Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) visszautasítja, hogy az ellenzék a köznevelés rendszerét a kormánnyal ideológiailag azonos oldalon álló és ezek szerint a kormánnyal ideológiailag ellentétes oldalon álló intézményekre osztja, az egyházi intézményeket az előbbibe sorolva. Azt is károsnak tartjuk, hogy a tiltakozást generálók tantestületeket osztanak meg, éket verve az aláírók és alá nem írók közé. Ez tudatos aknamunka, és egyúttal választási célú adatgyűjtés: minden, a NAT ellenében aláíró pedagógus biztos lehet abban, hogy már listázza őket Gyurcsányék gépezete; a NAT NEM petíció elindítása sem szól másról – írta pénteken kiadott sajtóközleményében a tárca.
A sajtóban ma megjelent állásfoglalás kezdeményezői a szakmai konszenzus megteremtését hiányolják, miközben még inkább megosztják a pedagógus társadalmat. Ezért nem szeretnénk ismét belemenni abba a számháborúba sem, hogy az aláírók száma hogyan viszonyul a pedagógusok százhetvenezer fős állományához; ezt mindenki ítélje meg maga. Az állásfoglalásban hangzatos, a kormány által is támogatott gondolatok és aktuális kritikák keverednek, a dokumentum támogató és ellenző megnyilatkozások egyvelege, amelyet a Köznevelés-Stratégiai Kerekasztal ülésén majd meg lehet tárgyalni; ez a fórum éppen ezt a célt szolgálja, legutóbb egyébként 2020. február 18-án ülésezett – emlékeztetett az Emmi.
A bérekkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a kormány éppen aznap, amikor az aláírásgyűjtés elkezdődött, hétfőn adta ki a Kormányrendeletet, amiben tíz százalékkal emeli a pedagógusok fizetését, a nagy munkaterhelés kapcsán pedig kiemelendő, hogy a magyar pedagógusok munkaterhelése nemzetközi viszonylatban átlagosnak tekinthető, a tanár-diák arány az OECD-átlagnál is kedvezőbb. A módosított NAT a 2012-es adatokhoz képest tízről húsz százalékra növelte a szabadon felhasználható órakeretet, csökkentette a tananyag mennyiségét, a tanulók óraterhelését, és ezzel párhuzamosan csökkenti a tanárok által ellátandó órák számát, ezért paradox, hogy a bevezetése ellen küzdenek, miközben ez az egyik megoldás a tanári terhek mérséklésére. Ténykérdés az is, hogy a felsőoktatásba felvételizők között nőtt a pedagógusképzésre jelentkezők aránya. A módosított NAT szolgálja a kért szemléletváltást, ez azonban elsősorban a pedagógusokon múlik. Az Emmi is maximálisan egyetért azzal, hogy a köznevelés rendszerének mindenkire gondja legyen. Egy szétszakadó társadalomban reményt, utat, modellt kell kínálnunk mindenkinek, hiszen elsősorban az iskola az a hely, ahol egy igazságosabb társadalom megszülethet. Az eddiginél nagyobb odafigyeléssel kell tehát fordulnunk a lemaradók, a nehézségekkel küzdők, a mélyszegénységben élők, a kirekesztettek felé. Kérjük is azon intézményeket, amelyekben sokan aláírásukkal is kiálltak ezen gondolat mellett, hogy fordítsanak erre nagyobb figyelmet, és a felvételi során intézményeikben preferálják az érintett tanulók minél nagyobb arányban történő felvételét – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a minisztérium.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS