Pesti Srácok

Négy év alatt több, mint négyszázmilliárd forintot fordított határvédelemre a rendőrség

Négy év alatt több, mint négyszázmilliárd forintot fordított határvédelemre a rendőrség

Határvédelmi, határrendészeti feladatokra több, mint négyszázmilliárd forintot költött el a rendőrség 2015 és 2019 júniusa között – írta szombati számában a Magyar Nemzet. Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint a határvédelem költségei az idei első fél évben jelentősen csökkentek a korábbiakhoz képest: 11,3 milliárd forintot kapott az ORFK a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások fedezésére.

A hatóság tájékoztatása szerint rendészettechnikai eszközök beszerzésére kétszáznyolcvankilencmillió, a területi szervek migrációval kapcsolatos felhalmozási kiadásaira kétszázharmincnyolcmillió, a migrációs feladatok ellátásával kapcsolatosan felmerülő költségekre hétmilliárd, valamint a háromezer fős létszámfejlesztésre 3,77 milliárd forint jutott. Az összes költség ennél több, negyvenmilliárd forint, ám ez jóval kevesebb, mint 2018 első fél évében, amikor nagyjából ennek a kétszeresére rúgtak a kiadások. A Magyar Nemzet szerint a határvédelem csökkenő költsége azzal függ össze, hogy számos olyan, egyszeri kiadást jelentő tétel volt, mint a felszerelések, járművek beszerzése és a kerítés felállítása, ami ugyan folyamatos ráfordítást igényel, ám ennek az összege eltörpül például a kerítés megépítésének összegéhez képest.

A Magyar Nemzet felidézte, hogy a határok biztosítása már 1999, Magyarország NATO-tagságának kezdete óta kiemelt feladat, a minőségi, és költségbeli ugrást a határvédelemben azonban a 2015-ös bevándorlási válság jelentette, ekkor ugyanis összeomlott Görögország határvédelme, és a migránsok akadály nélkül jutottak el Magyarország határáig, ahol a százezres tömegek feltartóztatására nem volt sem megfelelő infrastruktúra, sem pedig megfelelő humán erőforrás. 2015 júniusának közepén a kormány döntött az ideiglenes biztonsági határzár felállításáról, néhány hónappal később pedig szabálysértésből bűncselekménnyé minősítette a tiltott határátlépést. A kerítésen kívül a határt egyre jelentősebb élő erővel is védték; ez a feladat leginkább a rendőrség hatáskörébe került, ám a honvédség alakulatai besegítettek. A lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2017 őszén levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, hogy Brüsszel ötven százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelem addigi költségeihez. Hollik István kormányszóvivő februári nyilatkozatát idézve azt írták: az Európai Bizottság csak a költségek tizedét ismerte el, de még egyetlen fillért sem fizetett.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Sóki Tamás

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.