Nem tanulnak a románok – Negyedszer buktak pert a székely aláírásgyűjtéssel szemben

Komoly presztízsveszteség nemzetközi szinten, ráadásul odahaza sem lehet örökké titkolni, mire is pocsékolódik az adólej – nagyjából így lehetne összefoglalni, mit is jelent, hogy Románia immáron negyedik ízben bukik el pert az Európai Unió Bíróságán a székely aláírásgyűjtési kezdeményezésekkel szemben. Az esetről hírt adó Székely Nemzeti Tanács szerdai Facebook-videójában többek között arról is szó esett, mi történne, ha az Európai Bizottság a nemzeti régiók ügyét is lesöpörné az asztaláról, illetve hogy milyen intézkedés lehet a legalapvetőbb elvárás az őshonos kisebbségek részéről…

Ismételten, immáron negyedszer vesztett pert Románia az Európai Unió Bíróságán, és eddig valahogy mindig ez történt, ha a románok EU-s szinten akartak szembemenni az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseivel. Az újabb csúfos esetre a Székely Nemzeti Tanács szerdai Facebook-bejelentkezésében hívta fel a figyelmet, mivel a román sajtó hajlamos a vesztes perekről nem beszámolni. Izsák Balázs, az SZNT elnöke ki is fejtette, hogy az aktuális perben az SZNT uniós polgári kezdeményezésének nyilvántartásbavételét elrendelő határozatot támadta meg Románia, amely, ha eredményes lett volna, azzal a különben sikeres polgári kezdeményezés alól “húzta volna ki a szőnyeget”. A románok tehát igencsak ravasz tervet fundáltak ki, azonban ezúttal sem jártak sikerrel. Mint Izsák Balázs meg is jegyzi,

az erdélyi polgári kezdeményezésekkel kapcsolatban Románia a negyedik perét veszítette el, két perben beavatkozó félként vett részt, két perben pedig felperesként.

Mint hozzátette,

nagy kérdés, hogy ebből a román kormány, a román politikai osztály tanul-e valamit, hiszen ez nemzetközi presztízsveszteség Romániának.

Izsák Balázs úgy vélte, a vesztes pernek az igazi kárvallottjai a román állampolgárok, a közösség, hiszen az ítélet 26 oldalas dokumentumában szerepel az EU-s törvényszék egyértelmű álláspontja, amelyet nem lehet sokáig halogatni a közvélemény előtt, és amely joggal vetheti fel, hogy minek ennyi vesztes perre feleslegesen forrásokat pocsékolni, miközben Románia súlyos válságokkal küzd.

A nemzeti régiók európai közösségét is ki lehet építeni

Az SZNT elnöke ezután felidézte, a Tanács célkitűzése Székelyföld területi autonómiájának a megteremtése, alkotmányos eszközökkel, a párbeszéd útján. Az általuk indított nemzeti régiós aláírásgyűjtés a nemzeti régiók gazdasági emancipációját tűzte ki célként, amely szolgálja az autonómiatörekvések ügyét. Mint Izsák Balázs kiemelte, komoly erkölcsi tőkét jelent ugyanakkor az az 1,5 millió aláírás, uniós polgár, amely támogatta ezt a kezdeményezést. Az SZNT erre az alapra szeretné építeni európai szintű szervezetét, a nemzeti régiók intézményesített közösségét.

Lesöpörheti-e ezt a kezdeményezést is az Európai Bizottság?

Izsák Balázs arról is szólt: egyelőre Horvátországból, Dániából és Ciprusról még nem érkezett meg az az ellenőrző határozat, amely lehetővé tenné, hogy a nemzeti régiókról szóló aláírásgyűjtést véglegesen is sikeresnek lehessen nevezni. Mint ugyanakkor megjegyezte, rögtön adódik is a kérdés, hogy ezt a kezdeményezést is ugyanúgy söpri le az asztaláról az Európai Bizottság, mint annak idején az őshonos nemzeti kisebbségek jogaiért indított, hasonlóan sikeres kezdeményezést. Az SZNT elnöke szerint, ha a Bizottság nem is tenne semmit, akkor is van indoklási kötelezettsége. Mint megjegyezte, kevés olyan érv maradt, amelyet a kezdeményezést megtámadó Szlovákia és Románia be ne vetett volna, a bukott perek döntéseiben pedig ott szerepelnek mindezek cáfolatai is. Izsák Balázs nagy, de alapvető eredménynek tartaná, ha az EU-n belül jogszabály határozná meg és ismerné el a nemzeti régiókat, ezzel megnyitva az utat az Európai Unió tagállamai között. Mint hozzátette, ennél az alapvető jognál pedig csak tovább vezet az út.