erdős péter
A magyar poptörténet feledésbe merült arcai (III. rész) – Ihász Gábor és a legnagyobb zenész-sztori a Kádár-rendszerből
Az egykor szebb napokat megélt, nem csak elhunyt, de mára méltatlanul kissé elfeledett zenei előadók sorában eddig Uhrin Benedek és Flipper Öcsi került sorra. Előbbiről azt írtam, hogy egy „anomália” volt, hiszen valójában semmi nem predesztinálta volna arra, hogy sikeres zenei előadó legyen, ám ez, ha csak rövid időre is, de mégis megtörtént. Utóbbi viszont igazi zenei-színpadi embernek született, gargantuálisan nagy sztár kellett volna, hogy legyen, és egy rövid ideig tényleg ott is volt a csúcson, de önsorsrontó hajlamai sajnos átvették az irányítást az élete fölött, és 46 évesen maga mögött hagyta ezt a világot.
„A halálos ítéletet rájok!” – Így követelte Gimes Miklós a mártír Donáth György kivégzését
„Elég volt! Mi vagy ők! Valamelyikünknek pusztulnia kell. [...] A halálos ítéletet rájok!” – ezt követelte Gimes Miklós propagandista 1947 tavaszán, azután, hogy a szovjetek elrabolták a kisgazda-vezető Kovács Bélát, majd letartóztatták a Magyar Közösség-ügy „résztvevőit”. Ez volt a Rákosi-diktatúra egyik legsötétebb koncepciós pere. Bár Gimes azt harsogta, hogy mind a tizenhárom vádlott pusztuljon, végül Donáth Györgyöt végezték ki, aki szinte mindent magára vállalt. Az uszító-propagandában a későbbi „nagyimrések” játszották a vezető szerepet. Vásárhelyi Miklós, az említett Gimes, a ma is aktív Kende Péter, Erdős Péter vagy éppen Méray Tibor. Igaz, Kende legalább később elismerte Donáth bátorságát. Maga Gimes később a Rajkék elleni koncepciós ügyet is ünnepelte, majd további harcra buzdított. Miért is tekintenénk őt mártírnak vagy még szélsőségesebben „vértanúnak”?
Miért kellett köréjük gyújtani az erdőt? – Aczél, Bors, Kardos, Komlós és Erdős elvtársak a halottak élén
Alkoholista, agyonlőtt, öngyilkos és halálra „szekált” írók, művészek, zenészek – valójában ezt hagyta ránk az aczéli rendszer.Ez történt azokkal, akik nem voltak velük. Akik mások voltak. Halott gyerekek, meg nem született könyvek, meg nem jelent albumok lebegnek valahol fent az égen, és – hogy Ruttkai Évát idézzem Latinovitscsal kapcsolatban – nekünk „nincs módunk ezt befogadni”. Nincs módunk elfelejteni. Nem szabad elfelejteni. És nem hagyhatjuk, hogy még egyszer megtörténjen. Mert az egy dolog, ha a gerincünket megpróbálják eltörni. De ha a lelkünket is ellopják, onnan már nincs visszatérés. Vezércikk.
Nagy Feró akkor állt ki a CPg mellett, amikor a posztkommunista hatalom a leginkább üldözte őket
Ismerték-e egymást a CPg tagjai és Nagy Feró? Igen, de ennél sokkal szorosabb kapcsolat volt köztük. Mindez annak köszönhető, hogy Nagy Feró fedezte fel a CPg-t a budapesti közönség számára. Ő volt az, aki Budapesten fellépési lehetőséget biztosított nekik. Önzetlenül, tiszta szívből támogatta őket. Az énekes őket tartotta a legbátrabb, a punk eszméjéhez leghűségesebb együttesnek, akit szerinte (is) bedarált az akkori magyar hatalom.
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
A punkok lettek a nyolcvanas évek „pesti srácai” – Nem véletlenül üldözte őket minden erejével a Kádár-rezsim
Punkok: lázadók a kádári diktatúra ellen. Elementáris üvöltésük, rendszerellenes dalszövegeik és rajongóik pogótánca azonnal erőszakos rendőri intézkedéseket "okozott", koholt vádakon alapuló politikai perek sorozata indult ellenük az 1980-as években. A punkok közül többen disszidáltak, belefáradva a rendőri zaklatásokba, a koncertek akadályozásába. Szerencsére azért vissza is tértek általában másfél, két év külföldi tartózkodás után hazánkba. De miért kezelték őket kiemelt célpontokként? Tóth Eszter Zsófia történész írása.
„Én nem nyalok, mint az Illés” – Radics Béla, a Gitárkirály balladája
Egyszer majd valaki összeszámolja a Kádár-diktatúra nagy halottait. Radics Béla biztosan közéjük tartozott. A zseniális Gitárkirály nem volt hajlandó benyalni, nem volt hajlandó megalázkodni, meg is mondták neki: sohasem lesz nagylemeze. Nem is lett. Imádták a tömegek, ezért mindent megtettek az elhallgatására, az elhallgattatására. A Gitárkirály balladája a PestiTV A Hálózat című műsorában. Ahogyan szoktuk: keményen, tabuk nélkül. Radics és Balázs Fecó emlékére.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Baksát meg akarták ölni, Radicsot tönkretették – „A Taurus elsöpörte volna a magyar könnyűzenei életet. Ha hagyják” (Kisfaludy András interjú, 2. rész)
Radics Bélát tönkretette, a Syrius álmait széttörte, a Kexet szétbomlasztotta a diktatúra. Ezek (is) voltak azok az elhallgatott zenekarok, amelyek nem kapták meg az esélyt a nagylemezre, amelyeket kőkeményen üldözött az olykor már puhának hazudott kádári diktatúra. Voltak egyéb trükkök is, Zoránt a nagylemez álma miatt bevették a Taurusba, Som Lajos ekkor kiszállt, a régi, kőkemény zenekarnak vége volt. Baksát pedig éppen Zoránék Metrójába csábították, hogy így a Kextől is megszabaduljanak. Az egyik legfontosabb ügynök éppen a Metro zongoristája, Fogarasi János volt. Kisfaludy Andrással, a Kex dobosával, az Elhallgatott zenekarok című dokumentumfilm rendezőjével a régi idők tabutémáiról beszélgettünk, nyíltan, őszintén. Szóba kerültek az ORI-t irányító egykori ÁVH-s tisztek, a Hanglemezgyár félistenként élő vezetői, a támogatott zenekarok. És amelyeket eltapostak.Ajánljuk még