Őszintén megígértem magamnak, hogy piszlicsáré ügyekkel nem foglalkozom a szükségesnél mélyebben, mert egyszerűen leszívják az ember amúgy is véges energiáit. Egyenesen energiavámpírként működnek a hangzatos, de valójában senkit és semmit sem befolyásoló események. Ilyen Pankotai Lili esete is. Az egyetlen oka, amiért írok róla – nem elsőre, de remélhetőleg utoljára –, mert ennek ellenére is meglehetősen mély hullámokat kavart az eset szülővárosomban, Pécsett. Az csak hab a tortán, hogy Pankotai ugyanabba az iskolába járt, ahová immár jó régen én is: a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumába.
Kezdjük rögtön az elején – nem mintha szükséges lenne, hogy a közéletet követő emberek számára különösebben mélyítsem az eset hátterét. Október 23-án a baloldal szervezésében, a baloldal ismert és kevésbé ismert arcaival tüntetést szerveztek a fővárosban. Ennek lebonyolítása, fogadtatása és utóélete pontosan ugyanolyan volt, mint bármelyik, eddig már látott balos demonstrációnak a lebonyolítása, fogadtatása és utóélete. Dobrev Klára hívta utcára az embereket, ott fotózkodott és posztolt minimum 15–16 alkalommal a megmozdulásról minden balos, aki csak mozdulni tudott, végül fő attrakcióként Karácsony Gergely, Budapest balos főpolgármestere is beszédet mondott a színpadon. Nem tudom, Önök hogy látják, de a civil érdekvédelem nekem valami egészen mást jelent. No, és ennek a tüntetésnek volt egyik szónoka Pankotai Lili, a pécsi Nagy Lajos gimnázium végzős hallgatója. Itt hadd végezzek némi további alapozást is.
Elsőként, amikor én az intézmény tanulója voltam, akkor is tele volt Pécs komcsiszimpatizánsokkal. Talán Önök is emlékeznek még rá, amikor a 2002-es választásokat követően egy csalódott voksoló – vagy többen is lehettek, ki tudja – Pécs egyik helységnévtábláját áthúzta és aláírta, hogy Moszkva. Elég nagy szomorúság az, hogy pont a szülővárosom a mai napig egy magát elég komolyan tartó komcsifészek, de ezzel nemigen lehet mit tenni. Elég az hozzá, hogy a kétezres évek elején a baloldallal szimpatizálók igen jelentős része nem íratta a gyerekét egy rendi iskolába. Azért nem, mert semmi keresnivalója nem volt ott. Más világnézet, más vélekedés, más mindennapok, más családi háttér jellemezte az odajárókat, mi értelme lett volna a feszültséget szítani? Akik pedig mégis így tettek, azok tudomásul vették, hogy az intézmény világnézetileg nem semleges iskola. Hogyan is lehetne az? Soha nem felejtem el drága osztályfőnököm első órán nekünk átadott levelét, amit rajtunk keresztül szüleinknek címzett. Ebben sokkal szabatosabban, de ugyanezek a gondolatok szerepeltek, a világnézetileg nem semleges kitétel pedig egészen konkrétan ugyanígy.
Szóval, hogy kerül oda Lili? Mi keresnivalója van neki ott? Hogyan juthatott a szülei eszébe ez az ötlet, olyan szülők fejébe, ahol a fater közösségi oldalakon arról elmélkedik, hogy kinek kéne már tepsibe kerülnie – értsd, koporsóba – és kit mikor lőne fejbe. Megsúgom, mielőtt elbizonytalanodnának, mindkét megjegyzésnek politikai háttere van. Meglehetősen balos háttere. Azt meg már felhozni sem érdemes talán, ha mindez így is alakult, hát rendben, nincs mit tenni, de 17 évesen Pankotai Liliben nincs annyi, hogy iskoláját, amit vélhetően szeret, hiszen minimum három éve a tanulója, nem teszi ki ennek az egész botránynak? Nem hagyja, hogy bolond, a közélet iránt teljességgel világtalan, ostoba, kártékony f@szok az alma materével szemben mocskolódjanak? Mert ha neki ez tényleg csak ennyit jelent, akkor még egyszer: mit keres ott?
