Nagy Márton: a magyar gazdaság uniós források nélkül is működik, úgyis az a cél, hogy függetlenedjünk az EU-s pénzcsapoktól
Az uniós források ugyan hiányoznak a magyar gazdaságból, ugyanakkor nem dominánsak a gazdaság finanszírozásában, könnyen kiválthatóak – jelentette ki a Világgazdaságnak adott interjúban Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte: közép- és hosszútávon a magasabb fejlettség mellett úgyis EU-forrás nélkül fogunk működni.
Nagy Márton a Világgazdaságnak adott interjújában többek közt arról beszélt: „az energiaárak hatása és az árfolyam leértékelődése együttesen 60–70 százalékban felelős az inflációért, 20–30 százalékban pedig az ár–profit spirál, ezek a hatások azonban mára megszűntek”. Hozzátette: gyorsulva csökken az infláció és az élelmiszer-infláció is, ezért lesz hatása a kötelező akciózásnak. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a 2024-es költségvetést nagy vita előzte meg a kormányban, mivel alapvetően megváltoztak a gazdaságfejlesztési célok elérésnek lehetőségei. Kiemelte: az energiaipari beruházások támogatása egyik jele az új FDI-stratégiának, amely kiválthatja az uniós forrásokat is. Megjegyezte: a külföldi működő tőke jobb, mint az EU-s forrás. Nagy Márton szerint, ha a piac osztja magának a forrásokat, az mindig hatékonyabb, mint egy állami újraelosztás.
Az igaz, hogy az uniós források hiányoznak a magyar gazdaságból, ugyanakkor, ahogy említettem, nem dominánsak a gazdaság finanszírozásában. Könnyen kiváltható forrás. Közép- és hosszútávon a magasabb fejlettség mellett úgyis EU-forrás nélkül fogunk működni, egy bizonyos fejlettségi szint felett törvényszerűen nettó befizetővé válunk
– összegzett. Az unió gazdaságpolitikai kritikáiról szólva leszögezte:
kicsit úgy érzem, akármit csinálunk, az nem számít, egyszerűen nem jó nekik. Még jó, hogy nem ők mondják meg, hogy mit kell itthon tennünk. Az árstopok kivezetését, amit a magyar jegybank is sürget, elég viccesnek tartom.
A gazdaságfejlesztési miniszter az interjút úgy zárja:
ma már több országban is van árstop, rezsivédelem és extraprofitadó. Ami pedig a fiskális számokat illeti, 2024-re az EU úgy számol, hogy 27 államból 11-ben a költségvetés hiánya eléri vagy meghaladja a GDP 3 százalékát, és 7 országban a 4 százalékot is. Mindenki háborús időket él.
Forrás: vg.hu; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd