Nem csatlakozik a NATO-hoz Ukrajna a háború ideje alatt
Lemondott az ukrán elnök az ország NATO-csatlakozásáról a háború idejére. Volodimir Zelenszkij erről csütörtökön Washingtonban Jens Stoltenberg, NATO-főtitkárral közös sajtótájékoztatóján beszélt a NATO-Ukrajna Tanács ülése előtt.
Az ukrán elnök megértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna addig nem lesz tagja a NATO-nak, amíg területén háború zajlik. Volodimir Zelenszkij erről csütörtökön Washingtonban Jens Stoltenberg, NATO-főtitkárral közös sajtótájékoztatóján beszélt a NATO-Ukrajna Tanács ülése előtt.
Az ukrán államfő azt ígérte: Kijev mindent megtesz a jövőben is annak érdekében, hogy amikor annak eljön a napja és meghívást kap a NATO-tól, a taggá válás megtörténhessen. Egyben erős megszövegezésnek nevezte a NATO-csúcstalálkozó szerdán elfogadott nyilatkozatában szereplő szavakat az ukrán taggá válási folyamat "visszafordíthatatlanságáról".
Volodimir Zelenszkij úgy vélte: Ukrajna NATO-tagsága mindkét fél számára sikert hoz. Ukrajna erősíti a NATO-t - fejtette ki az ukrán elnök és úgy fogalmazott, hogy "erős embereink vannak, és erős hadseregünk, és egy zsarnok, Putyin ellen harcol".
Az ukrán elnök kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem tudott Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai, majd pekingi látogatásáról, amelyek a Kijevben történt találkozójukat követték. Jens Stoltenberg ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a különböző szövetséges országok vezetői találkoznak különböző politikai vezetőkkel, az pedig nem a NATO feladata, hogy megszabja, tagállami vezetői kivel találkoznak. Ami a NATO-nak számít az az, hogy minden tag egyetért a közös politikában, szerdán pedig nagyon erős nyilatkozat született mind a 32 szövetséges részéről - hangsúlyozta a NATO főtitkára.
Jens Stoltenberg és Volodimir Zelenszkij a sajtótájékoztatón egyaránt érvelt amellett, hogy Ukrajna számára csökkenjenek a külföldről kapott fegyverek felhasználhatóságára vonatkozó korlátozások, és azokat oroszországi célpontok ellen is bevethessék.
A NATO-főtitkára szerint része Ukrajna önvédelemhez fűződő jogának az, hogy oroszországi katonai célpontokat vegyen célba, és rámutatott, hogy több tagállam már enyhítette a saját maga által korábban szabott korlátozásokat. Jens Stoltenberg kifejtette, hogy a háborús frontvonal, Harkivnál csaknem egybeesik a két ország határával, ami azt is jelenti, hogy az orosz katonai célpontok, ahonnan Ukrajna elleni támadásokat indítanak, oroszországi területen helyezkednek el.
Az ukrán elnök azt mondta: ha meg akarják védeni Ukrajnát, és biztonságot teremteni, akkor mindenfajta külföldről kapott katonai eszköz esetében szükség van a bevetési korlátok feloldására.
A NATO főtitkára szerint az az amerikai döntés, miszerint amerikai rakétákat telepítenek Németországba erősíti szövetség védelmi jellegét, valamint fokozza a NATO elrettentő erejét, ami a szervezet megalapításának célja is volt. Jens Stoltenberg üdvözölte azt az amerikai elhatározást, amely arról szól, hogy egyes időszakokra nagy hatótávolságú hagyományos rakétákat állítanak hadrendbe Németországban. Ez egyben jele az amerikai elkötelezettségnek a NATO iránt és Európa biztonsága felé - jegyezte meg a NATO-vezető. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország ukrajnai fellépésének következtében a szövetség megerősítette a kollektív védelmet, amelynek része az amerikai rakéták telepítése Németországban.
Beruházásokra van szükség a védelem terén
Csütörtökön Olaf Scholz német kancellár újságírók előtt számolt be az amerikai döntésről, amellyel kapcsolatban azt mondta, hogy "precíziós csapásmérő képességek" telepítéséről van szó.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, a csúcstalálkozóra érkezve többi között emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió néhány héttel ezelőtt fogadott el stratégiai menetrendet, ami azt a meggyőződést és új európai paradigmát tükrözi, hogy sokkal több beruházásra van szükség a védelem terén, és, ami célkitűzés a egybeesik a NATO törekvéseivel.
A NATO 75. évfordulós csúcstalálkozójának zárónapján tartották a NATO az Európai Unió, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség vezetőinek tanácskozását a védelem kibővítésének lehetőségéről. A megbeszélésen legmagasabb szinten képviseltette magát Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, és magas szinten Ausztrália.
Jens Stoltenberg, főtitkár a tanácskozás következtetéseit ismertetve záró sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy az autokratikus rezsimekkel szembeni fellépés, és a biztonság erősítése érdekében szükség van a NATO partnerségi kapcsolatainak szélesítésére. Példaként a Kína által jelentett veszélyt említette, amely egyre szorosabban működik együtt Oroszországgal, de egyéb rezsimekkel is, mint Észak-Korea és Irán.
Forrás: Infostart, fotó: MTI
