És az ellenzéki politikusok, értelmiségiek és propagandisták megint azt gondolták, hogy jön Merkel, őrizetbe veszi Orbán Viktort és kiadja a Hágai Nemzetközi Bíróságnak. Azért, hogy feleljen azokért a szörnyű lelki károkért, amit a magyar ultraliberálisoknak okozott azzal, hogy háromszor egyharmadnál kisebbre verte őket a választásokon. Az is nagyon ciki és pszichiátriailag problémás, hogy ezt gondolják. De az, hogy ezt még le is írják és nyilvánosságra is hozzák, az olyan aránytévesztés – még a hazaárulási iparágban is –, hogy mi sem hinnénk el, ha nem lennénk kénytelenek látni.
Már akkor lehetett tudni, hogy komoly problémák léptek fel Sorosék szerverein, amikor az Index újságírója a klímakatasztrófa miatt (nem bírt a meleggel a szerkesztőségi légkondi) a következő címet bírta elkövetni:
Merkel: Magyarország jól használja fel az EU-s pénzeket
Mint tudjuk, az EU-s pénzekkel a következő történik: mind ellopják, mind visszakerül nyugatra, mind felesleges beruházásokra költik és nélkülük nem lenne gazdasági növekedés. Ultraliberálisaink első reakciója az volt, hogy félremagyarázzák Merkel mondanivalóját; a második az, hogy a kancellár arra gondolt: csodás kormányzati teljesítmény, hogy annak ellenére, hogy az összes EU-s pénzt ellopják és mind vissza is kerül a nyugati cégekhez (a felesleges beruházások során), mégis van gazdasági növekedés. A harmadik az, hogy az a rohadt Merkel elárulta őket. Érdekes kérdés, hogy ezek miféle kapcsolatban vannak Németországgal, és annak vezérével és kancellárjával? Vagy az amerikai külügyminisztérium alosztályvezetőjének titkárnőjével, illetve annak Demokrata Párti barátnőjével? Ki a fene hülyíti ezeket ilyesmikkel?
Aki volt már ilyesfajta háttérbeszélgetésen, az azt meséli, hogy a túloldalon helyet foglaló hölgyek és urak soha nem mondanak semmit, viszont egészen elképesztően hatékonyan éreztetik azt, hogy jövendő miniszterelnökként tekintenek arra a hülyére, aki szemben ül velük és az izgalomtól kiszáradt torokkal kortyolja a bubis vizet. Állítólag rendszeresen vannak olyan hülyék is, akik azonnal elkezdik osztogatni a miniszteri pozíciókat. Itt persze minden képzeletbeli – kivéve a csalódás, amit éreznek –, amikor kiderül, hogy még vagy negyven ellenzéki főhülye hiszi azt, hogy ő lesz a következő miniszterelnök. Állítólag van olyan „külügyminiszter”, akinek nyolc képzeletbeli kormányban is felajánlották ezt a pozíciót. Mondjuk ő biztos nem optimista már, de mit mondjunk azokról az ellenzéki miniszterelnök-jelöltekről és az elmeállapotukról, akik az elmúlt kilenc évben évente kétszer elhitték, hogy eljött az ő idejük? És nemcsak választások előtt, hanem bármely háromezres „tömegtüntetés” után, mert „tudták”, hogy Hillary nyer, hogy leállítják az EU-s pénzeket, hogy a 4-es metró korrupcióját is ennek a kormánynak a nyakába varrják. Legutoljára már abban reménykedtek, hogy Orbán Viktor azért menekül el az országgyűlésből, mert kizárt dolog, hogy kibírja egy légtérben Tordai Bencével. Remélem, sikerült érzékeltetnem a miniszterelnök rettentethetetlenségét.
Merkel, mint minden politikus, ragaszkodik a hatalomhoz. Akkor sem bírt Orbánnal, amikor a csúcson volt; most, amikor folyamatosan remeg alatta a szék, elkezdett középre húzni. Abból az egyszerű okból, hogy annyira elment már balra, hogy középre is balról kell visszatérnie. Neki már csak annyi lehet az ambíciója, hogy kihúzza a ciklus végéig kancellárként. Nekem nem tűnik annyira nagyvonalúnak, hogy AKK nevű famulusának és „barátnőjének” kedvéért lelépjen és megpróbálja választások nélkül átadni a kancellári posztot. Csupán a várható szeptemberi tartományi választási zakók miatti előzetes kármentés is azt indokolja, hogy kihasználja Orbán németországi népszerűségét. Ez egyúttal egy további adalék a hazai ellenzék észbeli képességeihez. Ezek nem emlékeznek Merkel politikai karrierjére? Hogyan csinálta ki a mentorát, Kohlt? És hogy csak a szélsőliberális hiszti miatt engedte be a „szír” menekülteket, mert azt gondolta, hogy az a népszerű döntés?
Miből gondolják, hogy Merkel nemcsak hangoztatja, hanem követi is azokat az erkölcsi szabályokat, amelyeket a magyarországi liberális értelmiség, politikusok és propagandisták is csak hangoztatnak, de valójában sose követnek?
Merkel akár Németország érdekeit nézi, akár a sajátját, bizonyosan nem fogja a döntéseibe beleszámítani a sokszorosan bukott magyar ultraliberális politikai kalandorok hatalomról szóló vágyálmait. És a klímaváltozásról sem beszélt!!!!
És a legszebb az, hogy a mi csodás ellenzékünk kisírja magát, hisztizik egy kicsit és októberben újra elkezd bízni, mert Tarlós „csak” 10 százalékkal fenekelte el a Karácsonyt, hogy aztán újra ott üljön valami követségi huszadtitkár szobácskájában és elhiggye, hogy ő a kiválasztott.
Vezető kép: Angela Merkel és Orbán Viktor (2019.08.19.). Fotó: Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS