Pesti Srácok

Négy év alatt több, mint négyszázmilliárd forintot fordított határvédelemre a rendőrség

Négy év alatt több, mint négyszázmilliárd forintot fordított határvédelemre a rendőrség

Határvédelmi, határrendészeti feladatokra több, mint négyszázmilliárd forintot költött el a rendőrség 2015 és 2019 júniusa között – írta szombati számában a Magyar Nemzet. Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint a határvédelem költségei az idei első fél évben jelentősen csökkentek a korábbiakhoz képest: 11,3 milliárd forintot kapott az ORFK a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások fedezésére.

A hatóság tájékoztatása szerint rendészettechnikai eszközök beszerzésére kétszáznyolcvankilencmillió, a területi szervek migrációval kapcsolatos felhalmozási kiadásaira kétszázharmincnyolcmillió, a migrációs feladatok ellátásával kapcsolatosan felmerülő költségekre hétmilliárd, valamint a háromezer fős létszámfejlesztésre 3,77 milliárd forint jutott. Az összes költség ennél több, negyvenmilliárd forint, ám ez jóval kevesebb, mint 2018 első fél évében, amikor nagyjából ennek a kétszeresére rúgtak a kiadások. A Magyar Nemzet szerint a határvédelem csökkenő költsége azzal függ össze, hogy számos olyan, egyszeri kiadást jelentő tétel volt, mint a felszerelések, járművek beszerzése és a kerítés felállítása, ami ugyan folyamatos ráfordítást igényel, ám ennek az összege eltörpül például a kerítés megépítésének összegéhez képest.

A Magyar Nemzet felidézte, hogy a határok biztosítása már 1999, Magyarország NATO-tagságának kezdete óta kiemelt feladat, a minőségi, és költségbeli ugrást a határvédelemben azonban a 2015-ös bevándorlási válság jelentette, ekkor ugyanis összeomlott Görögország határvédelme, és a migránsok akadály nélkül jutottak el Magyarország határáig, ahol a százezres tömegek feltartóztatására nem volt sem megfelelő infrastruktúra, sem pedig megfelelő humán erőforrás. 2015 júniusának közepén a kormány döntött az ideiglenes biztonsági határzár felállításáról, néhány hónappal később pedig szabálysértésből bűncselekménnyé minősítette a tiltott határátlépést. A kerítésen kívül a határt egyre jelentősebb élő erővel is védték; ez a feladat leginkább a rendőrség hatáskörébe került, ám a honvédség alakulatai besegítettek. A lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2017 őszén levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, hogy Brüsszel ötven százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelem addigi költségeihez. Hollik István kormányszóvivő februári nyilatkozatát idézve azt írták: az Európai Bizottság csak a költségek tizedét ismerte el, de még egyetlen fillért sem fizetett.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Sóki Tamás

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.

Hiába volt 92 lakója, a migránsvilla a helyiek szerint olyan volt, mint egy szellemház

Exkluzív 2023 szeptember 15.
Nem tudni mikor érkeztek és hogyan látták el magukat az illegális migránsok a 12. kerületi villában. A környéken lakók már régóta nem tapasztaltak mozgást a sem a házban, valamit az ahhoz tartozó telken sem. Úgy gondolták, hogy egyszerű munkások költöztek be az ingatlanba. Csütörtök este a rendőrség egy névtelen bejelentés alapján 92 illegális migránst talált a Béla király úti villában. Mivel az elfogottak nem tudták magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét hitelt érdemlően igazolni, ezért a hatóságok visszavitték őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz.