Életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtotta pénteken első fokon a Szombathelyi Törvényszék Győrkös Istvánt, aki a nyomozás adatai, illetve a vádirat szerint 2016. október 26-án egy engedély nélkül tartott gépkarabéllyal agyonlőtte a hozzá házkutatásra érkező rendőrök parancsnokát. A negyvenhat éves Pálvölgyi Péter a helyszínen életét veszítette. A bíróság nem osztotta az ügyészség csütörtökön közzétett álláspontját, így a hetvenkilenc esztendős vádlott huszonöt év elteltével feltételesen ugyan szabadságra bocsátható, arra azonban az életkora miatt valószínűleg már nem kerülhet sor. A rendőrök a történtek idején épp azért érkeztek Győrkös bőnyi házához, mert információjuk volt arról, hogy a szélsőséges hungarista nézeteiről is ismert férfi fegyvereket rejteget a lakásában. Győrkös Istvánt emberölés és lőfegyverrel visszaélés bűntettében találta bűnösnek a bíróság.
Győrkös István a büntetőeljárásban végig azzal védekezett, hogy nem ő, hanem a Pálvölgyi Péterrel érkező rendőrök egyike ölte meg a parancsnokot, miután lövöldözés tört ki a lakás egyik szűk helyiségében. Ezt a védelem azzal akarta bizonyítani, hogy a lövedékeken található DNS-nyomok – szerintük – nem tisztázták egyértelműen, hogy a gyilkos golyó kinek a fegyveréből származhatott, és arra a teóriára alapoztak, hogy baráti tűz végzett az áldozattal. Ezt a több alkalommal elvégzett, részletes fegyverszakértői vizsgálat nem igazolta, azt azonban igen, hogy a sértett halálát a gépkarabélyból leadott, a koponyáján áthatoló lövés okozta, ilyen fegyver pedig csak Győrkösnél volt a végzetes pillanatokban. A tűzharcban a vádlott is súlyos sérüléseket szenvedett, majd a rajta elvégzett operáció után felépült. A többször elvégzett szakértői vizsgálatot egyebek mellett épp azért rendelték el az illetékesek, hogy egyértelműen tisztázni lehessen a genetikai minták körül kialakult, említett polémiát. Az ügyész csütörtöki perbeszédében kijelentette: bebizonyosodott, hogy Pálvölgyi Péterrel Győrkös István végzett, ezért tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt a bíróságnak. Varga Roland, a Szombathelyi Törvényszék bírája az ítélet indoklásában azt mondta: a szakértői vélemények alapján bizonyossággal kimondható, hogy a vádlott által a bűncselekmény elkövetésekor használt AMD–65 típusú gépkarabélyból származik az a lövedék, amely a sértett halálát okozta.
Nem készülhettek fel a nyomozók a közelgő tragédiára
Győrkös István tavaly áprilisban állt bíróság elé, és az egész büntetőeljárás alatt azt állította, hogy nem ő, hanem a hozzá érkező rendőrök nyitottak tüzet a házában; ő csak akkor sütötte el akarata ellenére a gépkarabélyát, amikor a hasán eltalálták. Az idős férfi elszántságát mutatja, hogy súlyos sérülése ellenére még két órán át tárgyalt az időközben a helyszínre érkező Terrorelhárítási Központ (TEK) szakembereivel, mielőtt megadta magát. A vizsgálat része volt annak tisztázása is, hogy az áldozat vezette egység miért nem kérte a TEK segítségét, holott pontosan tudták, hogy egy fegyverekkel rendelkező ember lakásához mennek, de az illetékesek nem találtak mulasztásra utaló körülményt. A szabály szerint amennyiben van olyan adat, hogy a rendőröknek olyan emberrel szemben kell intézkedniük, akinek fegyvere lehet, minden esetben értesíteni kell az akcióról a TEK-et. A nyomozók jól ismerték Győrköst, Pálvölgyi Péter pedig hosszasan el is beszélgetett a kapuban a vádlottal, ami arra utal, hogy a rendőrök sem érzékelhették, hogy hamarosan bekövetkezhet a tragédia. A végzetes razzia egy korábban megkezdett nyomozás egyik állomása volt; a vizsgálat több, mint egy évvel korábban kezdődött. a rendőrség a Magyarország több településén megtartott házkutatásokon egész fegyverarzenált foglalt le a Győrköshöz köthető emberektől; az ügyészség tavaly tavasszal emelt vádat az ügyben.
