Kiválóan szervezett, kiemelkedően teljesítő állományt vett át elődjétől az új országos rendőrfőkapitány, aki ezért nem is tervez sem személyi, sem szervezeti átalakításokat a testületben. Balogh János a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában egyebek mellett elmondta, tudatos, hosszan tartó munka eredménye az, hogy amíg 2006 őszén lovasroham, tömegbe lövetés és kardlapozás volt Budapesten, addig viszont már a több tízezres tüntetéseken, de még egy Fradi-Újpest meccsen sincs rendőrpofon. A vezérőrnagy szerint bár a Magyarországot érintő migrációs válság csúcspontján, három éve rengeteg hazai és külföldi kritika érte a szerb határon felépített határzárat, az idő és az eredmények igazolták, hogy európai szinten egyedülálló sikerrel tudta megvédeni a rendőrség az államhatárt. Balogh János szerint a kilencvenes évek leszámolásai miatt indított nyomozások kudarcai mögött nem kell egyéni felelősöket keresni, azok jelenleg azért látszanak megoldódni, mert ennyit fejlődött a technikai és a szakmai színvonal. Az új országos rendőrfőkapitány nem a sztárnyomozókban, hanem a kitartó csapatmunkában hisz.
Ön az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága előtti meghallgatásán azt mondta, hogy nem tervez sem személyi, sem szervezeti átalakításokat a rendőrségnél, mert egy kiválóan működő, teljesítő testületet vehet át Papp Károly altábornagytól. Változott a véleménye a kinevezése óta eltelt három hétben?
Papp Károly altábornagy úrtól valóban egy minden téren jól teljesítő rendőrséget vettem át, és úgy gondolom, hogy ami így működik, azon nem szabad változtatni. Kiemelném a határőrizet témakörét, amely három évvel ezelőtt még komoly kihívás volt a testületnek, de mára kiderült: helyes döntés volt műszaki zárat telepíteni a szerb határszakaszra, ami a megújult jogszabályi környezettel és az élőerős határőrizettel együtt garantálja az ország biztonságát, mert abból az irányból szinte megszűnt a migrációs nyomás. A hazai és a külföldi kritikák alaptalannak bizonyultak. A határvédelemre kivezényelt rendőrök és katonák kiválóan ellátják a feladataikat. A szolgálatszervezés reagáló és megelőző jellegű, mindenhol akkora erővel tudunk jelen lenni a szükséges időszakban, hogy biztosan nem alakulhatnak ki olyan incidensek, mint 2015 szeptemberében Röszkén. A legtöbb migráns már messzire elkerüli a szerb magyar határt, de hangsúlyozom, ez nem azt jelenti, hogy megszűnt volna a migráció, hanem azt, hogy más útvonalakra terelődött.
Ha kialakulna egy olyan helyzet, mint 2015-ben, és ismét nagy tömegekben érkeznének bevándorlók a határainkhoz, akkor a rendőrség képes lenne kezelni a maihoz hasonló módon e helyzetet?
Igen, minden szempontból. Ennek egyik garanciája a már említett, jól kialakult szervezési rendszer. Hozzáteszem, amennyiben ismét kritikus helyzet állna elő, úgy annak megoldásában újfent számíthatnánk a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a Magyar Honvédség közreműködésére.
Az ORFK új vezetője biztos abban, hogy a rendőrség a honvédséggel és a TEK-kel együtt garantálná Magyarország biztonságát egy, a 2015-öshöz hasonló, a tömeges migráció okozta vészhelyzetben is. Fotó: Horváth Péter Gyula
2006-ban komolyan csorbult a rendőrség társadalmi megbecsültsége, ami nem csoda a lovasrohamok, kardlapozások és tömegbe lövetések után, manapság viszont úgy kezelnek százezres tüntetéseket az állomány tagjai, hogy nincs rendőrpofon, és egy Fradi-Újpest meccs közben sem lángol a Népliget. Mi okozta ezt a változást?
Jelentős mértékben emelkedett a rendőrség toleranciaszintje, és ez nemcsak a testületre, hanem az azt alkotó egyénekre is igaz. Ma már arra igyekszünk felkészíteni a rendőreinket, hogy nincs két egyforma szituáció, konkrét helyzetekre kell konkrét válaszokat adnunk. A tömeg sosem homogén, ezért nem szabad akként kezelni, a hangadókra kell figyelni, rájuk kell koncentrálni. Ez a szemléleti átalakulás már megmutatta az eredményét a röszkei csata néven elhíresült esetben is. Ott a jól szervezett munkának köszönhetően a magyar rendőrök úgy szorították ki a garázda, fiatal férfiakból álló migránscsoportokat, hogy közben óvták az időseket, a gyermekeket, a nehezen mozgókat. A futballszurkolókkal pedig leültünk, megbeszéltük, mi a bajuk a rendőrökkel. Kiderült, javarészt vélt sérelmekből táplálkozik az ellenszenvük. A kiemelt futballmérkőzéseken – ilyenek a Ferencváros, az Újpest és a magyar válogatott meccsei – pedig már minden esetben ott van az a fegyvertelen rendőrökből álló speciális egységünk, amelynek tagjait a szurkolók már ismerik, ők egyfajta villámhárítókként képesek megnyugtatni a tömeget a rázósabb helyzetekben is.
A 2006-os rendőri túlkapások elkövetői, elrendelői közül bizonyára már sokan távoztak az állományból, ugyanakkor feltételezhető, hogy sokan azonban még mindig a tagjai. Megköveti-e valaha a rendőrség az áldozatokat, a magyar társadalmat a történtek miatt?
A rendőrség társadalmi megbecsültsége mára lényegesen kedvezőbb, mint akkoriban volt. Rendőri vezetőként hozzáteszem, 2006-ban számos bonyolult helyzet alakult ki az utcákon, és bár azok közül több szituáció sajnálatosan végződött, a történteket nem lehet kizárólag egy-egy helyszíni parancsnok nyakába varrni. Amely esetekben bizonyítható volt az egyéni felelősség, a bíróságok számos tisztet, tiszthelyettest elmarasztaltak. Összességében azonban azt mondom, hogy 2006 őszén sokkal több rendőr kollégám cselekedett helyesen a nehéz helyzetekben, mint ahány nem.
Balogh János szerint a rendőrség a 2006-os túlkapások után mára visszaszerezte társadalmi megbecsültségét. Fotó: Horváth Péter Gyula
Az utóbbi időkben szinte hetente gyanúsítanak meg embereket a kilencvenes évek alvilági leszámolásainak ügyeiben, amelyekre húsz évig nem találta a megoldást sem a rendőrség, sem más nyomozó szervek. A trendet látva kijelenthető-e, hogy vége annak a világnak, amikor a szervezett bűnözés, a politikai körök, és sok esetben a hatóságok dolgozói kéz a kézben intézték az ország dolgait?
Én korábban sem tettem olyan kijelentést, hogy az alvilág, a politika és a hatóságok összefonódtak volna, ez a megközelítés inkább a sajtóra, illetve néha a közbeszédre jellemző. A régebbi, akár fajsúlyos ügyek felderítését a technika, illetve a rendőrség szakmai fejlődése teszi lehetővé. Egyebek mellett azért oldódhatnak meg több évtizedes ügyek, mert ma olyan eszközök segítik a nyomozók munkáját, amelyek akkoriban nem léteztek.
Említette a szakmai fejlődést, ugyanakkor az is tény, hogy a szervezett bűnözéshez köthető leszámolások ügyeiben magasan kvalifikált, kiemelt, korabeli szóhasználattal élve sztárnyomozók nem jutottak semmire, és nemcsak egy esetben, hanem azokban az időkben szinte egyikben sem. A legtöbben már nincsenek a testületben, így szerepüket bolygatni sem lehet, de levonja-e a rendőrség ezekből az esetekből azokat a tanulságokat, hogy akkoriban miért nem sikerült a sztárnyomozóknak szinte semmi?
Profán választ adok: nem sztárnyomozók kellenek ide, hanem keményen dolgozó, összetartó csoportok. Nem vagyok elitista szemléletű ember, én a csapatmunkában és a kitartásban hiszek. Ez nem jelenti azt, hogy mindenki egyforma, mert természetesen vannak kiemelkedő képességű kollégáim, de én sem a sikereket, sem a kudarcokat nem varrnám egy-egy ember nyakába.
Az utóbbi napok egyik slágertémája a közösségi médiában, és a közbeszédben, hogy civil rendőrkocsik az autópályákon, autóutakon nagy sebességgel érkezve kényszerítik gyorshajtásra a belső sávokban haladókat, majd megbírságolják azokat. Új bevételi forrást talált a rendőrség?
A rendőrségnek nincs bírságbevételi kényszere. Természetesen rendelkezünk „civil” autókkal, de az utóbbi napokban sokat emlegetett „csalikocsik” nem léteznek, ez szóbeszéd. Nyilván vannak ugyanakkor száguldozók, de aki nem akar a megengedett sebességnél gyorsabban hajtani, az nem is teszi meg, hibába villognak, dudálnak mögötte. A közutakon kiépített kamerarendszer, a Véda azoknak fáj, akik nem tartják be a szabályokat. A gyorshajtás megindokolására végtelen számú a lehetőség, pedig az azért járó bírságot könnyű elkerülni: nem kell elkövetni.
Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS