Nagy Feró akkor állt ki a CPg mellett, amikor a posztkommunista hatalom a leginkább üldözte őket

Ismerték-e egymást a CPg tagjai és Nagy Feró? Igen, de ennél sokkal szorosabb kapcsolat volt köztük. Mindez annak köszönhető, hogy Nagy Feró fedezte fel a CPg-t a budapesti közönség számára. Ő volt az, aki Budapesten fellépési lehetőséget biztosított nekik. Önzetlenül, tiszta szívből támogatta őket. Az énekes őket tartotta a legbátrabb, a punk eszméjéhez leghűségesebb együttesnek, akit szerinte (is) bedarált az akkori magyar hatalom.

A CPg a legbátrabb és a leghűségesebb volt a punkhoz

– ezt Nagy Feró mondta a legendás punk együttesről a Pol Pot megye punkjai című filmben.

Nagy Feró volt az, aki a CPg-t felléptette Budapesten, a Közgáz klubban. Azt mondta, a CPg észbontóan őszinte punk együttes volt. És nekik mindegy volt, hogy sokan vagy kevesen vannak a koncerten, a saját művészetüket mindenképp bemutatják a közönségnek. Amikor a CPg-t elítélték, az figyelmeztetés volt a Beatrice számára is.

Bedarálta őket az akkori világ

– hangsúlyozta Nagy Feró. Az is tény, hogy őt és a Beatricét előbb próbálta ellehetetleníteni a hatalom, mint a CPg-t. Nagy Feró kiemelte: 1978-ban elhatározta, hogy mindig ki fogja mondani, amit gondol.

Hogyan lehetetlenítette el a diktatúra Nagy Ferót?

„Lemondtam arról, hogy sztár legyek és úgy döntöttem, csinálok magamnak egy olyan zenekart, akikkel csak azt vagyunk hajlandók énekelni és játszani, amit érzünk. (…) Azt nem tudtam, hogy miből fogunk megélni, de azt tudtam, hogy végre kimondom, amit gondolok.

Azt persze nem akartam, hogy akkora botrány legyen belőlünk, mint ami kikerekedett, nem akartam a rendőrökkel összeütközést, de akkor már erkölcsi kérdés volt, hogy mire mondunk igent s mire nemet. (…) következett a megfélemlítés. Az se nagyon ment, így jutottunk el az üldözésig, a betiltásokig. Lassan és alattomosan, az akkori rendszer természete szerint.

Az összes vidéki kultúrházak kaptak a fővárosi tanácstól egy körlevelet, hogy a Beatrice fellépése »nem javasolt«. Na, amire ez körbement, eltelt egy kis idő. Nyolcvanban lehetett, hogy mindenhova elért a kezük. Szép lassan fojtogatott az a rendszer, nem sietett” – nyilatkozta 1990. december 30-án Nagy Feró a Pesti Hírlapnak.

De miért kötődött a CPg-hez?

Nagy Feró alapvetően nyitott volt, de a kulcsszereplő egy olyan fiatal volt, akit Fátyol Pistinek hívtak, de Főnökként ismerték. Fátyol Szeged ismert arca volt, „RH összeférhetetlenséggel” született és ennek jegyeit magán viselte.

Igazán akkor volt felszabadult, amikor a punkkoncerteken énekelhetett. Érthető, hogy felkarolták a punkok, olyannyira, hogy színfoltja lett a fellépéseknek. Ő énekelte a CPg Főnök című számát. Ez a performansza nagyon megtetszett Nagy Ferónak, és ezzel a számmal és a sráccal lépett fel a CPg a Közgázon. Ez volt a „Főnök show”.

Ebben a történetben az a szép, hogy mikor Pisti a CPg-vel a színpadon állt, boldog volt. Ez a róla szóló rövidfilmből is kiderül.

Szegedről egészen Pestig üldözték őket

A CPg 1982 őszén költözött fel Budapestre, mivel Szegeden már teljesen lehetetlenné tette a rendőrség (és az állambiztonság) az életüket. Akkor voltak Budapesten azok a koncertek is, amelyeket Nagy Feró szervezett nekik.