Megvonná a feltételes szabadulás lehetőségét az ügyészség
A bíróság a perben elrendelte a vádlott pszichológiai és pszichiátriai vizsgálatát; a szakemberek megállapították, hogy Győrkös beszámítható, nem mutatható ki semmiféle kóros elmeállapot, semmi nem gátolja cselekedetei súlyának megítélésében. Ítéletében a törvényszék enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott idős korát és büntetlen előéletét, súlyosbítóként a fegyverrel való elkövetést, amelynek során a sértettnek esélye sem volt a menekülésre, túlélésre. A lövés leadásának pillanatában a vádlott fegyverének a csöve harminc-nyolcvan centiméter távolságra volt a sértett fejétől, miközben az őrnagy szolgálati pisztolya végig a tokjában maradt – emlékeztetett a bíróság. A bizonyítékok alapján a törvényszék azt állapította meg, hogy a vádlott által leadott lövések a sértetten kívül mást nem veszélyeztettek, ezért nem alkalmazta a bíróság a vádiratban szereplő “több ember életét veszélyeztetve” minősítést. Az ítélet ellen az ügyészség súlyosításért fellebbezett, szorgalmazva a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségének kizárását, míg a vádlott és védői felmentésért, illetve enyhítésért nyújtottak be fellebbezést. Az ügyet a Győri Ítélőtáblára terjesztik fel.
Neonácik, hungaristák, Magyar Nemzeti Arcvonal
Az említett vizsgálat a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű, Győrkös István alapította hungarista szervezet tagjait érintette, a bőnyi gyilkosság idejére Győrkös azonban már szakított korábbi társaival. Az alapító már lényegesen korábban, a hatvanas években egy börtönbüntetése alatt kapcsolatba került a szélsőséges eszmékkel, majd a rendszerváltoztatás körüli időkben emblematikus alakja lett a hasonló szerveződéseknek; közeli jó viszonyban volt mások mellett például az Ausztráliából hazatért szkinhedvezérrel, Szabó Alberttel, Ekrem-Kemál Györggyel, vagy a délszláv háború, illetve más konfliktusok bajkeverőjével, a Bolíviában életét vesztett Rózsa-Flores Eduardóval is. Győrkös ugyancsak közeli kapcsolatban volt az alakuló Jobbikkal is, a párttal azonban más alakulatokhoz hasonlóan megromlott a viszonya. Győrkös István szkinhedjei voltak azok, akik emlékezetes módon, állami ünnepség idején fütyülték ki a néhai köztársasági elnököt, Göncz Árpádot. Győrkös viszonya folyamatosan változó volt a különféle szélsőséges szervezetekkel, egyikkel sem jött ki hosszú távon. A férfi egyebek mellett azért költözött ki a közeli Győrből Bőnybe, hogy ott fiataloknak szervezzen milicista táborokat, amelyeknek letartóztatása előtt már rendszeresen voltak kiképzői az orosz szakszolgálatok, egyebek mellett a katonai elhárítás, a GRU szakemberei is. A gyakorlatozások híre a hatóságokhoz is eljutott, azonban az illetékesek hosszú ideig nem vették komolyan a társaságot, ami később megváltozott: a bőnyi gyilkosság előtt megkezdett vizsgálat felszámolta a Magyar Nemzeti Arcvonalat. A szervezeten belül ekkorra már nem bírt nagy befolyással Győrkös, aminek az is az oka lehetett, hogy a korábban a hungarista eszmékben, Szálasi Ferencben és Adolf Hitlerben hívő vezető társai szerint eltávolodott korábbi gondolataitól és az oroszokkal kezdett barátkozni.
Forrás: MTI/Kisalföld/PS; Fotó: MTI/Varga György
Facebook
Twitter
YouTube
RSS