A magyar kormány három éve döntötte el, hogy új pályára állítja a felsőoktatást. Egy olyan pályára, amelyen az egyetemek saját gazdasági környezetüket alakítják, úgy, hogy az sikeres legyen. Az volt a cél, hogy hogy jól működő, hatékony, közjóval is foglalkozó intézmények jöjjenek létre, amelyek nemzetközi szinten képesek partnereket megszólítani – erről beszélt a Pannon Egyetem projektindító sajtótájékoztatóján Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. Elhangzott, hogy a kormány a célok elérése érdekében 70 milliárd forint támogatást nyújt infrastrukturális fejlesztésekre. Ebből 4 milliárd forintot kap a Pannon Egyetem, az összegből csaknem másfél milliárd forintot fordítanak a nagykanizsai Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központhoz tartozó Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központnak helyet adó épület teljes felújítására. A Kutató-Fejlesztő Központ a vízkezeléssel és a víztisztítással kapcsolatos tudományos munka egyik nemzetközi központja lehet a jövőben.
A Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központot 2014-ben hozták létre Nagykanizsán, a víztechnológiával foglalkozó gazdasági szereplőkkel való összefogásra alapozva. Az itt otthonra talált kutatómunka az elmúlt években folyamatosan fejlődött, így lakták be lépésről lépésre a régi Vár utcai épületkomplexumot, amelyet a mostani infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően teljes egészében megkapnak a kutatók és oktatók.
Többek között itt vizsgálják a Balaton vizét, valamint a Mura menti vízgyűjtő területekről származó mintákat és olyan víztisztítási technológiák finomításán is dolgoznak, amelyek célja a felhasználási területnek megfelelő vízminőség előállítása. Az ipari szennyvízből például visszanyerhetünk és újrahasznosíthatunk értékes fémeket, de az is fontos feladat, és talán a legnehezebb, hogy a kommunális szennyvízből a gyógyszermaradványokat ki lehessen szűrni. A koronavírus-járvány kitörése óta a labor egyik kiemelt feladata a szennyvízben a SARS-CoV2 vírus koncentrációjának illetve annak változásának kimutatása. De a jövőben ugyanezen technológiával képesek lesznek más vírusokat is kimutatni a szennyvízből.
Ez a munka azért is rendkívül fontos, mert lehetővé tette az előrejelzést és a felkészülést a járvány egyes hullámai során.
A kutató-fejlesztő központnak helyet adó épületkomplexum teljes infrastrukturális felújítását biztosító projekt nyitó rendezvényen Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke felidézte a kormányzat három évvel ezelőtt elindított, a felsőoktatás átalakítását megelőző célkitűzéseit.
Mint mondta, a kormány eldöntötte, hogy új pályára állítja a felsőoktatást. Az új felsőoktatási modell alapja, annak a felismerése és támogatása, hogy az egyetemek képesek, saját gazdasági környezetük alakítására, oly módon, hogy az sikeres legyen.
Nagyon jól működő, hatékony, a közjóval is foglalkozó egyetemekre van szükség. Az alapítványi működési modell megteremtette annak a lehetőségét, hogy ne a működési feltételek teljesítésével kelljen foglalkozni
-mondta Birkner Zoltán.
Mindeközben 70 milliárd forintot biztosít a kormány az egyetemek infrastrukturális és energetikai fejlesztésére. A fejlesztések egyik nagy nyertese a Pannon Egyetem.
Birkner Zoltán arról is beszélt, mennyire fontos, hogy nemzetközi szinten sikeresek legyenek az egyetemeink. Hogy jó úton járunk, azt mi sem mutatja jobban, mint az a példátlan eredmény, hogy a Semmelweis Egyetem a világ 250 legjobb szakegyeteme közé került.
Óriási eredmény. És ezt nem csak a Semmelweis Egyetemről mondhatjuk el. Hiszen a magyar egyetemi hálózat összes nagy egyeteme bekerült a világ ezer legjobb egyeteme közé, a 27 ezerből
-hangsúlyozta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke.
Dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem rektorhelyettese elmondta, hogy a 2000-es évek óta fejlesztik a nagykanizsai egyetemi központot, ahol jelenleg mérnöki, informatikai, turisztikai képzések és víztechnológiai kutatások zajlanak.
A Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központban mint mondta, ma már 26 főállású munkatárs dolgozik, és több mint 8 projektben vesznek részt, amelyek között nemzetközi projekt is van. Gerencsérné dr. Berta Renáta szakmai vezetőként vesz részt a Nemzeti Víztudományi és Vízbiztonsági Laboratórium működtetésében.
A hosszútávú cél az, hogy a Soós kutatóközpont amellett, nemzetközileg is elismert kutatóközpont legyen, biztosítani tudja a jövő utánpótlását és nemzetközi vállalatok is használhassák az itt kifejlesztett, átadott tudást.
A feladat nem kevesebb – amivel ezek a kutatások foglalkoznak – mint, hogy a jövő nemzedéke is hozzájusson a megfelelő minőségű vízhez
-húzta alá a Pannon Egyetem rektor-helyettese.
Kutatási területeik közül Abonyi János kiemelte a Mura menti vízgyűjtő területek vizsgálatát, a SARS-CoV2 vírus szennyvízből való kimutatását és a Balaton vízminőségének vizsgálatait.
Célunk, hogy ne csak a fenntarthatóság, hanem a körforgásos gazdaság területén is meghatározó szereplők legyünk
-fogalmazott.
Hozzátette, hogy a projektből magát az oktatást is korszerűsítik, úgy, hogy nemcsak képzőket képeznek, hanem 1000 digitális eszközt is beszereznek Veszprémben, Nagykanizsán pedig az épületkomplexum mintegy 4000 négyzetméter alapterületen újul meg.
Két konkrét távlati célja van nem csak a Pannon Egyetemnek, hanem hazánknak:
2030-ra Magyarország Európa egyik legélhetőbb országa legyen és 2050-re érjük el a a klímasemlegességet.
Balogh László, Nagykanizsa polgármestere a város vízügyi múltjáról és az egyetem nyújtotta lehetőségekről beszélt.
Mint mondta már-már toposszá vált, hogy értékeinkre, hagyományainkra támaszkodva építsünk pilléreket, egy olyan karaktert, ami biztosítja a jövőt. Nagykanizsa megtalálta ezt a karaktert.
A vízügyi múlt az egyik hagyomány, amire építkezhetnek, hiszen a múltban a gazdasági szereplők már foglalkoztak a városban vízkezeléssel, illetve víztisztítási technológiákkal. Ezen kívül Nagykanizsa mindig iskolaváros volt – ezért is kiemelten fontos az egyetemi központ működése.
Nagykanizsán az egyetem megjelenése összekapcsolta az értékeket és az érdekeket, amelyek közt az innovatív szemlélet a kötőanyag
-fogalmazott Balogh László.
Hangsúlyozta, hogy a Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központtal egy sok évtizedes hagyomány erősödött meg. Egyben ez a központ egy igazi nyitás a jövőre.
Hiszünk benne, hogy Nagykanizsa a körforgásos gazdaság mintavárosává válhat
-jelentette ki a polgármester.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS