébként teljesen érthető és ésszerű feltételekhez kötött gyakorlata kapcsán.
Ez konkrétan mit jelent, mit kifogásoltak?
Számos önkormányzatnál is bevett – szerintünk helyes - rendeleti szabályozás és gyakorlat volt, hogy a szociális segélyezést olyan feltételekhez kötötték, mint a rendezett lakókörnyezet. A TASZ szerint jogellenes a szociális ellátások igénybevételéhez feltételként szabni, hogy az igénylőnek rendezett legyen a lakókörnyezete. Szerintük elfogadhatatlan, hogy „olyan abszurd feltételek teljesülését is vizsgálhatja egy önkormányzat, mint hogy a kertben lévő fűfélék magassága meghaladja-e a 15 centimétert, vagy hogy a tűzifát “rendezett formában felhalmozva” tárolják-e a kertben.”
A TASZ végül sikerként könyvelte el, hogy az általuk 2017-ben indított eljárások hatására számos önkormányzat kivezette ezt a gyakorlatot. Maguk írják, hogy négy megyében támadtak meg ötvenöt olyan rendeletet és ennek nyomán 25 képviselő-testület módosította helyi szociális rendeletét. Ezek a felforgató szervezetek tudatosan rombolják, próbálják széttépni mindazon kötőszöveteket, amelyek egyben tartják az egészséges, keresztény és nemzeti értékeken alapuló építő szemléletű társadalmat. Mindezt a nagy globalista terv: az európai lakosság- és értékcsere megvalósítása, a nemzetek és nemzeti hagyományok felszámolása érdekében. A Helsinki Bizottság maga büszkélkedik el azzal 2018-as beszámolójában, hogy az önrendelkezés útját járó hazánk elleni, EUSZ 7. cikke szerinti - a jogállamiság álcájával zajló – megtorló eljárás érdekében sokat tettek: „Erőfeszítéseink (jelentéseink és felszólalásaink) jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az Európai Parlament döntő többséggel fogadta el az ún. „Sargentini-jelentést”, és indította el az ún. 7-es cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen.” Vagy azzal, hogy hazánkban „az új közjogi rezsimmel kapcsolatban megfogalmazott bírálataink jelentős részét visszaigazolták a nemzetközi szervezetek jelentései.”
És már asszociálhatunk is börtönbizniszre...
A börtönbiznisz ugyanezen célt szolgáló a jelenség. Szintén a társadalom egészséges működését fenyegeti az a torz szemléleten alapuló joggyakorlat, hogy a bűncselekménye miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt bűnöző jogait előbbre valónak találják a sértetténél. Sajnálatos és szégyenletes, hogy ügyvédi iparággá vált ez a terület, ahol minimális kreatív jogi munkával inkább adminisztratív, adatgyűjtő munkával lépnek fel a liberális jogvédő szervezetek köré szervezett ügyvédi csoportok, nyilvánvalóan kihasználva azt a lehetőséget, hogy a Helsinki Bizottság mint jogvédő szervezet éveken át fogdamegfigyelő programot üzemeltető jogvédő szervezetként folyamatosan járhatta a magyar büntetés-végrehajtási intézeteket. Nem tűnik irreális feltevésnek, hogy ennek a programnak a keretében, lényegében tippadóként, ügyfelhajtóként léphettek fel, amit ráadásul tilt a magyar ügyvédi etikai-fegyelmi kódex. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy ezek a nagy tömegű megbízások, egy adott ügyvédhez, milyen úton jutottak el.
