Helyi kiskirályok, kitiltott dolgozók, szégyenteljes bérezés, rendszeres megaláztatás – a szolnoki Auchan valószínűleg csak egy a hipermarketek közül, ahol visszaélnek a polcszervizesek munkájával. Fehér Csanádi Brigitta, az egyik érintett úgy döntött: mesél, mert a hallgatás nem hoz változást és mert úgy érzi elég volt.
GASZNER VERONIKA – PestiSrácok.hu
A nagy áruházláncoknál (Tesco, Auchan, INTERSPAR, SPAR) bevett szokás, hogy polcszervizes, vagy idegen kifejezéssel élve merchandising szolgáltatásokat is igénybe vesznek. A dolog igen egyszerű: a nagyobb termékek, márkák beszállítóikon keresztül leszerződnek a polcszervizeseket közvetítő ügynökségekkel, akik a megadott áruházaknak biztosítják a szükséges számú dolgozót, ők pedig kihelyezik a beszállítók termékeit.
Márkafelelősök a hiperekben
A polcszerviz fontos feladat, nem véletlen vették át a külföldi gyakorlatot a multicégek magyar leányvállalatai. A megfelelően végzett árutöltés akár 10 százalékkal növelheti a termékekből származó profitot, hiszen a vevő a keresett árucikket jól látható helyen és a megfelelő mennyiségben találja, ami fontos szempont a kereskedelmi gyakorlatban. Ahogy a mondás is tartja: eladni csak teli polccal lehet.
A mennyiség mellett fontos az esztétika, a polcszervizesek gondoskodnak róla, hogy az adott árucikk mindig márkajelzéssel kifelé legyen elhelyezve, hogy a polcsoron rend és tisztaság uralkodjon. Ezen túl feladatuk ellenőrizni az árukészletet, vezetni a fogyást, kihelyezni az akciós termékeket, figyelemmel kísérni a promóciókat. Feladatkörük meglehetősen összetett ezért számít nagy értéknek egy olyan dolgozó, aki évek óta tölti a megadott terméket, hiszen nemcsak a helyi vásárlói igényekkel van tisztában, de a forgalmat és a az adott márkát is megfelelően ismeri.
A polcszervizesek munkája ráadásul tehermentesíti az üzleteket, hiszen az adott termékekkel és azok töltésével így nem nekik kell bajlódniuk, míg a beszállítók is elégedettek lehetnek, hiszen az adott árucikk „jó kezek között van”, abból mindig megfelelő mennyiség és minőség kerül majd a vásárlók elé.
Képünk illusztráció
Az elképzelés jó, a gyakorlat már kevésbé
Jól hangzik, ám sajnos a megvalósítás már nem megy ilyen könnyen. A polcszervizeseket a multinacionális, külföldi tulajdonú áruházláncok sokszor kizsákmányolják, saját privát munkaerőnek tekintik, akikkel olyan feladatokat is elvégeztetnek, amelyek nem tartoznak a munkakörükhöz. Az ellenállásért kitiltás és megalázás jár, ha viszont szó nélkül megtesznek mindent, azért sem jár a köszönet.
Mindez a hipermarket vezetésén múlik, mondja Brigitta, aki több éve dolgozik polcszervizesként. A rossz példák között a szolnoki Auchan vezetését említi. Brigitta még akkor kezdett el ebben az üzletben dolgozni, amikor az még Cora volt, a jogutódlást követően néhány hónapig teljes állásban az Auchan alkalmazottja volt, majd polcszervizesként dolgozott tovább. Mivel több üzletben is alkalmazzák – a polcszervizesek csak néhány órát dolgoznak egy adott üzletben, és ha ott végeztek a töltéssel és a többi feladattal, egy másik áruházban folytatják a szerződésükbe foglalt márkákkal kapcsolatos munkát – így csak heti egy napot tölt a hipermarketben, ám nemcsak rálátása, hanem személyes tapasztalata is van a rossz vezetésről.
Eddig két alkalommal tiltotta ki az üzlet vezetője, ám főnökének annyit sikerült elérnie, hogy folytathassa a munkát, azzal a feltétellel, hogy láthatatlan marad. Nem mindenki járt „ilyen jól”, két kollégájának végleg el kellett hagynia az üzletet, így jövedelmük felét is elveszítették.
Kitiltással jutalmazott karácsonyi túlórák
Őket egy karácsonyi töltés-dömping alkalmával ítélték nem kívánatosnak. Az áruház vezetése azt kérte (vagy inkább arra utasította) a polcszervizes dolgozókat, hogy az áruház több dolgozójával együtt vállaljnak éjszakai munkát. A bolt bezárásától hajnalig tartó munkát azzal kívánták honorálni, hogy azt ígérték, az ott maradóknak picivel több pihenőidőt biztosítanak majd. Mindez persze teljesen szabálytalan, ráadásul a polcszervizeseket közvetítő irodák, akik alkalmazzák és fizetik a munkaerőt sok esetben nem, vagy csak utólag értesülnek a multik ilyen húzásáról).
Brigitta szerint ez a rendszer nem lenne rossz, hiszen a kis helyi alkuk mindenkinek előnyösek: ők jobban tudnak haladni este és szívesen besegítenek, hiszen ez a bolt, a vevők és valahol az ő érdekük is, a siker az ő sikerük is, az üzlet pedig a karácsonyi forgatagban felkészülten várhatja a vevőket.