Budapesten a CPg tagjai dolgoztak utcaseprőként és sírásóként is. De mindemellett próbáltak, felléptek.

„Nem volt pénzünk, fáztunk, mint állat, hideg volt, de nagyon jól éreztük magunkat” – emlékezett vissza Nagy Zoltán Kutyás ezekre az időkre. Gyorsan lettek budapesti haverjaik is, a VHK tagjai és Árvai Viktor, aki szintén ismert alakja volt a zenészvilágnak.

A személyiket már előre az asztalra rakták

A rendőrség itt is megtalálta őket. Az albérletben, ahol laktak, minden nap felkereste őket a körzeti rendőr. „Úgy feküdtünk le, hogy kiraktuk a személyit az asztalra, nem zártuk be az ajtót. Bejött, ránk világított, hogy személyi igazolványokat, mondtuk, ott van az asztalon.” Ezt minden este eljátszották ezt velük – emlékezett vissza Benkő Zoltán Güzü. A csirke is az albérletből származott: „Egyszer kitaláltuk, volt egy füzetünk, amibe az ötleteket írtuk mi föl. Kitaláltuk, mi legyen a koncerten. Volt egy ilyen, hogy kössünk ki egy csirkét egy koncerten. Hülye ötlet volt, semmi különleges. Gondoltuk, hogy ezt megvalósítjuk, mert ahol laktunk, ott volt tyúkól.

Kimentünk, elloptuk az egyik csirkét az esőben. Azonnal rájöttek, egy órán belül, mert a lábnyomaink meglátszottak a sárban. Bejöttek, mondta így, nagyon rendes arc volt, idős férfi volt, 45-50 éves, meg az anyukája. 70 éves anyukája, az volt a házinéni. Mondták, hogy elloptuk a csirkét. Adjuk vissza. Mondtuk, nem, nem loptuk el, benn volt a szekrényben. Egyezkedtünk, egyezkedtünk velük, végülis így ráhagyták. Adtam egy pár csizmát a végén, olyan boldog volt a fickó. Ott volt szerencsétlen csirke két napig a szekrényben, aztán elvittük a koncertre.” Ez a koncert lett az az elhíresült csirkedarálós alkalom, amely magukat a CPg-tagokat is sokként érte. [Erről itt írtunk korábban.]

A legendás kép róluk. Forrás: Wikipédia

A CPg csirkedarálós koncertje után Nagy Ferót is ugyanezzel a váddal illették. Egészen konkrétan Seszták Ágnes újságíró szegezte neki a kérdést a Mozgó Világ 1984 decemberi számában, hogy ő darált-e csirkét. A válasz Nagy Ferósan eredeti és frappáns volt:

Megfordítom a kérdést, és mi van, ha daráltam? Különben nem daráltam. (…) Az emberek meg könnyen címkéznek. Ki van ott a színpadon? Ki most az ügyeletes rossz fiú? Á, biztosan a Nagy Feró az, attól kitelik. Így lett aztán ez a legenda. A csirkedarálás különben nagy ötlet…

Nagy Feró. Fotó: Horváth Péter Gyula

Erdősön keresztül a hatalomnak üzentek

Nagy Feró szerint a CPg a csirkedarálással Erdős Péternek tartozott: „Amikor ők megírták azt a nótát, hogy »Erdős Péter, a k. anyád…«, akkor a hatalomról akartak írni valamit, hiszen Erdős Péter számukra azt testesítette meg. Szóval a CPg elkezdte törleszteni a felgyűlt adósságokat. (…) Én keresztény ember vagyok, de Erdős Péternek még a holta után is nehezen tudok megbocsátani.”

Nagy Feró és a CPg kapcsolatából az a legfontosabb, hogy az énekes mennyire nyitott volt más punk együttesek performance-ei iránt. Ráadásul irigység nélkül, tiszta szívből segítette őket egy olyan embertelen korban, amikor a kommunista diktatúra őt is üldözte.

Az idézetek a CPg-ről szóló Polt Pot megye punkjai és Privát Rocktörténelem adásokból származnak.