kádár-rendszer
Borvendég Zsuzsa a PS-nek: Ami a '90-es években maffiaháborúban csúcsosodott ki, az a Kádár-rendszerben kezdődött (Videó)
A kábítószer-kereskedelem, a fegyverkereskedelem virágzott a szocialista Magyarországon, csak akkor mindez különböző KGB-s fedőszervezetek égisze alatt zajlott – mondta el a PestiSrácok.hu online történelmi adásában Borvendég Zsuzsanna történész. A szervezett bűnözés lényegében a különböző újságíró-szervezetek, külkereskedelmi cégek kötelékében zajlott a kommunista hírszerzés támogatásával. Természetesen a csempészárukból vagy a jól sikerült maffiaüzletek hasznából az elhárítás tisztjei is busás hasznot húztak. Ki gondolta volna, hogy a videokazetták vagy a Magyarországon még alig divatban lévő farmerek például olyan csempészáruk voltak, amelyek eladásából ügynökök is részesültek. Részletek a PestiSrácok.hu legújabb online történelmi adásában!Boomerlázadás: Most virágzik csak igazán a Cohn-Bendit-társaság! (Videó!)
Az 1956-os forradalom- és szabadságharc a huszadik századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A forradalmat azóta is sokan titulálják ellenforradalomnak, sokáig beszélni sem lehetett az ott történt eseményekről. A Boomerlázadás eheti részében Tisóczki Flóra műsorvezető mindezek mellett 1956 megítéléséről is beszélgetett Cey-Bert Róbert Gyula szociológussal, Szakály Sándor történésszel, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatójával, valamint Stefka Istvánnal, a PestiSrácok.hu lapigazgatójával.A mi kutyánk kölyke – Schmidt Mária írása ifjabb Rajk Lászlóról
Az egykori kommunista vezetők gyermekei a pártállam idején kivételezett helyzetben voltak, ebből fakadt a kiválasztottság-tudatuk, az elitizmusuk, és ezért konfrontálódtak minden helyzetben a polgári gondolatokkal, amikor az egykori SZDSZ holdudvarában elkezdték magukat demokratikus ellenzékként aposztrofálni – írta a Látószög blogon megjelent írásában Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója bejegyzésének apropója az, hogy nemrég jelent meg a tavaly szeptemberben elhunyt ifjabb Rajk László életút interjúja. A történész kíméletlenül rávilágított arra, hogy sokak tudatában még ma is az él: ifjabb Rajkék (demokratikus ellenzék) a Kádár-rendszer belső ellenségei voltak, holott épp az a rezsim volt az, amely a kádercsemetéknek olyan kivételes lehetőségeket biztosított, amelyről egy átlagos család sarja még csak nem is álmodhatott.Sajtóklub: A Hősök terén Orbán Viktor kimondta, ami az ország nyelvén volt
Harminc éve temették újra Magyarországon Nagy Imrét és mártírtársait. A Hír TV Sajtóklub című vitaműsorában szó volt arról is, mit mondott Bayer Zsolt édesapja, amikor megtudta, hogy fia 1988 márciusában több társával együtt megalapította a Fideszt. Szóba került ezen felül Hadházy Ákos aláírásgyűjtése, illetve az, hogy vajon mi lett a szignók sorsa. Bayer Zsolt műsorvezető állandó vendégeivel, Huth Gergellyel, a Pestisrácok.hu főszerkesztőjével, Szentesi Zöldi Lászlóval, a Magyar Demokrata főmunkatársával és Bencsik Andrással, a Magyar Demokrata főszerkesztőjével felidézték a rendszerváltozás személyesebb vonatkozásait is.Nagy Ervin: Ami a „kommunista mártír-vitáról” eszembe jutott
De mortuis nil, nisi bene! (Halottról jót vagy semmit!) – tartották a rómaiak. Habár félrefordításról van szó, mert a „bene” jelentése „jól”, azaz „helyesen”, így pontosabb, ha azt írjuk, hogy „igazat, vagy semmit!” Mert az elhunyt ember jogilag már nem védekezhet. Így vélték az ókori Rómában, és valahogy így kellene ma vitáznunk Nagy Imréről – politikai és történelmi értelemben is, hiszen „a velünk élő történelem” még mindig érzékeny ponton nyomja szívünket. A kommunisták pedig (ha „helyesen” szólunk), akkor is kommunisták maradnak, ha mártírhalált haltak.Napirend előtt az Országgyűlésben: az ellenzék ismét a Kádár-rendszer bélyegét süti a kormányra
Az LMP a kormány oktatáspolitikáját bírálta, a DK a cafeteria megszüntetését és a béremelést kérte számon, az MSZP pedig az engedély nélkül létesült kutak ügyében sürgetett megoldást hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. A Jobbik felszólalója a Kádár-rendszer és napjaink között vont párhuzamot.Karafiáth szerint az Orbán-rezsim rosszabb, mint a Kádár-rendszer. Tényleg?
