Optimistán bele a reménytelenségbe! – Nagy Feró és az Öreg
„Nem én utáltam a rendszert, hanem ő utált engem. A Kádár-rendszer gyűlölt” – vallja Feró, akit a rendőrök néha véresre vertek dalaiért. Amikor Jerikó falainak leomlásáról énekelt, a rendőrök úgy vélték, hogy a Kádár-rendszer összeomlására utalt; egy csapat rendőr és nyomozó a koncert közben berohant a színpadra és leállították a koncertet. Érthető, hogy Nagy Feró nem zárta szívébe a diktatúrát. Ennek ellenére soha nem adta fel – erre utal a címbéli hitvallása, az „Optimistán bele a reménytelenségbe!” is.
Nem meglepő módon Erdős Péter, a könnyűzenei élet mindenható ura és parancsolója is utálta a rockzenészt. Tőle származik az a szöveg, miután félbeszakították Feró koncertjét a budai Ifjúsági Parkban, hogy „a közönség rendőrségi ügy”, azaz a hatalom tényleg tartott a tömegektől. Nem véletlen, hogy Ferót lázítóként, bomlasztóként tartották számon, aki megfertőzi a fiatalságot dalaival. Nagy Ferót úgy is hívták, hogy „a nemzet csótánya”, amivel kapcsolatban Feró elárulta, hogy ezt a titulust ő találta ki, miután már nem lehetett a nemzet csalogánya – az a jelző már foglalt volt.