A gond akkor van, ha ez átcsap önkényeskedésbe, kizsákmányolásba és zsarolásba. Az ominózus boltpakolás azzal végződött, hogy az önként, némileg kedvező feltételek mellett lehúzott súlyos éjszakai műszak végét követő értekezleten a polcszervizesek megkapták a fejmosást: nem jól dolgoztak. Ekkor összefogtak és tüntetően kivonultak az áruházból. Az Auchan igazgatója közölte velük, aki nem jön be délután dolgozni, azt kitiltja az üzletből, holott erre semmiféle joga és felhatalmazása nem lenne (az már csak részlet, hogy éjszakai munkavégzés után a munka törvénykönyve szerint semmilyen felhatalmazás mellett nem kötelezheti munkára a dolgozókat).
Balázs Ildikó, a szolnoki Auchan igazgatója
“Elképesztően kínos” ordítozás a vevők előtt
A másik alkalommal azonban Brigittán csattant az ostor. Főnöke kérésére feltöltötte a kasszasoroknál található rágógumi készletet. Mivel egy teljesen más osztályon dolgozik, az áruház igazgatója, aki nem ismerte meg, odalépett hozzá és utasította, hogy más polcsorokat is töltsön fel. Brigitta tájékoztatta, hogy milyen minőségben dolgozik és hogy nem tölthet olyan terméket, amely nincs a szerződésében, magyarul amiért nem fizetik ki sem őt, sem a munkáltatóját. Az igazgató Brigitta elmondása szerint hangos és véget nem érő ordítozásba kezdett, majd amikor Brigitta felhívta a főnökét, hogy tanácsot kérjen, ki akarta venni a kezéből a telefont. Az egészben az volt a legkellemetlenebb hogy mindez a vevők szeme láttára történt, így elképesztően kínos volt – meséli Brigitta. Pár nappal később főnöke jelenlétében egyességre jutottak: Brigitta maradhat, ha nem lesz szem előtt.
22-es csapdája
Megalázó és ami a legfájóbb, hogy senki nem áll ki mellettünk, meséli az asszony. Hiába látták, hogy igazságtalan és önkényes az igazgató eljárása, senki sem akart problémát, még akkor sem, ha Brigitta munkájával egyébként mindenki elégedett, mert ő évek óta komoly és megbízható munkaerő. A beszállítók érdeke, hogy valaki töltse terméküket, de az már igazából mindegy, hogy ezt a munkát ki végzi el. A munkaerőt közvetítő cégeknek sem jön jól a balhé, nem jó, ha üzletet veszítenek, mert a beszállító ilyen esetben másik céggel köt szerződést. Aki minden esetben hoppon marad, az az alkalmazott.
Ha új terméket kell kihelyezniük, amihez egy már kipakolt árucikket kell leszedniük, úgy nem várják meg, amíg a hipermarket saját dolgozója odajön és lepakoljon, elvégzik a feladatot ők maguk, meséli tovább Brigitta. Ha mondjuk csak papírtermékekről van szó, az nem olyan megterhelő feladat. De nehezebb a helyzet olyan súlyosabb termékeknél, mint az olaj, liszt, cukor, vagy az üdítő. Ráadásul fontos, hogy idejükkel is jól gazdálkodjanak, hiszen ha végeztek az egyik üzletben, nincs jóleső lazítás, máris irány a következő bolt.
Mindezért persze nem jár túl sok pénz. Bár a merchandising nemzetközi gyakorlat, a hazai bérezés messze elmarad a külfölditől. Míg egy nyugat-európai polcszervizes 23 eurót is megkap óránként, addig a hazai órabér 1.7 euró, azaz nagyjából 500 forint körül alakul, így Magyarország igencsak a sor végén kullog.
Lokális probléma
Brigitta szerint a korábbi vezetéssel nem voltak ilyen problémák, normális feltételek mellett végezhették feladatukat, nem voltak konfliktusok. Az új igazgatótól azonban a legtöbben tartanak, sokan inkább betegállományba mennek, míg olyanok, akiknek nincs munkájuk akkor sem mennek el az üzletbe dolgozni, ha lehetőségük adódik, mert tartanak az igazgatónő önkényuralmi rendszerétől. Meg kell nézni, mennyien dolgoztak már itt mióta az új igazgatója van az üzletnek, javasolja Brigitta.
A rendszer tehát nem a legjobb, könnyen ad lehetőséget visszaélésre és ez különösen a kisebb városokra, településekre igaz, ahol kevesebb a munkalehetőség.
Az igazgató egyből feljelentéssel fenyegette meg portálunkat
Megkerestük a szolnoki Auchan érintett igazgatóját, Balázs Ildikót, aki a kérdést végig sem hallgatva feljelentéssel és jogászokkal fenyegetőzött.
Az Auchan kommunikációs igazgatójánál, Gál Judittnál emailben érdeklődtünk az kérdéses esetről. Az áruházlánc válaszába azt írta, a szolnoki esetről az áruházláncuk vezetőségének tudomása van. Leírták: az áruházigazgató a karácsonyi szezonra való tekintettel egyszeri alkalommal ajánlotta fel a partner számára, hogy kedvezőbb körülmények között teljesíthesse a polcszervizes feladatait. Fontosnak tartották megjegyezni, hogy a polcszervizes feladatokat külső partner végzi és a polcszervizesek nem társaságuk alkalmazásban állnak. Azt írják: áruházuk az említett esetben is a szerződéses keretek között járt el, ugyanis az lehetővé teszi az áruházak igazgatói számára, hogy jelezzék, esetlegesen mely polcszervizes munkájával, vagy az áruházban tanúsított magatartásával elégedetlenek, és kérhetik, hogy az adott személy helyett a partner a továbbiakban más közreműködővel végezze feladatát az áruházban. “Áruházláncunk vezetősége tisztázta a szolnoki áruház igazgatójával az esetet, és azt lezártnak tekintjük” – írta válaszában Gál Judit, az Auchan Magyarország kommunikációs igazgatója.
Fotók: szolnokinaplo.hu/Origo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS