Pesti Srácok

GEOrgPOLITIKA – Nem mond le Sulyok Tamás, komoly törés Ukrajna és Lengyelország között

Magyar Péter és a Tisza Párt fokozza a rákosista stílusban tartott sajtótájékoztatót a Sándor-palota előtt. Retorikája a megszokott volt: bukott miniszterelnöközött, fideszbábozott, gyermekvédelmezett,... Mintha beakadt volna a lemez a kampányban. 

Egyértelmű, hogy Magyar Péter miért akarja még jobban bebetonozni a hatalmát, és miért szeretne Tisza-diktatúrát kiépíteni fékek és ellensúlyok nélkül. Ugyanaz az ok, amiért előrehozott önkormányzati választásokat akar: népszerűtlen, megszorító intézkedésekre készül, és ha most nem sikerül egy saját államfőt beültetnie a Sándor-palotába, akkor ez később nem fog összejönni. Gyorsan le akarja cserélni a polgármestereket is tiszásokra, amíg tartanak a politikai mézeshetek. 

Miről tárgyaltak Brüsszelben?

Elképzelhető, ha napvilágot lát a von der Leyennel folytatott tárgyalások több részlete, pl., a migrációs paktummal kapcsolatban, esetleg el kell törölni a rezsicsökkentést és adót kell emelni, akkor igencsak csökkenni fog a Tisza népszerűsége. Ha 2029-ben lennének önkormányzati választások, elképzelhető, hogy fideszes, vagy független képviselőkre és polgármesterekre szavaznának a választók. Ezt akarja Magyar Péter mindenképpen megakadályozni. Nem véletlen mondta a kampány alatt Tarr Zoltán: 

ha most mindent elmondanánk akkor elbuknánk. Először győzni kell, utána mindent lehet…

Mondatai szerintem most fognak értelmet nyerni. 

Zelenszkijt megfoszthatják a lengyel kitüntetésétől

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legfrissebb intézkedése kiverte a biztosítékot Varsóban. Karol Nawrocki lengyel elnök kezdeményezte, hogy fosszák meg Volodimir Zelenszkijt a Fehér Sas-rendtől, amely Lengyelország legmagasabb állami kitüntetése – hívja fel a figyelmet a Brussels Signal belga hírportál. A radikális lépés oka az ukrán elnök május 27-i döntése, amellyel „Az UPA hősei” címet adományozta az ukrán különleges erők egyik egységének. Lengyelország számára az Ukrán Felkelő Sereggel (UPA) való bármilyen közösségvállalás vörös vonalnak számít. A lengyel nemzeti emlékezet az UPA-t tartja felelősnek a második világháború alatti volhíniai és kelet-galíciai mészárlásokért, amelyek során mintegy százezer lengyel civilt – többségükben nőket és gyermekeket – gyilkoltak meg brutális kegyetlenséggel. Zelenszkij, aki 2023 áprilisában még Andrzej Dudától vehette át a Fehér Sas-rendet a lengyel–ukrán kapcsolatok erősítéséért, mostani döntésével Nawrocki szerint méltatlanná vált az elismerésre. A lengyel államfő hangsúlyozta: az ukrán nacionalisták dicsőítésével Kijev

kiváló alapanyagot és jelentős üzemanyagot szolgáltatott az orosz propagandának

– szemlézte az Origo.

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.