Óriási erőfeszítések árán, Magyarország vezetésével sikerült megvédeni a kisgazdaságok érdekeit – fogalmazott portálunknak adott interjújában Nagy István, akit a hétfőn elfogadott, hét évre szóló EU-s közös agrárpolitika kapcsán kerestünk meg. Az agrárminiszter kiemelte: „nem a kitűzött célok tekintetében volt az Európai Parlament és a tagállamok között a vita, hanem az ahhoz vezető út megtalálásában”, amelynek eredményeként a minisztereket tömörítő Tanács végül meggyőzte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza a gazdálkodást ellehetetlenítő javaslatait.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén az agrárminiszterek három év vitáit követően megállapodtak a KAP reform legfőbb politikai elemeiről. A tárgyalások május végi összeomlása óta komoly diplomáciai egyeztetések folytak a háttérben annak érdekében, hogy a minisztereket tömörítő Tanács meggyőzze az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza a gazdálkodást ellehetetlenítő javaslatait. Magyar szempontból küzdelmes tárgyalások eredményeiről Nagy István agrárminisztert kérdeztük.
Fotó forrása: Agrárminisztérium
Óriási erőfeszítések árán, Magyarország vezetésével sikerült megvédeni a kisgazdaságok érdekeit
„Nem a kitűzött célok tekintetében volt az Európai Parlament és a tagállamok között a vita, hanem az ahhoz vezető út megtalálásában, ami három éves kemény küzdelmet követően született meg” – hangsúlyozta portálunknak adott interjújában Nagy István, a KAP (Közös Agrárpolitika) II. megállapodást követően. Az agrárminiszter kifejtette, hogy két szakmai kérdésben kellett egyezségre jutni: a támogatások jobb célzása, és a zöldebb támogatások, termelési gyakorlatok bevezetése tekintetében. Mint kiemelte, a célokkal egyetértettek, ugyanakkor a Parlament által javasolt eszközök finoman szólva sem voltak alkalmasak a feladat megoldására. Nagy István példaként említette, hogy a Parlament leszűkítette volna a legkisebb gazdaságokat mentesítő kivételeket és támogatásokat, így az 5 hektáros gazdálkodónak ugyanolyan feltételeknek kellett volna megfelelnie, mint egy 500 hektárosnak. Az agrárminiszterek azonban – magyar javaslatra – egyöntetűen kiálltak amellett, hogy a 10 hektár szántónál kevesebbet művelő gazdáknak ne kelljen aránytalanul sok terhet viselniük, tehát ne kelljen kettő vagy több növényt termeszteniük, illetve ne kelljen kivonni a termelésből a szántójuk egy részét.
Komoly küzdelemben, de elértük, hogy ebben a kérdésben nem kellett kompromisszumot kötnünk. Hiszen ha nem éri meg gazdálkodni, akkor ezek a kisgazdaságok felhagynak a termeléssel és az semmiképp nem segíti az eredeti cél elérését
– fogalmazott. Az agrárminiszter elmondta: ezen felül a környezeti és klímavédelmi intézkedések jegyében a Parlament kötelező vetésforgót írt volna elő; ezt az előírás-javaslatot sikerült visszavezetni a szakmailag elfogadható szintre. Fölmerült továbbá, hogy a termelésből vonják ki a szántóterület 10 százalékát. Nagy István ezzel kapcsolatban kiemelte: senki sem vitatja, hogy a talaj, a víz és az élővilág védelmében minden gazdaságnak tennie kell valamit. A jelenlegi támogatáspolitikánkban minden termelő a saját adottságaihoz mérten eldöntheti, hogy valamilyen tájelemmel (fás sáv, táblaszegély stb.), parlaggal, vagy éppen másodvetéssel, köztes kultúrákkal és nitrogénmegkötő növényekkel, összefoglaló néven zöldtrágya növényekkel felel meg ennek az elvárásnak. Az Európai Parlament azonban szakmai szempontból érthetetlen okból kizárólag a parlagot és a tájelemeket tekintette elfogadhatónak, végül azonban a kompromisszum jegyében 3 százalékra sikerült levinni az üzemi parlagterület arányát.
Az agrárminiszter arra is kitért, hogy az Európai Parlament jelentősen, 3 százalékkal, azaz évi közel 15 milliárd forinttal csökkentette volna az érzékeny ágazatok, mint például a cukorrépa-termesztés, rizstermesztés, ipari zöldségnövény-termesztés, az anyatehéntartás vagy az anyajuhtartás támogathatóságát. A termeléshez kötött támogatások esetében a visegrádi országok közös fellépésének eredményeképpen sikerült a jelenleg érvényes 13+2%-os maximális szintet megőrizni.
Fotó forrása: Agrárminisztérium
A vírusválság alatt erőn felül teljesítette feladatát az agrárium
Nagy István arról is beszélt: a mezőgazdasági ágazatot elismerés illeti azért, hogy a járvány legnehezebb időszakában is minden európai uniós állampolgár számára biztosított volt a jó minőségű, biztonságos élelmiszer.
Ez megerősíti azt az általunk is számtalanszor hangoztatott érvet, miszerint a mezőgazdaság uniós szerződésekben rögzített céljai továbbra is érvényesek, és azok között továbbra is kiemelt jelentőséggel bír az élelmezésbiztonság, valamint a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása
– fogalmazott. Az agrárminiszter továbbá hangsúlyozta: a Közös Agrárpolitika 2023-tól érvényes új szabályrendszerében továbbra is rendelkezésre áll majd egy úgynevezett mezőgazdasági tartalék, amelynek elsődleges célja a mezőgazdasági piacok stabilitásának biztosítása olyan rendkívüli helyzetek esetén, mint a koronavírus-járvány. A Bizottságnak emellett felhatalmazása van arra, hogy egyedi válságkezelési intézkedéseket hozzon, amely az új KAP-ban is helyet kapott. A Covid-járvány okozta piaci válság esetében a Bizottság úgy használta ki ezt a lehetőséget, hogy fellazította – az egyébként rendkívül szigorú – állami támogatási szabályokat, így például Magyarország a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelési Program keretén belül mintegy 25 milliárd forint gyorssegélyt nyújthatott a leginkább sújtott ágazatoknak.
Eszközök tehát vannak, de fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy Magyarország uniós viszonylatban is kiemelkedő, széleskörű válságkezelési és kárenyhítési eszközrendszert működtet, amely a szélsőséges időjárási körülményekre, piaci kockázatokra és immár a jövedelemcsökkenésre is tud megoldást biztosítani a gazdák számára
– emelte ki az agrárminiszter.
Fotó forrása: Agrárminisztérium
Folyamatosan zöldül az agrárpolitika
Arra a kérdésünkre, hogy az új KAP milyen vízióval tekint a jövő európai agráriumára, Nagy István úgy reagált: az uniós agrárpolitika immár 20 éve folyamatosan zöldül, egyre több és komolyabb klíma-, és környezetvédelmi eszközt hordoz. Hozzátette: a mostani reform során tovább gazdagodott ezen intézkedések köre a rendelet tervezetében. Az agrárminiszter kifejtette: jó hír, hogy egyrészt az agrár-környezeti támogatási formák többsége bevált, visszatérő konstrukció. Ilyen például az AKG, az ökológiai gazdálkodás támogatása, a Natura 2000 támogatások, az élőhelyfejlesztési és vízvédelmi célú nem termelő beruházások, vagy éppen a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó minimumkövetelmények, azaz a kölcsönös megfeleltetés szabályai. Emellett új elemként pedig megjelenik egy AKG-szerű, egyéves önkéntes program a közvetlen területalapú támogatások között; az úgynevezett agro-ökológiai alapprogram, vagy röviden AÖP.
Jogtalan tehát az a kritika, miszerint az Európai Bizottság vagy az agrárminisztereket tömörítő Tanács ne venné kellően komolyan a természetvédelem és a környezetvédelem ügyét. Sőt! Ugyanakkor a következetességhez az is hozzátartozik, hogy az igazán kis területen gazdálkodókra nem kényszerítünk olyan szabályokat, ami a nagyobb üzemekre illik
– fogalmazott.
Nagy István arra is kitért, hogy új ideológiai elemként jelent meg az Európai Parlament részéről – a tárgyalások legvégén – az úgynevezett társadalmi feltételesség, amely valójában a munkaügyi ellenőrzéseket köti össze a Közös Agrárpolitikával. Az Európai Parlament úgy gondolta, hogy az agrártámogatásokat kell „fegyelmező eszközként” használni annak érdekében, hogy javuljon az európai helyzet az idénymunkások körülményeit tekintve, azaz, ha valakit megbüntet a munkaügyi hatóság valamilyen szabálytalanság miatt, akkor azt agrártámogatásokból kell levonni. Az agrárminiszter elmondta: ez az új feltétel a Parlament számára a legfontosabb politikai kérdés volt, ezért teljesen nem lehetett kihúzni a megállapodásból, de az intézkedés módjának kidolgozását sikerült visszaterelni a hivatalos eljárásrendbe és a bevezetés idejét kitolni 2025-re azért, hogy megfelelő felkészülési idő álljon a rendelkezésünkre.
Egyensúly versenyképesség és zöld elvárások között
Arra a kérdésünkre, hogyan lehet biztosítani a klímaváltozás kihívásai és a gazdák igényei közötti egyensúlyt, az agrárminiszter úgy reagált: a most megköttetett politikai megállapodás a magyar termelők jövője és a jogbiztonság szempontjából egyaránt jó alap arra, hogy a gazdák a versenyképességük mellett a teremtett világunk megőrzéséhez is hozzájáruljon.
A hétfői megállapodás fontos lépés volt, de a következő másfél évben még sok küzdelmes tárgyalás vár ránk a Bizottsággal ahhoz, hogy a támogatáspolitikánkkal 2023-tól is jól segíthessük a gazdálkodóinkat megtalálni az egyensúlyt a versenyképesség és a zöld elvárások teljesítése között
– emelte ki.
Vezetőkép: Agrármisztérium
Facebook
Twitter
YouTube
RSS