kádár-rendszer
Olyan tehát, hogy „puha diktatúra”, nem létezik! – Bank Barbara és az Öreg
„Nincs puha diktatúra!” – szögezte le Bank Barbara történész, utalva arra, hogy a Kádár-korszak utolsó évtizedeiben bár emberarcúbbá vált a rendszer, mégsem lehetett demokratikusnak nevezni. Ugyanis a rendszerváltásig működött az állambiztonság és a politikai rendőrség, a rendőrök továbbra is önkényesen előállították az általuk nemkívánatosnak tartott személyeket. Még 1988-ban is gumibottal verték a Batthyány-örökmécsesnél tüntető ellenzékieket, Pákh Tibor ötvenhatos forradalmárt pedig elhurcolták, majd lakásától tíz kilométerre kidobták egy autóból. 1989-ben is folytatódtak a megfigyelések, továbbra is dolgoztak a tartótisztek, és jelentettek az ügynökök. Olyan tehát, hogy „puha diktatúra”, nem létezik.
A kommunista hatalom mindenről akart tudni, hogy bármikor, bárkit meg lehessen zsarolni – Temesi Ferenc és az Öreg
Temesi Ferenc Kossuth-és József Attila díjas író 1956-ban 7 éves volt. Osztálytársaival, szüleivel eufóriaként élte meg ötvenhatot, de így volt mindenki, mert soha nem volt ilyen egységes az ország, mint akkor. Temesi szerint, ha nagy a baj, akkor összefogunk, de békében a magyar egymásnak farkasa. Regényíróként először a Por című kétkötetes regényében írta le 1985-ben azt a szót ötvenhatról, hogy felkelés. Ez akkor is veszedelmes volt. Műveiben a Híd, Pest, Bartók, Kölcsön idő vissza-vissza térnek az emlékek.
Optimistán bele a reménytelenségbe! – Nagy Feró és az Öreg
„Nem én utáltam a rendszert, hanem ő utált engem. A Kádár-rendszer gyűlölt” – vallja Feró, akit a rendőrök néha véresre vertek dalaiért. Amikor Jerikó falainak leomlásáról énekelt, a rendőrök úgy vélték, hogy a Kádár-rendszer összeomlására utalt; egy csapat rendőr és nyomozó a koncert közben berohant a színpadra és leállították a koncertet. Érthető, hogy Nagy Feró nem zárta szívébe a diktatúrát. Ennek ellenére soha nem adta fel – erre utal a címbéli hitvallása, az „Optimistán bele a reménytelenségbe!” is.
"Olyan pénzügyi elit jött létre Magyarországon a 60-as és 70-es években, ami egyértelműen a kapitalista világtól függött" - Borvendég Zsuzsanna történész a Mi kérdezünkben
Azok a keretek, melyek szerint tanultunk a kommunizmusról és a szocializmusról, nem alkalmasak arra, hogy leírjuk a valóságot - emelte ki a Mi kérdezünk című műsorunkban Borvendég Zsuzsanna történész. Vörös polip című, most indult történelmi dokumentumfilm-sorozatról - amely alkotás az ő kutatásaira épült - hangsúlyozta, hogy olyan pénzügyi elit jött létre Magyarországon a 60-as és 70-es években, ami egyértelműen a kapitalista világtól függött. "Törvényileg működött egy offshore pénzszivattyú a szocialista Magyarországon" - fogalmazott a történész. Az adásban elmondta azt is, hogy egyáltalán nem igaz erre a korra a "gulyáskommunizmus" kifejezés, hiszen a Kádár-rendszerbe a társadalom belebetegedett.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A kommunisták áldozataik újbóli megalázásával mentették át magukat – Csurka István értette meg ezt először
„Egy nagy cefréskád, egy vastag födővel letakart dézsa és ezen a deszkafedőn, az erjedő lé fölött folyt percről percre a táncikáló, vidám barakk-élet” – így foglalta össze a „gulyáskommunizmus” lényegét Csurka István a híres monori beszédében, 1985-ben. Ő már akkor is tökéletesen értette, hogy micsoda szemfényvesztés, micsoda aljas csalatás az egész Kádár-rendszer. Mivel az azóta eltelt évek sem hozták el a Kánaánt, egyre erősödik a nosztalgia egy olyan kor után, amely az emberi létezést valójában a vegetáció szintjére süllyesztette, ahol a legfőbb cél csak a biológiai szükségletek minél teljesebb kielégítése lehetett.
