Egy tavalyi konkrét méhpusztulás ügyében indított Nébih-es vizsgálat szerint a jellegzetes tüneteket produkáló méhek halálát egyértelműen az unióban (a csávázószerek esetében) betiltott neonikotonoid hatóanyagok okozták. A csávázószerek mezőgazdasági használatára a tavalyi évben az uniós korlátozás ellenére külön engedélyt kért hazánk. Miközben egyes méhészek szerint egyértelmű a kapcsolat a csávázószerek alkalmazása és a méhpusztulás között, a Nébih összetettebb okokat feltételez az elhullás hátterében, ezért is indított a hivatal Nagy István miniszter elrendelésének megfelelően országos vizsgálatot, ennek eredményérere azonban még várni kell. A fent említett egyedi ügy kapcsán a Nébih bár a szabálytalanul felhasznált neonikotinoidokat nevezte meg a halál kiváltó okaként, ugyanakkor a vizsgálat arra is rámutatott, hogy nem állapítható meg közvetlen összefüggés az elhullás körül vizsgált mezőgazdasági tevékenység és a méhpusztulás között.
Emlékezetes, a 2018-as tömeges magyarországi méhpusztulással foglalkozó cikkünkben arról írtunk, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint még egy évet várni kell annak az átfogó, országos vizsgálatnak az eredményeire, amely az okokat hivatott feltárni. A méhészek egy része a jelenségért az idegrendszert károsító neonikotinoidokkal csávázott vetőmagokat tette felelőssé, amelyeket 2018-ban szükséghelyzeti engedélyre hivatkozva alkalmazhattak a gazdák, bár az Európai Unió már májusban szavazott használatuk erős korlátozásáról, igaz, ezt hazánk nem támogatta. A neonikotinoidok a növények nedvkeringésébe jutva kerülnek a méhek szervezetébe, meggyengítik az immunrendszerüket és károsítják a központi idegrendszerüket. Az erős gyanú azért fogalmazódhatott meg egyes méhészekben, mert a neonikotinoidos csávázószerek ismételt alkalmazását megelőző években nem tapasztaltak hasonló mértékű drasztikus elhullást. Egyes méhészek szerint a jelenség többek között a napraforgótermesztéssel állhat összefüggésben, tavalyi megfigyeléseik szerint ugyanis ahol nem azt vetettek, vagy éppen nem mézelt a növény, ott nem tapasztaltak méhelhullást. Egy nemrégiben megjelent cikk tanúsága szerint a Nébih egy egyedi esetet vizsgálva a mérgezés okaként neonikotinoidos szereket nevezett meg, így annak igyekeztünk utánajárni, az átfogó országos vizsgálatra hatással lesznek-e ennek a vizsgálatnak az eredményei.
A neonikotinoidok voltak felelősek a Dömötörfi méhészetben tapasztalt elhullásért
A qubit.hu nemrégiben megjelent cikkében felidézi: 2018 júniusában Dömötörfi József azt tapasztalta, hogy „a falu környéki napraforgóra kijáró méheinek közel 80 százaléka eltűnt, vagy holtan landolt a kaptárak bejáratánál”. A méhek jellegzetes tüneteket produkáltak, görcsbe rándulva, kinyújtott szipókával pusztultak el. Az esemény után fél évvel a méhész megkapta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának (ÁDI) szakvéleményét, amely az összegyűjtött méhhullák és a kaptárbeli lép laboratóriumi vizsgálata után született. A tájékoztatásban rögzítik azt a megfigyelést, hogy a méhnél valóban terpesztett szárnyakat és nyújtott szipókát tapasztaltak. Mint hozzátették, az elhulláshoz vezető kórokozó-fertőzöttséget nem diagnosztizáltak, s bár a környező szántóföldekről gyűjtött „növényi kultúrákban nem találtak olyan szert, ami a méhek pusztulásával összefüggésbe hozható”, azt egyértelműen megállapították, hogy a méhek mérgezését két neonikotinoid (klotianidin, tiametoxám) típusú hatóanyag okozta.
Az elemzésben ugyanakkor arról is írnak, hogy az említett időszakból származó napraforgóminta nem tartalmazott kimutatható növényvédőszer maradékot, a csemegekukorica minták pedig csak a méhpusztulás előtti kezelés maradékanyagát, amely a méhekben és a lépmintákban sem volt jelen, ezért a mintázott kultúrák növényvédelmi kezelése nem hozható kapcsolatba a méhmérgezéssel. Hozzátették: a vizsgálat nem tisztázta a neonikotinoid hatóanyagok eredetét, feltételezésük szerint az származhatott szabálytalan növényvédelmi kezelésből, esetleg szennyezett víz (pocsolya, a kukorica guttációs cseppjei) fogyasztásából. De szerintük a szándékos mérgezés sem zárható ki. A Qubit cikkében ugyanakkor kitér arra, hogy Dömötörfi József kizárta annak lehetőségét, hogy valaki szándékosan, közvetlenül a kaptárakat mérgezte volna meg az említett szerek valamelyikével, mivel ebben az esetben a méhhullákat megtalálták volna a helyszínen; ezzel szemben, mint arra korábban is utalt, méheinek java része nem tért vissza a kirepülés (tájolás) után.
Összességében tehát a vizsgálat egyértelműen igazolta a neonikotinoid-mérgezést, azt a feltételezést ugyanakkor kizárta, hogy az elhullás a közeli napraforgótáblákkal lenne összefüggésben. Utóbbi utalna egyértelműen a csávázószerekből származó mérgezésre.
A mérgezés egyértelmű, mégsincs meg a forrás
Portálunk a korábbi, méhpusztulással kapcsolatos cikkünkkel összefüggésben kereste meg a Nébih-et, hogy a Dömötörfi József méhészetének egyedi vizsgálata milyen hatással lehet az okokat feltáró átfogó vizsgálatra. Tudni szerettük volna továbbá, hogy a Nébih vizsgál-e más méhpusztulási eseteket egyedi bejelentések alapján, és hogy ezek eddig milyen eredménnyel zárultak. A Nébih portálunknak megküldött pénteki válaszában elöljáróban arról tájékoztatott, hogy amennyiben egy méhész mérgezés gyanújával bejelentéssel él, a hatóságok egy 2012-től hatályos eljárásrendnek megfelelően ellenőrzik a helyszínt, mintákat vesznek a méhészet környezetében, melyeket a Nébih laboratóriumban elemeznek. 2018-ban 76 alkalommal tettek bejelentést a méhészek, ami alapján minden esetben megindult a kivizsgálás. A hatósági jegyzőkönyvek és a laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján a Nébih egy összefoglaló ökotoxikológiai értékelést ad ki, amit az érintett méhész részére is megküld, ahogyan ez Dömötörfi József esetében is történt. Mint megerősítették, az értékelésben magállapításra került, hogy a méhek pusztulását egyértelműen a bennük talált neonikotinoidos rovarölő-hatóanyag okozta. Mivel azonban az eljárás során vett növényi mintákban a laboratórium nem találta meg ugyanezt a hatóanyagot, az ok-okozati összefüggést nem lehetett megállapítani.
Így sajnálatosan nem találták meg a rovarölő szer forrását sem, tehát azt a kultúrát, illetve területet, ahol a méhek gyűjtés közben szennyeződhettek
– hangsúlyozták.
Összetettebb okokat sejtenek
A Nébih emellett felidézte: Nagy István agrárminiszter utasításának megfelelően, a 2018-as évben történt nagyarányú méhpusztulás arra ösztönözte a Hivatalt, hogy az egyedi esetek kivizsgálásán túl egy átfogóbb, mélyrehatóbb vizsgálatba kezdjen. E nagyszabású vizsgálatnál nemcsak a kormányhivatalokhoz bejelentett eseteket kívánják érinteni, hanem azokat is, amelyeket a méhészek csak az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnél jeleztek.
Szélesebb a begyűjtésre kerülő adatok köre is, mivel a 2018-as ügyek mögött összetettebb okokat sejtünk. Szeretnénk látni, hogy mi az oka annak, hogy egyes méhészetekben súlyos pusztulások történtek, míg máshol – akár szomszédos méhészetekben – nem tapasztaltak ilyen jelenséget. Ezért a Nébih olyan méhészeteket is megkeres, ahol nem tapasztaltak pusztulást, hogy az ott nyert adatokat egyfajta kontrollként alkalmazhassa a vizsgálatokban
– írták. Kiemelték: világszerte kutatják a méhcsaládok gyengülésének okait, de mindezidáig egyetlen vizsgálat sem ért el áttörő eredményt. Számos adat áll már a magyar hatóság rendelkezésére, azonban ezek elemzése még folyamatban van, illetve további vizsgálatokra van még szükség. A vizsgálatok során nyert adatok elemzése sok időt vesz majd igénybe, de a munka folyamatban van.
Forrás: qubit.hu/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: hirado.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS