Nagyon méltatlanok azok az ellenzéki támadások, amelyek a magyar gazdatársadalmat teszik felelőssé azért, mert egyes élelmiszerek megdrágultak, holott a túlárazás miatti kritikákkal a nagykereskedők, multicégek ajtaján kellene kopogtatni – fejtette ki év eleji interjújában Nagy István. Az agrárminiszter portálunknak arról beszélt: a koronavírus-járványnak lehet éppen olyan hozadéka, hogy a megerősödő digitalizáció révén közvetlen kapcsolatot talál a termelő és a vásárló, kiiktatva az indokolatlan kereskedelmi árrést, árfelhajtó körülményt. Kiemelte: az online kereskedelem megerősítése nemcsak az Agrárminisztérum célja, de még az Európai Unió is támogatja a rövid ellátású láncok létrehozását, amelyekre fontos szerep hárul a környezetvédelmi célok megvalósításában. Nagy István hangsúlyozta: az a minisztérium célja, hogy a klímavédelmi célokat reálisan megvalósítható lépésekre bontsák, és megtalálják az egyensúlyt a környezet, a termelők és a fogyasztók védelmében is. Honnan kell talpra állnia az agráriumnak a koronavírus-járvány idején? Ki a felelős a megdrágult élelmiszerek miatt? Milyen (reális) célkitűzések viszik közelebb egy zöldebb mezőgazdasághoz Magyarországot és az Európai Uniót? – év eleji interjúnkban Nagy István agrárminisztert kérdeztük.
Talán a legfontosabb, mindenit érdeklő és érintő kérdés: mennyire térdepeltette le az agráriumot a koronavírus-járvány?
Ahogy mondani szoktam, nemcsak a koronavírussal kellett küzdenünk idén, összesen négy vírus nehezítette az életünket: a korona, a madárinfluenza, a sertéspestis és a pánik vírusa. Emellett a tavaszi fagyok, a tavaszi és a nyári aszály is kihívást jelentett a gazdálkodóknak. A szántóföldi növénytermesztés azért az időjárási szélsőségek ellenére elfogadható évet zárt, gyümölcsből viszont sokkal kevesebb termett, mint 2019-ben. Almából például az előző évi, szintén csekély mennyiséghez képest is közel 40 százalékkal kevesebbet lehetett csak szüretelni. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy Magyarország a gazdáknak köszönhetően a legtöbb élelmiszerből nagyjából annyit vagy többet termel, mint amennyit az emberek elfogyasztanak, ezért jelentős mértékű kivitele révén más országok élelmezéséhez is hozzájárul. Különösen jelentős ez a mostani válsághelyzetben, amikor felértékelődik az élelmezésbiztonság.
Baloldali politikusok ugyanakkor sokszor hivatkoznak arra, mennyire megdrágultak egyes élelmiszerek…
Öntsünk tiszta vizet a pohárba. Nagyon méltatlanok azok a támadások, amikor a magyar gazdatársadalmat teszik felelőssé azért, mert drága a krumpli, vagy mert 800 forint az alma kilója, miközben ennek a jelenségnek még a vírusjárványhoz sincs köze. Természetesen figyelembe kell venni a tavaszi fagyokat; ha valamiből kevesebb termett, nyilván az ára is magasabb. Érdemes megnézni ilyenkor azt is, hogy a gazdáktól mennyiért vásárolják fel ezeket a terményeket. A fagyok miatt idén az almáért kilónként a gazdák nem 50, hanem 130, 150 forintot kértek. Joggal tesszük fel a kérdést: miért kerül ugyanez az alma a boltokban 800 forintba? Arra kérek minden kritikát megfogalmazó baloldali politikust, hogy annak címezze a vádakat, akire ez valóban tartozik, mert nem a gazdák generálják ezt a problémát.
Akkor mondjuk ki: a kritikákkal a nagykereskedők ajtaján kellene kopogtatni…
Sokszor tapasztaljuk, hogy a kereskedelem gyakran teljességgel elszakad a realitástól, hiába van alacsony felvásárlási ár, az olcsó termést az üzletek éppúgy magas áron tartják. Volt év, hogy nagyon sok volt a meggy, a boltok mégis kilónként 3-400 forintért árulták, pedig egyszerűbb lett volna olcsóbban adni, így az emberek nagyobb mennyiséget vehettek volna.
Miért nem ellenőrzik a kereskedők árképzését?
Az emberek vannak kész helyzet elé állítva, hogy az adott árért megveszik-e a gyümölcsöt, zöldséget, ezt pedig ki is használják a kereskedők, mert úgy vannak vele, sokkal egyszerűbb kevesebbet eladniuk nagyobb árréssel, nem kell hozzá annyi munkaerő, raktárkapacitás. Az állam ebbe nem szólhat bele, a megoldást pedig az jelentheti, hogy elmegyünk vidékre, vagy közvetlenül egy termelőtől várásolunk.
Valóban életszerű, hogy az átlagember elruccan Szabolcsba almát venni?
Ha lesz pozitív hozadéka a vírusjárványnak, akkor az online kereskedelmi platformok megerősödése. Az lehet hosszú távon a megoldás, hogy minél több olyan jól működő értékesítési csatornát hoznak létre a termelők, ahol interneten meg lehet rendelni a terményt, meg lehet szervezni a szállítást, így mindenki friss zöldséghez, gyümölcshöz juthat.
Élelmiszerbiztonság tekintetében valahogy megbízhatóbbnak tűnik egy áruházlánc polcairól válogatni, mint egy ismeretlen termelő árujából…
Ha a zöldséget és gyümölcsöt frissen, gyakorlatilag a gyümölcsöskert széléről tudjuk megvásárolni, az mindig a legbiztonságosabb és a legjobb. Itt ráadásul megjelenik a bizalmi faktor, ami termelő és vásárló között idővel kialakulhat, és ami egy személytelen áruházlánc esetében sosem valósul meg.
Akkor ezt takarja az oly gyakran emlegetett digitális átállás az agráriumban?
Részben igen. Az online piacterek fejlesztése nagyon ráfér a magyar gazdatársadalomra is, és a digitalizációs programunk keretében mi magunk is támogatunk olyan projektet, amely digitális termelői piactér fejlesztésére irányul. Ez a jövő, kiiktatni az indokolatlan kereskedelmi árrést, árfelhajtó körülményt.
Az EU nem fog rögtön tiltakozni, hogy a magyar állam beavatkozik a szabad versenybe?
Nem. Az unió konkrétan támogatja is ezt a célkitűzést, amelyet rövid ellátású láncnak nevezünk, és fontos környezetvédelmi szempontból is. A cél a minél kisebb ökológiai lábnyom elérése. Ne utaztassuk sok ezer kilométert a terméket, hanem találja meg a szomszédban, a szomszéd településen a maga vásárlóját. Mégiscsak nonszensz, hogy vidékről egy budapesti elosztóraktárba szállítják fel a multik a terményeket, aztán esetleg ugyanoda vissza is szállítják a boltjaikba.
Sok vásárlónak is szúrja a szemét, hogy nincsenek régiós központok, így alapvető élelmiszereket is messziről hoznak a kisboltba…
Én is reménykedem a szemléletváltásban e téren. Számomra is problémás, hogy olyan alapvető élelmiszercikk esetén, mint például a tej, miért kell, hogy az ország minden tejfeldolgozójának terméke a polcokon egymás mellett sorakozzon. Ezt azonban valójában a fogyasztói oldalról lehetne megfogni, ebbe az állam nem tud közvetlenül beleszólni, nekünk kell megtanulnunk lemondani arról a felesleges luxusról, hogy tíz, tizenöt folyadéktej között választhassunk, amelyek minősége nem is tér el lényegesen egymástól. Az Agrárminisztériumnak az a feladata, hogy ezen az úton elindítsa a közös gondolkodást a fogyasztók és a termelők között, hogy a fogyasztókat ráébresszük arra: a tudatossághoz az is hozzátartozik, hogy nem kell Baranyában nógrádi tejet vásárolni, Nógrádban meg baranyai tejet, pláne nem külföldről hozottat. Nagyon sokat számítana, hogy egy élhetőbb világban élhessünk.
Nagy viták voltak az EU-s költségvetés elfogadása előtt, Ön szerint milyen víziók visznek közelebb egy zöldebb mezőgazdasághoz?
Győzött a józan ész, jó kompromisszummal sikerült megteremteni az egyensúlyt teremtett világunk és a magyar gazdák érdekei között. Magától értetődik, hogy egyetértünk a határozott környezetvédelmi szándékokkal; a vita nem ezen, hanem az egyértelműen teljesíthetetlennek tekinthető célokon és a végrehajtás mikéntjén folyt. Nem várhatunk el ugyanolyan intézkedéseket azon tagállamoktól, amelyek már jelenleg is kevesebb növényvédő szert és műtrágyát használnak. Hazánkban a rendelkezésre álló legutolsó szerforgalmi adatok alapján az 1 hektárra kijuttatott hatóanyag mennyisége 1,7 kilogramm alatt van, ez nem éri el az EU-átlagot. Hollandiában ez az adat 5,1 kiló, Franciaországban 2,9 kiló, Németországban 2,7 kiló, de még a szomszédos Szlovéniában is 2,5 kiló. Mégis számtalan hazai kritikát kapunk, hogy engedjük agyonvegyszerezni a magyar termőföldet, holott ez egyáltalán nem igaz. Dolgozunk azokon a konkrét szabályozási és támogatáspolitikai eszközökön, amelyek úgy ösztönöznék a még fenntarthatóbb mezőgazdasági termelést, hogy szövetségessé teszik és nem büntetik a gazdálkodókat.
A költségvetés számait nézve biztosított az agrárium jövője?
Igen, összességében sikerült egy jobb költségvetési pozíciót elérni az európai uniós költségvetésben, mint azt az Európai Bizottság eredetileg gondolta. Az Európai Tanács például támogatta azt, hogy a mezőgazdasági ágazatban a koronavírus okozta károk enyhítésére az Európai Helyreállítási Alapból Magyarország számára biztosított mintegy 107 milliárd forint többletforrás felhasználása már idén megkezdhető legyen. Kiemelt siker, hogy magyar kezdeményezésre a főként az állattartó ágazatok számára segítséget nyújtó átmeneti nemzeti támogatások is tovább adhatók. Ez ügyben különösen erős és eredményes volt a V4-ek szövetsége.
A halogatás a klímavédelmi célok elérésében különösen erős szitokszó a zöld oldalon…
Csak a szélsőséges zöldek merészkednek odáig, hogy például a klímaváltozást szinte teljesen a mezőgazdasági tevékenység rovására írják, holott például a mezőgazdaság mindössze 10 százalékáért felel az unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának. Ezek az irányzatok felszámolnák például a szarvasmarha-állományokat. A hamisan beállított, ideológiai alapú állatvédelmi, állatjóléti jelmondatokkal házaló NGO-k pedig az iparszerű állattartást lehetetlenítenék el, például a ketreces tojástermelést, a nyúltartást, az üzemi sertéshizlalást. Ezek a szélsőséges szervezetek azt az illúziót keltik az emberekben, hogy a tanyán kapirgáló tyúkok tojásával kielégíthetők a fogyasztói igények. Márpedig ez nem igaz. Ahogy említettem, a kereskedelem is hajlamos a valóságtól, a valós vásárlói és termelői érdekektől elrugaszkodott üzletpolitikát folytatni, gazdasági érdekekből. Az irrealitás ugyanakkor egyes túlságosan ambíciózus zöld elvárásokban is tetten érhető. Az a feladatunk, hogy a klímavédelmi célokat reálisan megvalósítható lépésekre bontsuk, és megtaláljuk az egyensúlyt a környezet, a termelők és a fogyasztók védelmében is.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Ancsin Attila
2021-01-09 at 19:40
Szükség van a Termelőre,a Nagykereskedőre,a Kiskereskedőre,a Vásárlóra,Ezt kéne okosan összhangba hozni,hogy mindenkinek megérje.
Namond
2021-01-09 at 17:42
csepeli,
Önnek szövegértési problémái vannak, vagy a vonalas káderek dűlőjében lakik “radas” szomszédságában.
radas
2021-01-09 at 17:30
Namond. Te még kommunistának is hülye vagy.
Kristóf
2021-01-09 at 17:29
A tavaszi fagyok érdekes módon nem voltak, amíg elég enyhítő, kiegyenlítő hatású víz volt a tájban. Felelős: OVF. A méhek elegen voltak, amíg volt elég EGÉSZSÉGES természetes élőhely a megfelelő biodiverzitással. Felelős: iparosított mezőgazdaság.
A bizalmat pedig semmi sem fogja jobban rombolni, mint amikor az ország fele leég, a másik fele meg fulladozik a füstjében. És utána marad a szélkergette homok. Erre már idén is szép esély kínálkozik, elnézve a talajnedvesség adatokat. De azért persze hajrá Nagy István! Majd a műholdról vezérelt kombájnok, és a távoli légkondis vezérlőteremben kávézó fiatal diplomás gazdák ezt is megoldják. Vagy nem?
Kristóf
2021-01-09 at 17:16
“Csak a szélsőséges zöldek merészkednek odáig, hogy például a klímaváltozást szinte teljesen a mezőgazdasági tevékenység rovására írják, holott például a mezőgazdaság mindössze 10 százalékáért felel az unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának.”
Meg pl. én. Nem az üvegházhatású gázok szárították félsivataggá 150 év folyamatos vízelvezetésével az országot, hanem az Országos Vízügyi Felügyelőség. Nem a CO2 szántotta egybe az egykori mozaikos tájat, hanem a mezőgazdaság. A bajok 95%-áért ez felel, nem a globális hatások.
Takaréktár-utca-nyolc
2021-01-09 at 16:53
A közmondás szerint: Rend a lelke mindennek.
De miért nincs Gazdasági Rend fejezet a mai Alaptörvényben?!
A demokratikus bajor alkotmány 151.§ (1) bekezdésének utolsó mondatát idézem magyar nyelven: “Közösségnek ártó és erkölcstelen üzletkötés, kiváltképpen minden gazdasági kizsákmányolási szerzödés jogellenes és semmis.”
Nézzük_magát_a_dolgot
2021-01-09 at 16:33
Vannak itt akkora címeres ökrök, akik még a Kiskunság elsivatagosodásáért is a jelenlegi minisztert tennék felelőssé. Nem számít, ha szegénységi bizonyítványít állítanak ki magukról, lényeg, hogy a megbízást teljesítsék: bármi áron bizalmat rombolni. De kérdem én: a Hangya szövetkezeteket miért lehetett annak idején jól működtetni? Azokat se Vitéz Nagybányai Horthy Miklós üzemeltette, hanem a józan, felelős gondolkodású, együttműködésre hajlandó okos magyar gazdák. Hol vannak most az ilyenek? Vannak rátermett gazdálkodók, vannak nagyüzemi bérjobbágyok, de hol van az együttműködés? És még egy. Annak idején sok vitám volt itt egy almatermesztővel. Rendszeresen sérelmezte, hogy a tőle olcsón felvásárolt almát milyen drágán árusítják a boltokban. Erre azt válaszoltam neki: a napokban megálltam a faluban egy bódénál. Nagy csodálatomra ugyanannyiért árulta az almát, mint a XXX hipermarket. Kérdeztem, minden termelő panaszkodik, hogy tőle 30 Ft-ért vásárolják fel, és a boltban 300. Miért nem adja a felvárárló helytt inkább az itt megállóknak 150-ért. Fölényesen kioktatott: Uram, a bódénak is, a csomagolóanyagnak is, a rekeszeknek is költsége van, az árusító se ingyen áll itt a pultnál, és mennyi a veszteség! Menthetetlenül megütődik romlásnak indul valamennyi, tárolni is kell, nem adhatom olcsóbban. Ja igen, a hipermarketeknek bizonyára nincsenek ilyen költségeik.
csepeli
2021-01-09 at 16:17
Namond, 15:10
(kinyilatkoztatásait meg tetszett beszélni a méhekkel, meg a fagyokkal?)
Amúgy: csak emlékezzünk az import tej, méz stb. harcra, és a Nagybani “Piac” maffia-mentesítési kisérletére! (minden vezető előzetesben, v. bíróságon). Továbbá az EPP ellenében kiharcolt mgd-i támogatásokra.
Igaz, van baj elég, de lássuk a vidék erőfeszítését, és eredményét. Lépésről-lépésre!
Namond
2021-01-09 at 16:06
Bukohill,
Na, ja.
A taplógomba még nem találkozott a rezsicsökkentés fogalmával (hatósági árszabályozás) és kormányzati képviselőjébe (Németh Szilárd) – ami elég nehéz lehet – sem botlott bele.
Nézzük_magát_a_dolgot
2021-01-09 at 16:05
Hej, mikor én még daliás fiatalember voltam, ugyanezeket olvastam a zöldség-gyümölcskereskedelem anomáliáiról. Azóta is minden évben. Őrizzük a hagyományokat! LOL
Bukohill
2021-01-09 at 15:45
Namond
10/10
Namond
2021-01-09 at 15:08
A drágaság okában igaza van.
De egyébként Nagy István egy nagy barom, aki baromságokat beszél és a vásárlókra, a polgárokra hárítja el nem végzett munkája felelősségét. Ez a riport mondhatni egy parasztvakítás.
Ez a miniszteriális csimbók vizsgálta, vizsgálja azt, hogy az árusítóhelyek bérleti díja milyen mértékben euró alapú?
Hogy a bérleti díjnak köze nincs a bérbeadó forintban történt ráfordításai nagyságához?
Hogy az izraeli, spanyol, stb bérbeadók nem adóznak a euró/forint átváltás pénzügyi műveletek bevételei után?
A kormány kötelessége a piacszabályozás, beleértve az árképzés szabályozását is.
Ha másként azaz közvetlenül nem, de az alacsony felvásárlási ár és eladási ár közötti bruttó árrés extra megadóztatásával.
Nagy István nem hallott még a “tisztességtelen ár” vagy a “helyben szokásos ár” fogalmáról?
Ez “kiváló szakember” nem rendelkezik adózási ismeretekkel?
Orbán vehetne neki egy enciklopédiát és egy értelmező kéziszótárt.
Orbitális baromság, hogy az internetes áruházak, az online kereskedelmi platformok olcsóbbak lehetnek mint a hagyományos árusító helyek.
Az online kereskedelmi platformok működnek, erősek lásd TESCO, Lidl, a cseh tulajdonú kifli.hu. Termékeik ára azonos az áruházi árakkal vagy pl;kifli.hu drágábbak mint a kiskereskedelmi helyek.
A fogyasztói árak csökkentése a közvetítő és nagy kereskedők kiszorításával lehetséges, azaz ha az áruházak és eladóhelyek áruikat közvetlen termelőktől felvásárlással illetve termeltetési és feldolgozási szerződések kötésével szerzik be.
Na meg persze a költséghatékonyságot segítő árszabályozással, például, hogy a fogyasztói ár, a felvásárlási/beszerzési ár + 30% lehet – közvetítőtől vásárlás esetén is – (kivéve extra minőség, vagy világ újdonság, hungarikum esetében).
A gyengébb elméjű miniszterek kedvéért, az árúsítóhelyeket kell a termelőtől vásárlásra késztetni.
Már ha ugye nincs korrupt politikai érdek a közvetítő kereskedelem fenntartásában, mint ahogy az idegenforgalomban és szálloda és építő iparban sajnos van.
Mert ha van ilyen politikusi érdek akkor jön a mellébeszélés, mint amit a riportban olvashattunk.
A kormány kötelessége a piacszabályozás, beleértve az árképzés szabályozását is, melynek része a hatékony költség gazdálkodás is.
Pista43
2021-01-09 at 14:13
A zöldséges maffia a 90-es évek előtt is működött. Még filmet is csináltak róla. Miért lenne más manapság.
ViAM
2021-01-09 at 14:06
Harminc évvel ezelőtt még azon személyektől tudtam érdeklődni, akik CSINÁLTÁK a Hangya Szövetkezeten belüli tevékenységüket. Méghozzá jól és hasznosan. Az összesített információkat többször is közreadtam, néhányan helyeseltek, majd feledésbe merült az egész.
Erről ennyit.
Polgar
2021-01-09 at 13:20
Az sivatagosodasert nem tulzas egy kicsit egy miniszter felelosseget kovetelni? A virusert a virust!
Magyar Gyula
2021-01-09 at 13:19
A lábaddal tudsz a legtöbbet intézni.Nem vásárolok ott ahol drága. Egy két napot, esetleg hetet kibírsz ,hogy nem eszel almát. A kereskedő kénytelen lesz csökkenteni az árát. Az áfát hiába vennék lejjebb, egy hét múlva visszakúszna az ára és a kereskedő még többet kaszálna. Ez minden élelmiszernél így volt. Csak demagóg szöveg balról az áfacsökkentés.
Polgar
2021-01-09 at 13:19
No meg a szállitókét! Akkor rajta!
Szamtalanszor latni, hogy a kistermelő a nagybanin vasarolt “biot” arulja, jol megszorozva! Soha, se milyen igazolvanyt nem latni!
Takaréktár-utca-nyolc
2021-01-09 at 13:07
Demokratikus jogállamban senki ne éhezzen!!!!! Ez legyen nemzetgazdaságunk filzofiai alaptétele!!! De Varga Judit miniszternek eszébe sem jut, hogy ezt a törvényerejével kell megerösítenie!!! Abban az esetben a nagykereskedökröl és a multikról is kiderülne, hogy nem érdekli öket ha éhezik a nép!!! Akkor viszont minden magyar bojkottálná öket, ami csödhöz vezet a multik esetében is!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Hajrá magyar nép!!!!!!!!!!!
Nahát
2021-01-09 at 12:54
Tavaly megduplázódtak a zöldség- és gyümölcsárak. A szokványos magyar gyümölcsök ára a nyáron 800 és 1000 Ft között volt, de a málna és az áfonya több ezer forintba került. Az árfelhajtó kereskedőket ki kell a piacról ebrudalni! A miniszter úr rendszeresen sétálgathatna a nagybani piacon, hogy szembesüljön a valósággal. Idézetek Nagy István minisztertől: “kellene”, “reménykedem”, “a megoldást az jelentheti” – na ilyesmiket sosem hallunk Orbán Viktortól. Az ő szókincsében az található, hogy “kell”, “megcsináljuk”, “sikerülni fog”, “megoldjuk”. Nagy István meg nyár óta csak teszetoszáskodik.
oshon
2021-01-09 at 12:44
Welszibard – Pontosan , es a lengyelek is … ez mondhatni meg “belefer” – hajra !
Girolamo
2021-01-09 at 12:42
Azok a termelők akik kénytelenek voltak termelni,már kihaltak.Bárhol,a városi körülmények között,biztosabb a megélhetės,mint a határban.
Jelen helyzetben,e miatt nincs,vagy elenyésző számú az a termelő,aki bevállalhatná,kijelenthetné,hogy itt leszek jövőre is ės erre vagy arra számíthatsz.
A vásárló oldaláról ugyanez van.Nem igérheted meg nekem,hogy jössz ės megveszed a portékát.A szabadságod nem eladó,”szabad világban”élünk.
Kapitalista viszonyaink közt,senki sem mozgat 2×annyi árut,ugyanazért a bevételért,és ez nem a jövedelem.
Csak a bevétel.
Amikor a multit beengedték,elvette a belkereskedelem jórészėt.
A miniszter úrtól mindenki azt várja,hogy hazudjon olyan védelmező,bíztató termelést és szolgáltatást,aminek sem az anyagi,sem az erkölcsi hátterét /mint szereplőre/nem tudja senkire ráerőltetni.
Ott kezdődik a játék,hogy nem hazudunk egymásnak.
Életünket,egy sor soha alá nem írt de mégis valós és betartott,láthatatlan szerződés szabályozta,ezekhez igazodó törvėnyekkel.
Ez elmúlt,a tegnap árulásai és kényszerei hozták ezt, ami most van.
Ezért nem a termelő,nem a kereskedő,nem a miniszter,leginkább,az átlag állampolgár szavazatai,vágyai a felelősek.
Mint ahogy a multik beengedėséért is.
Szabályozást szeretnél,ami téged nem kötelezne semmire?
Nincs ilyen.
Ettől persze,mindíg van kapzsi disznó résztvevő is.
De rég nem ez a probléma.
Ne tegyünk ûgy,mintha bárki vállalásokkal jelentkezne,ezek csak igények!
És a híres nyugaton hogy mennek ezek a dolgok?
Welszibard
2021-01-09 at 12:30
Igen, a régi HANGYA szövetkezetek egy nagyon jó példa a sikeres állami beavatkozásra.
Persze annak idején ennek nem volt nagy sikere a helyi zsidó kereskedői láncolatokban – emlékszünk rá, hogy Egán Ede képviselőt az ötlet buzgó harcosát is rejtélyes módon holtan találták utána.
Valóban ideje lenne rendet teremteni a zöldségkereskedelem elképesztő anomáliáiban.
Az Orbán kormány felelőssége ebben nagyon komoly, ha nem megy másképpen, akkor államilag szubvencionált zöldségbolt hálózatokat vagy nagyon szigorúan ellenőrzött termelői piacokat kell kiépíteni a HANGYA módjára.
Ezt teszi Hollandia és Franciaország is a termelő parasztjaival.
oshon
2021-01-09 at 12:27
Sándor Kiss (f) Ne beszelj hulyeseget emberke , nem koldulni kell hanem dolgozni … tobbet dolgozni es tobb a penz is ! Uraim , egy szabad kerskedelmi piacon mindenkinek helye van , az fog fennmaradni/tovabb elni aki “hasznos” a piacon … minden ertelemben ! Es igen Kopasz (f) urnak igaza van !
Királytigris
2021-01-09 at 12:05
http://hangyaszov.hu/hangya
Királytigris
2021-01-09 at 12:04
A „Hangya” Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet szövetkezeti hálózat volt Magyarországon a 20. század első felében.
Története
1898-ban fogadták el az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvénytervezetet, melynek hatására létrejött a termelő-értékesítő és fogyasztási szövetkezetek HANGYA központja. Az első szervezet gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére 1898. április 12-én alakult meg Brogyánban. Az 50 000 koronás alaptőkével alapított szervezet áruforgalma egy évtized alatt elérte a 12 millió koronát.
A Bethlen-kormány a Hangya szövetkezeti üzletrészéhez állami támogatást nyújtott.
Az 1945 utáni kommunista hatalomátvétel következményeként az összes Hangya vagyont kártalanítás nélkül államosították.
Királytigris
2021-01-09 at 11:56
Hogy lehetne az árfelhajtó, parazita módján élősködő zöldség-gyümölcs maffiát kiiktatni?
Nem kell feltatáláni a spanyolviaszt! Voltak a II. világháború előtt Hangyaszövetkezetek. Ezt kellene újraélszteni!
Ezzel jobban járnának a termelők, akik efektív termelőmunkát végeznek, és jól járnának a fogyasztók.
Miért nem jut ez az illetékesek eszébe?
ViAM
2021-01-09 at 11:36
Nagy István miniszter úr nagyon jól látja a helyzetet, hiszen ismer minden lépcsőfokot, amit meg is járt, míg maga erejével, eszével elérte a célt. A pékek is arról panaszkodnak, hogy muszáj emelniük, de a végső vételárat nem ők határozzák meg, hanem a szállítók. Vagyis annyit tesznek rá a szállítók, amennyit éppen kedvük tartja. A pesti nagybanin is valóban az összehordott árú sokszor onnan jön, ahová visszaérkezik. A kisvárosi piacokon – tisztelet a kivételnek – ránéznek a vevőjelöltre, felmérik, hogy milyen anyagi helyzete lehet s úgy mondják a ki NEM írt árakat.
Logikus
2021-01-09 at 11:28
A kereskedők pofátlan hasznot akarnak mindenből kihozni, és nem gondolnak a termelőre, sem pedig a vevőre!Hatósági árat kéne megszabni nekik is a termékeikre.
Karoly
2021-01-09 at 11:27
Egerben is ideje lenne már a viszonteladói körmére nézni.
Minden szava igaz!
A maffiát ideje lenne már felszámolni!!
Vagy visszaosztanak a bürokratáknak???
Ha a bürokrata vásárol a piacon 5000- forintért különböző cimletekben 5000 forintot kap vissza????
Tisztelt Miniszter Úr!
A kereskedők megregulazasara tett javaslata, igen nagy bátorságot mutat.
A termelők és a vásárlók is támogatják elképzelést.
Hulladekvadaszhoz hasonló mesterséges intelligenciát célszerű lenne bevonni, mint innovációt.
Eredmeny a maffiahoz nem kerülhetne ingyen pénz.
Lásd a futtatojuk a baloldal.
Theo
2021-01-09 at 11:12
Kedves Horvath Tamas!
Tavaly emiatt nem ettunk egy szem cseresznyet sem. Felkereshetjuk iden?
pénzmánia
2021-01-09 at 10:59
A banán, a narancs, de lassan a mangó és a maracuja is olcsóbb, mint a hazánkban termő közönséges alma, szőlő, fehérrépa, paprika vagy fokhagyma. Miért olcsóbb valami, amit a világ másik végéből hoznak?
Tuti
2021-01-09 at 10:51
de igaza van mar megint a Miniszter urnak!!!
nagyon csipazom ot is es azt is amit mond!!!