Rémálomként indult a magyar válogatott első Európa-bajnoki csoportmérkőzése Svájc nemzeti csapata ellen; nagyon nem játszottunk jól. Egy teljes órán keresztül fölénk tudott nőni az ellenfél, kettő–nullás hátránnyal mentünk szünetre, és nagyjából az első hatvan percet elfelejthetjük. Aztán szerencsére valami megváltozott, Varga Barnának köszönhetően sikerült egy gólt fejelni, de a későbbiekben ismét magára talált a svájci válogatott és az utolsó percekben beállították a 3–1-es végeredményt.
Az elképesztő izgalmak, a hatalmas várakozás már-már közhelyes megfogalmazás, de látva a Kölnben szurkoló magyarokat a mérkőzés előtti órákban, percekben, mi más is juthat az ember eszébe először. Sorozatban a harmadik Európa-bajnokságon veszünk részt, és tényleg elképesztőek a hazai drukkerek. A kezdő csapatunkat tekintve kettő poszton láthattunk változást: Styles helyére Schäfer került, míg a jobb oldalon Fiola Attilának szavazott bizalmat Svájc ellen Marco Rossi.
Mindjárt a nyitó percekben mindkét csapat veszélyeztette a másik kapuját. Gól persze nem volt, de azonnal lendületes játék alakult ki, ami ellenfelünket ismerve cseppet sem meglepő. Elképesztő játékosokból áll a svájci válogatott, és olyan nevek szorultak ki a kezdőcsapatból, mint például Embolo vagy Shaqiri. Az első sárga lapot az ötödik percben Widmer kapta az ellenfél csapatából, aki a kelleténél komolyabb belépőt produkált. A tizedik percben megvolt az első gyönyörűen levezetett magyar támadás, aminek végén Sallai lőtt kapura, de fölé szállt a labda. Két perccel később a védelmünk picit állva maradt és a svájci Duah kapott szép labdát, amit be is lőtt a kapuba. Egy pillanatig úgy tűnt, les lesz a szituációból, de végül megadták a találatot és egygólos hátrányba került a magyar csapat. 0–1. Az első negyedóra megmutatta, hogy erős és gyors riválissal van dolgunk, és nem tudunk állandóan támadni egy ennyire felkészült és elszánt csapat ellen. A huszadik percben Ruben Vargas egy nagyon hasonló helyzetből, mint Duah, betalálhatott volna, de Gulácsi Péter vállal óriásit védett.
A mérkőzés eddigi szakaszát nézve az sem segített minket, hogy a svájci csapat kétszer annyit birtokolta a labdát, mint Rossi legénysége. Valamint az sem alakult szerencsésen, hogy sokat állt a játék: hol szabálytalanság miatt, hol pedig a rossz labda volt az oka. A harmincegyedik percben végre szöglethez jutott a magyar válogatott, de sajnos nem tudtunk élni a lehetőséggel, és meg kell azt is jegyezni, hogy az első félórában Szoboszlai játékát minimalizálni tudta a svájci csapat, ami szintén nem jött jól számunkra. Néhány perccel később Sallaival helyet is cseréltek, bízva abban, hogy ettől megváltozhat a játék képe. Azonban a svájci csapat továbbra is magabiztosan játszott, de a negyvenedik percben a magyar csapat szabadrúgáshoz jutott és a lövést követően Orbán fejelhetett kapura, viszont Sommer védeni tudott. A negyvenötödik percben egy távoli lövést követően Gulácsi sajnos ezt nem tudta megismételni és kettő gólos hátrányba kerültünk. Aebischer távoli és lapos lövése akadt be a hálónkba. 0–2. A ráadás kettő perc volt, de semmi érdemleges nem történt és végre lefújták az első játékrészt, ami egyáltalán nem alakult jól számunkra.
A második félidő első pillanata magyar cserét hozott: Lang helyére érkezett Bolla Bendegúz. Néhány perccel később Duah, az első gól szerzője ismét védésre kényszerítette Gulácsit. Aztán végre olyan pillanatok jöttek, amire már vártunk: végre nálunk volt a labda és helyzetet is ki tudott dolgozni a csapat. Az ötvennegyedik percben ismét svájci támadást láthattunk, aminek lövés is lett a vége, de Gulácsi Péter magabiztosan szedte össze a labdát. Négy perccel később számunkra is adódott néhány lehetőség, szabadrúgás és szöglet is, de nyögvenyelős vége lett minkét szituációnak. Egyértelmű, hogy nem ez a Rossi-korszak legjobb meccse, ráadásul az ellenfél is kőkemény. A hatvanharmadik perc meg is hozta az óriási helyzetet, amit Varga Barna hozott össze fejjel egy nagyszerű beadás után, a labda azonban nem sokkal ugyan, de elkerülte a kaput. De két perccel később Szoboszlai beadása már jobban ízlett a Fradi csatárának és befejelte a labdát. Felzárkózunk egy gólra. 1–2. A találatot követően Nagy Ádám helyére Kleinheisler László érkezett a magyar csapatba, míg az ellenfélnél a gólszerző Duah vonult le a pályáról. A magyar csapat tehát jól használta ki azt a pici visszaesést, amit a svájciak elkövettek, mi több, gólra is váltottuk ezt a kialakult helyzetet.
A hetvennegyedik percben Embolo érkezett az ellenfél csapatába, csereként Vargas helyére. Kétségtelen tény, hogy a találkozó vége felé közelítve egyre méltóbb ellenfele voltunk Svájcnak, de az egyenlítő találat még váratott magára. Ezt Marco Rossi is így érezhette és még lökni szeretett volna a csapaton, ezért újfent cserére szánta el magát: ezúttal Kerkez helyére érkezett Ádám Martin, míg Szalait Dárdai Márton váltotta. A találkozó lendületes maradt, és a végjáték komoly izgalmakat tartogatott, amiért a magyar csapat teljesítménye nem esett vissza, míg a svájciak kezdtek elfogyni. De azért a kilencvenedik percben ismét veszélyeztették Gulácsi kapuját, azonban résen volt a magyar hálóőr. Öt perc hosszabbítást kapott a második félidő. A svájci csapat az utolsó pillanatokra ismét életre kelt, de kitartóan őriztük a kaput. Egészen a kilencvenharmadik percig, amikor Embolo csak betalált. 1–3. A maradék két perc nem hozott komoly magyar helyzetet és meg is szólalt a kettős síp. Sajnos nem sikerült a jó rajt, ám mivel hátra van kettő találkozó, van esélyünk javítani.
Vezető kép: Sallai Roland (b) és a svájci Granit Xhaka a labdarúgó Európa-bajnokság A csoportjának 1. fordulójában játszott Magyarország–Svájc mérkőzésen a kölni RheinEnergieStadionban 2024. június 15-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS