Dalban rendszabályozott meg minket Bródy János

Bródy János valamire nagyon megsértődött. Nem látunk a fejébe, nem is akarunk, de meggyőződése, hogy portálunk munkatársai „gátlástalanul rágalmazták és gyalázták” őt és családját. Az ingoványos valóság, amire felállva rohamozik az egykor szebb napokat is látott, egykori és leendő kurzuszenész, az az, hogy a nevesített kollégák írtak olyan cikket, amiben szerepel a neve. Hogy milyen kontextusban és miért, arra Bródy nem tért ki, ezért most listába szedjük saját magunkat.

Susánszky Mátyás két alkalommal foglalkozott Bródyval. Egyszer 8 éve, egy Szörény-Bródy páros interjúból írta meg rövidhírben az SZDSZ balalajkásának legmeredekebb mondatait, mint pl. azt a felismerését, hogy a Jobbik jobbközép párt lett, illetve nem kell tartani a migrációtól, mert Magyarországra senki nem akar jönni. A nem túlságosan érdekes cikk ezen a LINK-en olvasható. A kolléga másik bűne csak két éves, amikor megírta, hogy Bródy felesége elindul az önkormányzati választáson, egyúttal szemezgetett az „otthon csak Sárikának becézett” politikus-próbálkozó feleségről írt hozsannák és a házaspártól származó magvas bölcsességek közül. A cikk ITT olvasható. 

Korábbi kollégánk, Mező Gábor mentségére már nem tudunk mit felhozni, hiszen ő a valóságnak és a történelemnek egy olyan szegletét írta meg, amire Bródy János nem szívesen emlékszik. És nagyon megharagszik, ha más emlékszik, pláne, ha emlékeztet. Pl. arra, hogy a mindig is hatalmas ellenálló Bródy 1981-ben elfelejtett ellenállni, hanem inkább csaszuskákkal szórakoztatta a Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusán a KISZ-es fiatalokat. Meg persze elárulta és alátett az olyan tényleg rendszerellenes és alternatív zenészeket, mint az Európa Bizottság vagy az URH tagjai. Mindezt a másik két nagy ellenállóval, Koncz Zsuzsával és Zoránnal, természetesen Erdő Péter utasítására a diktatúra Országos Béketanácsában nyomultak. A két cikk EZEN és EZEN a linken olvasható. 

Kroó Zita kollegína szintén két írásművel vívta ki Bródy haragját. Az egyikben arról számolt be, hogy Bródy fia az USA-ban börtönben marad, a másikban pedig beszámolt arról, hogy kampányolt a polbeat koronázatlan királya Juhász Péternek, amikor az illető még politikusként akart valaki lenni. A két fogalmazás ITT és ITT olvasható.

Ambrózy Áron dolgozó csak egyszer vétett az önmagát érinthetetlennek és bírálhatatlannak kinevező, magának tiszteletet követelő Bródy Jánossal szemben, amikor megírta a Koncz-Bródy páros egyik, akkor friss dalocskájáról, a rendszer- és kormánybuktatónak szánt Ne mondd (hogy nincs remény) című alkotásról, hogy egy rakás szar, egy politikai Boci-boci-tarka. A kritika ITT olvasható. 

Bródy láthatóan rosszul öregszik. Nem elengedi, hanem dédelgeti, táplálja, hizlalja a sérelmeit, és rendes, régivágású bolsevikként most a hatalom csizmaszára mellől próbál elégtételt venni. Ahogy egy zenészként már érdektelen, egykori kommunista társutastól illik. Persze, lehet a lakosság érzelmeinek húrjain játszani, de ahhoz több akkordot is kéne ismernie. Mondjuk a kollégákat megpróbálhatná legyőzni egy gitárpárbajban. Ott legalább annyi esélye lenne, mint ezek a cikkek miatt a Ruff Bálint vezette Nemzeti Számonkérő Szék előtt ügyészként és sértettként. Mert lehet ám bosszúért lihegni, amiért kollégák nem behízelgő, alázatos hangon írtak róla ajnározó cikkeket, csak minek. Minek ment oda, ne olvassa! Elég széles a sajtópaletta, majd valahol biztos a kedvére tesznek.