Huth Gergely írása a Magyar Nemzetben: Társutasok és utazóhalak
Megjelent Mező Gábor A kultúra megszállása című könyve a Századvégnél. Az állambiztonsági levéltár és a kommunista félmúlt jól ismert kutatója ezúttal arról ír: az ÁVH magas beosztású pribékjei és más keményvonalas moszkoviták (mint Komlós János, Hárs István, Kardos György, Bors Jenő), miután átdobták őket a polgári életbe, miként foglalták el a kultúra, azon belül főként a humor és a könnyűzene világát – fogalmazott Huth Gergely a Magyar Nemzetnek írt cikkében. A PestiSrácok főszerkesztője hozzátette: a puhulás éveiben a komcsik által inkább támogatott, mint tűrt, jórészt nagy hatalmú pártkádercsaládból érkező fiatalok hogyan uralták el a művészéletet és mérgezték meg a rendszerváltoztatás két-három évtizedét.
1989. június 16-ra, az ötvenhatos mártírok temetésére emlékezve
A kádári Magyarország igazán kivételes miliőt árasztott. Itt kuksoltunk a vasfüggöny tövében, amelyen azért mégiscsak átleshettünk néha-néha, és ha esetleg olyan érzésünk támadt volna, hogy odaát szebb az élet, egyből vigasztalódhattunk azzal, hogy szocialista „testvéreinkhez” képest mégiscsak vidámabb ez a barakk. Aztán jött a rendszerváltásnak nevezett fordulat, amelyről kiderült, hogy talán csak a módszerek változtak, de a kiszolgáltatottságunk maradt.
Abortusz Magyarországon – Négyszer több élet veszett kárba, mint a két világháborúban összesen – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
66 éve, 1956. június 4-én, a trianoni békediktátum napján jelent meg az a rendelet, amely legalizálta az abortuszt Magyarországon. 1956 és 2021 között összesen 6,1 millió terhességmegszakítást hajtottak végre legálisan a KSH adatai szerint. Négyszer több élet veszett kárba, mint a két világháborúban együttesen, hisz az a becslések szerint együtt 1,5 millió fő volt – nyilatkozta a PS TV-nek Szalai Piroska munkaerőpiaci szakember, aki a Szent István Intézet megbízásából végzett alapos kutatást a magyarországi abortuszhelyzetről. A kutatás során fény derült arra a sokkoló tényre, hogy 1959 és 1973 között minden évben több abortuszt hajtottak végre, mint ahány gyermek megszületett. Részletek a rövid videóban!
Alkoholista, idegbeteg TSZ-elnökök a kádári diktatúra mérlegén - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Egy, a ’80-as években született felmérés szerint a TSZ-elnökök 80 százaléka szorult állandó orvosi ellenőrzésre, sokuk pszichiátriai kezelés alatt állt. Nem bírták az azzal járó nyomást, hogy egyfelől meg kellett felelniük a kommunista vezetésnek, másfelől többször azokat az embereket nyomorították meg, akik közül ők is érkeztek. Alkoholista, idegbeteg TSZ-elnökök, megnyomorított és kisemmizett kulákok és kisparasztok szegélyezték a puhának mondott kádári diktatúra útját. Sorsukról sokszor olyan káderek döntöttek, akik vajmi keveset értettek a gazdaságirányításhoz, ám Moszkvában rendkívüli módon bíztak bennünk. Ilyen volt Rákosi hű szövetségese Gerő Ernő, akiről kevesen tudják, hogy rengeteg tárcát irányított. 1945 után felelt az ország közlekedésének újjáépítéséért, a tervgazdaságért, az ellátásért. Ez utóbbi az 1950-es évek elején már igencsak akadozott, jóformán a fél ország éhezett. Később szemforgató módon a szovjet elvtársak felelősségre vonták Gerőt a hibákért. Mire ő úgy reagált, hogy csak azt tette, amit szovjet vezetők kértek tőle. Részletek a Bank Barbarával, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagjával készült videóban!Ajánljuk még