Napirend előtt az Országgyűlésben: az ellenzék ismét a Kádár-rendszer bélyegét süti a kormányra

Az LMP megint tüntetni akar a felsőoktatás miatt

Ungár Péter, az LMP képviselője a kormány felsőoktatással kapcsolatos politikáját bírálta. Szerinte Magyarország a felsőoktatást tekintve a régió középmezőnyéből sereghajtóvá vált, a magyar egyetemek egyre lejjebb csúsznak az egyetemi rangsorokban. Megjegyezte: a CEU volt az a magyar egyetem, amely bekerült a 200 legjobb közé a világon. Közölte: szerdán tüntetni fognak a színvonalas felsőoktatás mellett, és azért, hogy a kormány állítsa le a hadjáratot a felsőoktatás ellen.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ellenzéki képviselő állításait cáfolandó azt mondta: 2010 és 2019 között a felsőoktatási források 46,1 százalékkal, közel másfélszeresére emelkednek, miközben a kormány 27 százalékkal emelte a felsőoktatásban dolgozók bérét, az egyetemek 13 milliárdos tartozása pedig 3 milliárdra csökkent. A "Soros-egyetemmel" kapcsolatban kijelentette: a teljes magyar felsőoktatási szféra lenézése azt mondani, hogy az a legjobb magyarországi egyetem, ami Amerikában egy faházban működik.

Demagógia mesterfokon a béremelés kapcsán a DK részéről

Székely Sándor, a DK képviselője szerint a kormány 9 éve elképesztő milliárdokat költ el a magyar költségvetésből, hogy háborút folytasson az ellenzék, az IMF, Soros György, a menekültek és a CEU ellen, de eközben a munkavállalók ellen is háborút visel, a dolgozókat jelentős szegénységben és bizonytalanságban tartja. Szerinte a kormány megint át akarja verni a népet, amikor 2019-re nagy béremelést ígér, hiszen papíron lehet, hogy lesz 10 százalékos emelkedés, de közben elveszik a cafeteriát. Amit egyik kezükkel adnak, azt a másikkal elveszik - jellemezte a helyzetet.

Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2010 óta a minimálbér 88 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 102 százalékkal emelkedett, átlagosan 36 százalékos bérnövekedés következett be. 2013 eleje óta, azaz 68 hónapja töretlen a reálkeresetek növekedése - mutatott rá.

Az MSZP a kutakért aggódik

Varga László (MSZP) az engedély nélkül létesült kutak helyzetének rendezéséért emelt szót. Azt mondta, több százezer magyar ember vár megoldást az ügyben, mert az év végén lejár a határidő, amikorra a több tízezer, akár százezer forintba is kerülő engedélyeztetési eljárást meg kell tenni. A képviselő a moratórium meghosszabbítását és az ügy rendezését kérte a kormánytól.

Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár jelezte: volt egy hétpárti egyeztetés a Belügyminisztériumban, ahol a jelen lévők támogatták a határidő módosítását. Fontosnak nevezte, hogy Magyarország megvédje az ivóvízbázisát, és nyilvántartás legyen arról, hol termelnek ki vizet és mekkora mennyiségben, illetve milyen állapotban van a vízkivételi hely. Kifejtette: az állami hatósági díjak elengedése lehetővé tette, hogy a nyilvántartásba vételhez szükséges eljárás minél kevesebbe kerüljön, de a műszaki felmérés díja valóban magas, így azt kell eldönteni, hogy a kút állapotának feltárása kötelezően része legyen-e a nyilvántartásnak. Ha nem, akkor gyakorlatilag térítésmentesen vagy kis összegből megoldható a kutak nyilvántartása, de ennek hátulütője az, hogy a tulajdonos bevallása alapján kell megállapítani, hogy az adott kút veszélyt jelent-e az ivóvízbázisra - magyarázta.

A Jobbik ismét a Kádár-rendszert hajtogatja

Szilágyi György (Jobbik) - arra emlékezve, hogy az 1956-os forradalom leverése után bő három évtizedre visszatért Magyarországra a diktatúra - arról beszélt, hogy az 1980-as évek végén nem rendszerváltás, csak "módszerváltás" történt, a kommunisták átmentették a hatalmukat, áldemokrácia alakult ki és elindult a szabadrablás. A 2006-os évforduló véres eseményeit a szovjet csapatok visszatéréséhez hasonlította, az Orbán-kabinet 2010-es hatalomra jutását "a Kádár-rendszer kommunista diktatúrájának restaurációjaként" említette.

Reagálásában Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség államtitkára arról beszélt: 1956 hőseire emlékezve

Hangsúlyozta: a múlt, a jelen és a jövő magyarjainak szövetsége csak úgy képzelhető el, ha a ma embere átadja a jövő generációnak azt az üzenetet, hogy "büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő hősökre", kitartunk ezen eszmék, akárcsak a magyarság összetartozása mellett. Emlékeztetett arra: a rendszerváltás egyik első és legfontosabb döntése volt a forradalom és szabadságharc méltó helyre emelése, egésszé formálva ezzel "a szovjet tankok által darabjaira tört nemzeti emlékezetet".

Forrás: MTI; Fotó: MTI