Még az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe előtt jelent meg Karafiáth Orsolya újabb tehetséges és minden szempontból kielégítő elemzése a 24.hu oldalon. Legutóbb arról írt, hogy a fideszes hülyéket ne nézzék hülyének és akkor talán el lehet csábítani őket Orbán Viktor gonosz mágiájából, aztán ahogy lehull a hályog és a varázs, boldogan olvadnak majd egybe a tiszta baloldal kitartó híveivel és végre itt lesz a Kánaán. Most azonban újból az ostor került elő Karafiáth nercbundája alól, és a rákosista, de közben azért fasiszta Orbánt igyekszik földbe döngölni a tehetséges polihisztor.Épül-szépül a mártírlegenda Czeglédy Csaba körül – Most éppen Nagy Imréhez hasonlítják
Igazi gyöngyszemre bukkant olvasónk a napokban: a csilliárdos csalással meggyanúsított egykori szoci ügyvéddel, Czeglédy Csabával készített interjút a Szegedi Csillag börtönben Donáth Ferenc a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezetének (NITBSZ) elnöke. A téma és az apropó nem volt más, mint a kommunista koncepciós perek és a jelenlegi orbáni diktatúra "politikai" pereinek rémisztő hasonlóságai. Ezzel alapvetően nem is lenne baj, hiszen szólás- és sajtószabadság van, az viszont már enyhén szólva is komikus, hogy Donáth szavaiból azt a következtetést lehet levonni, az előzetes letartóztatásban ülő Czeglédy is pont ugyanolyan politikai áldozat, mint 1956-ban Nagy Imre miniszterelnök volt. Kérem ne tessenek nevetni, ez nem vicc!Békés Márton: Kezükhöz hősök vére tapad, de a mai napig köztünk élnek
"Köztünk él az ÁVH volt börtönőre, későbbi III/III-as osztályvezető és a Kádár-per egyik ávós vizsgálótisztje, akit csak ’62-ben küldtek el az elhárítástól. 1956/57-ben mindketten ugyanabban karhatalmista ezredben szolgáltak" - jelenti Békés Márton történész a látószögblog.hu-n közölt kutatásában. A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója már korábban hétrészes cikksorozatot publikált, amelyben öt olyan bíró és ügyész (egészen pontosan: egy hadbíró, két vezető ügyész, egy statáriális eljárásban részt vevő közvádló és egy „mezei ügyész”) életpályáját mutatta be, akik 1956 és 1961 között halálos ítéletek meghozatalában vettek részt és még élnek. Az öt, részletes életrajzot bemutató sorozatban szó esett Grátz Endréről, Jacsó Jánosról, Lázár Ernőről, Mátsik Györgyről és Sajti Imréről. Most újabb két névvel és az általuk elkövetett bűnök lajstromával egészíti ki munkáját.Ajánljuk még