Úgyszintén értetlenül állok névleg legalábbis keresztény emberek kiállása előtt. Mit lehet ezen a performanszon védeni? Amivel legkevésbé az volt a baj, hogy obszcén. Igen sok, kifejezetten kormányellenes, trágár művészeti alkotást tudnék mondani, ami a maga kategóriájában igenis érték, attól teljesen függetlenül, hogy én személy szerint a mondanivalójával nem értek egyet. De ez a slames izé, ez egyszerűen sz@r volt. Magyartalan, össze-vissza, mindenfajta valódi közlést nélkülöző cucc, ami nagyjából csak akkor tudott tetszésnyilvánítást elérni, ha alkotója kimondta azt a szót, hogy f@sz. Komolyan, mintha óvodásokról lenne szó, akiknek ha odasúgod, hogy pisi vagy kaki, akkor kacagásuk közben azt érzik, mintha valami nagyon titkos és súlyos összeesküvés részesei lehetnének ezek hallatán. Ám van itt egy még súlyosabb feltételezés.
Ugyanis van ember, aki elhiszi, hogy Pankotai Lilit nem azért választották ki, mert egyházi gimnáziumba jár?
A forgatókönyv előre le volt írva: teljesen véletlenül, természetesen a semmiből a baloldal talál magának egy slam poetry-előadót, diákot, aki be lehet dobni a mélyvízbe és várni, hogy az intézmény, ahova jár, kirúgja, így a továbbiakban erre felhúzva lehet folytatni balhét, hiszen egy diákot a véleménye miatt ért komoly retorzió, ilyen a diktatúra, etc. Ez nyilvánvalóan – és helyesen, erről még mindjárt beszélek – nem történt meg, így hiába izzították az olyan őrülteket, akiket ilyenkor mindig lehet, valójában nem szólt nagyot a történet, hiszen nem a terveik szerint alakult az egész. Az eredeti terv ugyanis a direkt botrányokozást célozta: egyházi gimiből érkező felszólalót, akit biztosan kirúgnak. És persze mindezt nem noÁr meg a többi félkegyelmű világtalan intézte és találta ki, nekik csak a feladat volt leosztva a baloldal vezetői részéről. Ez egy újabb besült akció az ellenzéktől. Az egészben az a legaljasabb, hogy megint egy gyereket használnak fel, aki elhiszi, hogy ő ebben a történetben valójában is számít, pedig mindössze csak eldobható eszközük.
Továbbra is az a véleményem ugyanakkor, hogy a kiscsajt nem szabad kirúgni és nem érheti komolyabb retorzió. Totálisan kontraproduktív volna, ráadásul csak politikai hasznot hozna a baloldalnak. Egy dolgot azonban nem veszünk viccre. Egyetlen bolsinak sem hagyjuk, hogy tettlegesen hergeljen egy egyházi iskolával szemben, főleg, ha arról van szó, ahol életem talán legderűsebb négy évét tölthettem. Ha bármilyen Lenin-fiúk brigád balhét akar generálni az iskola tanulói, tanárai vagy épülete ellen, mi is ott leszünk. Ez a vörös vonal. Aztán meglátjuk, mennyire buzog bennük a Szamuely-stílus. Nekem az rémlik, annyira nem volt nekik ez gyümölcsöző. És itt lehet szó a nagyfateri reflexeket magában megtaláló Fekete-Győr Andrásról vagy a lumpenproletariátus szellemiségét 2022-ben fényesen hozó, egyébként a világban látványosan vakon járó, bődületes butaságokat szakmányban szállító, szívét éppen mindig a legdivatosabb, balos dolgokért fájlaló noÁr is, akinek lehet, nem mentek ezúttal annyira a kínai cuccai, ezért morci. Ő például be is lengetett valami akciót az iskola ellen. Gondolom, szobaszínházas sikoltozás is várható vagy valami modern izé.
Itt nem lesz még egy Lengyelország, ahol templomokat és egyházi intézményeket lehetett tettlegesen is támadni. Hajrá, Nagy Lajos, a sulival vagyunk!
Vezető kép: Molnár Áron (NoÁr) színész beszél a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) országos pedagógusdemonstrációján Budapesten, a Kossuth téren 2019. november 30-án. MTI/Mónus Márton
Facebook
Twitter
YouTube
RSS