Külön építészeti utunk van, nekünk, magyaroknak mindenféleképpen ezt az utat kell járni – fogalmazott portálunknak Lánszki Regő építészeti államtitkár az idei, Szingapúrban megrendezett FIABCI World Prix d’Excellence elnevezésű Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton elnyert díjakról szóló sajtótájékoztatón. Mint kiemelte, a szingapúri gálán 25 ország képviselőivel volt alkalmuk egyeztetni a magyar építészeti hozzáállásról, amelyek során egyöntetű elismerés fogadta, hogy a fejlesztések a zöldfelületek megtartásával valósultak meg.
Mint arról korábban beszámoltunk, a magyar ingatlanfejlesztések három arany- és egy ezüstéremmel ismét a világ legjobbjai között szerepeltek az idei FIABCI World Prix d’Excellence elnevezésű Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton. A Szingapúrban megrendezett ünnepélyes díjátadón a MOL Campus két első díjat kapott: elnyerte az irodaház és a környezettudatos építés kategória aranyérmét, így globálisan is a legjobb irodaház lett. A közcélú létesítmények kategóriában kettős magyar siker született: a zsűri a Néprajzi Múzeumot választotta a világ legjobb középületének és a Magyar Zene Háza is díjat kapott. A FIABCI World Prix d’Excellence pályázat története során 37 ország szerzett arany- vagy ezüstérmet, Európában a legtöbb éremmel Magyarország büszkélkedhet, a világon pedig a negyedik az ország az érmek számát tekintve. Az idei versenyben Malajzia után Magyarország volt a második ország, amelyik a legtöbb elismeréssel távozhatott Szingapúrból az exkluzív díjátadó gáláról.
Az 1951-ben alakult, több mint 60 országban tevékenykedő Nemzetközi Ingatlanszövetség, a párizsi székhelyű FIABCI minden évben megrendezi a Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot (FIABCI World Prix d’Excellence), amelynek célja a legsikeresebb ingatlanfejlesztések kiválasztása és elismerése (www.fiabciprix.com), A 32 évvel ezelőtt útjára indított FIABCI World Prix d’Excellence a világ legrangosabb ingatlanfejlesztési pályázata, amelynek történetében eddig öt kontinens 37 országának ingatlanfejlesztői szerepeltek eredményesen. A nemzetközi zsűriben idén 31 ország 66 tekintélyes szakembere vett részt, képviselve az ingatlanfejlesztési szakma egy-egy speciális ágazatát.
Külön magyar építészeti utunk van, nekünk ezt az utat kell járnunk
A rangos díjak elnyerése kapcsán a sajtótájákoztatót követően Lánszki Regő építészeti államtitkárnak elsőként felvetettük: a nemzetközi megítélés e díjakon keresztül formálja, hogyan tud megfelelni ízlésüknek a modern magyar építészeti szcéna, vagy esetleg éppen fordítva, Magyarország mutatja a jó példát, amelyet sorozatban ismernek el. Lánszki Regő felvetésünkre elöljáróban úgy reagált: a díjakat nem iránymutatásnak, sokkal inkább visszaigazolásnak kell tekintenünk. Mint kifejtette, az ember, aki itt él, használja ezeket az épületeket a mindennapok során, az könnyen és hamar megszokja a jelenlétüket, megszereti, megszokja, ugyanakkor
egy messziről jött ember fel tudja nyitni a szemünket, hogy igenis jó úton járunk. Ezek a díjak, én azt gondolom, hogy erről szólnak.
Mint kiemelte, ezek a most díjazott épületek azonban elsősorban Budapestnek, a budapestieknek készültek, illetve az ide ellátogatóknak. Az államtitkár hangsúlyozta:
azt gondolom, hogy külön magyar utunk van. A magyar nyelv egy egyedi nyelv, sokan nem értik összetettségét, hatalmas gazdagságát. A magyar építészet nyelve is ilyen. És ebben nekünk hatalmas lehetőségeink vannak, úgyhogy nekünk, magyaroknak mindenféleképpen ezt az utat kell járni. Hogyha meg lesznek ennek nemzetközi követői, annak csak örülni tudunk.
Portálunk arra is kitért: a nemzetközi sikerek ellenére Magyarországon a díjazott beruházásoknak komoly ellentábora van. Lánszki Regő ezzel kapcsolatban kiemelte: ezt az ellentmondást nem kell feloldani, hiszen pont ezek a sikerek mutatnak rá, hogy van értelme ezzel foglalkozni. Kifejtette: ameddig van egy parlagon hagyott, gazos, rendezetlen terület, ahol még nem valósult meg beruházás, mindig vannak olyan ellenző hangok, akik azt képviselik,
inkább ne történjen semmi, mert nehéz elképzelniük is, hogy mi is lesz.
Példaként a Liget Budapest Projektet és benne a Magyar Zene Házát, valamint a Néprajzi Múzeumot említette, amelyek megfelelő, alapos előkészítés után olyan terület és épületek lettek, amelyek nemhogy önmagukban ikonikusak, és el tudják nyerni nemzetközi szinten is a világ legjobb középületének szánt díjakat, de zöldterületi mutatóban is mintaértékűek. Megjegyezte: a szingapúri gálán 25 ország képviselőivel volt alkalmuk egyeztetni a magyar építészeti hozzáállásról, amelyek során egyöntetű elismerés fogadta, hogy a fejlesztések a zöldfelületek megtartásával valósultak meg.
Adottságok és kötelezettségek
Lánszki Regő szólt arról is: általánosságban is nemzetközi prioritásnak tekinthető a fejlesztések tekintetében, hogy azok legyenek fenntarthatóak, környezettudatosak, és az életminőségre helyezzék a hangsúlyt. Elmondta: nagyon sok ország van világszinten, amelyeknek rövidebb történelem adatott, és most teljesen más gazdasági környezetükből kifolyólag van egy építési kényszerük.
Ez azt jelenti, hogy gyönyörű ikonikus épületeket, fenntartható, jól működő, kifejezetten jövőbe mutató épületeket tudnak megalkotni, ugyanakkor számukra Magyarország abban tud újat felmutatni, hogy nekünk van egy hagyományos városszövetünk, van egy történelmi, nagyon erős identitásunk, és hogy ebben a városszemléletben mégiscsak tudunk ugyanúgy fenntartható és ikonikus épületeket behozni
– fogalmazott. Az államtitkár kiemelte: ezek egyfelől adottságok és értékek, másfelől kötelezettségek is, és kihívás, hogy hogyan lehet ezeket szintetizálni. Magyarország tekintetében ezeket az erőfeszítéseket ismerte el a nemzetközi közönség.
Vezetőkép: Liget Budapest
Facebook
Twitter
YouTube
RSS