kádár-rendszer
A Kádár-érában még csempészhálózatot vezetett, de a rendszerváltás után már menő ügyvédként dolgozott - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Csempészek és cégéres gazemberek dolgoztak a kommunista állambiztonság kötelékében. Ezek a káderek jól kiismerték magukat Nyugaton, kapcsolatban álltak például az NSZK legsötétebb alvilági bűnözőivel. Kádár ügynökei a belügyi hírszerzés által védett fekete kereskedelmet folytattak. Úgy hozták-vitték a csempészárukat az osztrák határon, mint a cukrot. Szexlapok, TDK-kazetták, farmer, parfüm - nekik mindegy volt, a lényeg, hogy a '80-as évek végén busás haszonnal tudták ezeket eladni. A bevételből részesült a csempész, aki amúgy ügynökként dolgozott, de minden bizonnyal jutott belőle az állambiztonság magasrangú tisztjeinek is. Kéz-kezet mos alapon működött minden. Aztán jött 1990 és ezek az emberek a pénzzel együtt kámforrá váltak. Sokan közülük "megtisztulva", mintha mi sem történt volna, tisztes polgári állásokba kerültek. Volt köztük olyan, aki menő ügyvéd lett és a legutóbbi időkig élvezhette nem csak az ügyvédi díjak, hanem alighanem a több éves csempészmunka gyümölcsét is. Most azonban Borvendég Zsuzsanna történésszel tettünk arról, hogy ne fedje őket és üzelmeiket jótékony homály! Hallgassátok, nézzétek! Sajtóklub: A Hősök terén Orbán Viktor kimondta, ami az ország nyelvén volt
Harminc éve temették újra Magyarországon Nagy Imrét és mártírtársait. A Hír TV Sajtóklub című vitaműsorában szó volt arról is, mit mondott Bayer Zsolt édesapja, amikor megtudta, hogy fia 1988 márciusában több társával együtt megalapította a Fideszt. Szóba került ezen felül Hadházy Ákos aláírásgyűjtése, illetve az, hogy vajon mi lett a szignók sorsa. Bayer Zsolt műsorvezető állandó vendégeivel, Huth Gergellyel, a Pestisrácok.hu főszerkesztőjével, Szentesi Zöldi Lászlóval, a Magyar Demokrata főmunkatársával és Bencsik Andrással, a Magyar Demokrata főszerkesztőjével felidézték a rendszerváltozás személyesebb vonatkozásait is. Nagy Ervin: Ami a „kommunista mártír-vitáról” eszembe jutott
De mortuis nil, nisi bene! (Halottról jót vagy semmit!) – tartották a rómaiak. Habár félrefordításról van szó, mert a „bene” jelentése „jól”, azaz „helyesen”, így pontosabb, ha azt írjuk, hogy „igazat, vagy semmit!” Mert az elhunyt ember jogilag már nem védekezhet. Így vélték az ókori Rómában, és valahogy így kellene ma vitáznunk Nagy Imréről – politikai és történelmi értelemben is, hiszen „a velünk élő történelem” még mindig érzékeny ponton nyomja szívünket. A kommunisták pedig (ha „helyesen” szólunk), akkor is kommunisták maradnak, ha mártírhalált haltak. Békés Márton: Kezükhöz hősök vére tapad, de a mai napig köztünk élnek
"Köztünk él az ÁVH volt börtönőre, későbbi III/III-as osztályvezető és a Kádár-per egyik ávós vizsgálótisztje, akit csak ’62-ben küldtek el az elhárítástól. 1956/57-ben mindketten ugyanabban karhatalmista ezredben szolgáltak" - jelenti Békés Márton történész a látószögblog.hu-n közölt kutatásában. A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója már korábban hétrészes cikksorozatot publikált, amelyben öt olyan bíró és ügyész (egészen pontosan: egy hadbíró, két vezető ügyész, egy statáriális eljárásban részt vevő közvádló és egy „mezei ügyész”) életpályáját mutatta be, akik 1956 és 1961 között halálos ítéletek meghozatalában vettek részt és még élnek. Az öt, részletes életrajzot bemutató sorozatban szó esett Grátz Endréről, Jacsó Jánosról, Lázár Ernőről, Mátsik Györgyről és Sajti Imréről. Most újabb két névvel és az általuk elkövetett bűnök lajstromával egészíti ki munkáját. 
