Attól tartok egyesek nem ijedtek meg eléggé a háborútól
Fotó: Guillaume Horcajuelo
Még a nem teljesen agyhalott ellenzéki beszélő fejek is szoktak arról értekezni, hogy a kormány túltolja a háborúval kapcsolatos retorikáját. Arról azonban még egyik sem kapott agyfrászt, hogy Ursula, Manfred, vagy bármelyik tetszőleges nyugati vagy baltikumi elmebeteg, vagy a jelenlegi lengyel kormány, olyanokat mond mint Hitler, amikor szoktatta a németeket a keleti háború gondolatához.
Szerintem például nem maradhatna hivatalában olyan politikus, aki kijelenti, sőt tulajdonképpen bejelenti az EU vagy országa háborús érintettségét, anélkül, hogy erről az országa törvényhozása döntött volna. Arról nem is beszélve, hogy az EU sem jogi, sem katonai értelemben nem háborúképes. Ha igen, akkor megint úgy lépünk majd be egy világháborúba, hogy nem sok közünk van hozzá. De remélem azt azért még a Tisza szavazók is problémásnak éreznék, hogy a nevünkben, “szuverenitásunk kis részének” elvétele következtében helyettünk üzenne hadat Ursula az oroszoknak.
Túl közel vagyunk minden szempontból a háborúhoz
De ehhez képest az EU háborús érintettségéről beszélő idióták vidáman maradnak tovább, hogy újabb őrült és rossz döntésekkel egyre közelebb vigyék Európát egy “véletlenül” kitörő háborúhoz.
Csak politikapatológiai szemszögből jegyzem meg, hogy Ursula Merkel (látványosan megbukó) hadügyminisztereként jutott el azokhoz a képzelgésekhez, miszerint ő ért a háborúhoz. Mindenki ismeri azt a jelenséget, hogy egy viszonylag okos nő (Merkel) buta nőkből szervez magának udvartartást, hogy azok a feldicsérésért cserébe engedelmes bábok legyenek. A viszonylag okos nők csak azt felejtik el, hogyha a buta barinőjük kikerül a hatókörükből, mert például elveszítik a hatalmukat, akkor a tanultak szerint maguknál is butább barinőkkel veszik körbe magukat és azonnal elkezdik okos nőnek is képzelni magukat. Ursula ráadásul úgy tűnik bukik a hatalommal bíró, viszonylag jóképűnek tekinthető férfiakra is. Ursulát Merkel küldte az EU nyakára, abban a hiszemben, hogy biztos lesz ott egy-két értelmes ember, aki elterelgeti. Hát nem. Ursulát persze befolyásoló rendszerek hálója veszi körül, de a saját jogán is hülye. Semmit nem ért az orosz-ukrán háború négy évének katonai és technológiai tapasztalataiból, az ő hozzáállása és józan esze miatt egyetlen háború sem fog elmaradni.
Most teljesen másképpen vagyunk közel egy világháborúhoz, mint a hidegháború idején. Akkor néhány elmebetegen kívül mindenki el akarta kerülni. Még a szovjet vezetés is tisztában volt azzal, hogy igazából nincsen korlátozott háború egyenlő erejű felek között, ha amerikai és szovjet csapatok kezdik el lőni egymást, akkor valószínűleg vége lesz a világnak. A jelenlegi európai vezetők most meg egy hagyományos katonai erő tekintetében meggyengült, de birodalmi tudatában megerősödött, atomfegyverek tekintetében pedig a régi fényében tündöklő Oroszországot akarnak legyőzni. Ettől az ötlettől nem ijedhetünk meg eléggé.
A legnagyobb problémája szerintem most az Európának, hogy a hanyatló nemzetek, az őslakosság nem értette meg ennek a politikának az abszurditását, veszélyességét, és azt, hogy milyen közel is vagyunk egy totális, német módra totális háborúhoz a kontinensünkön. De hogy is várhatnánk el racionális gondolkodást olyan emberektől, akik nem aggódtak egyetlen lányukért, amikor arab és néger férfiak milliói bukkantak fel a városaikban. Azok miért is aggódnának az egyetlen fiukért, akit, ha így mennek tovább a dolgok, akkor valahol ott fognak eltemetni, ahol a dédapját, a Dnyeperen túl, valahol Ukrajnában.
És ez minden olyan fiatal és középkorú magyar férfit is fenyeget Magyar Péter kormányzása esetén, aki a nem menekül el, a most ellenzéki, libsi kölykökhöz hasonlóan, mert nem tud, vagy beveszi a propagandát, hogy ez egy jó háború és meg akarja védeni a hazáját.
Minden felelős magyar felnőtt kötelessége minden eszközzel megakadályozni, hogy egy teljesen értelmetlen háborúba keveredjünk az oroszokkal, bő száz éven belül már harmadszor.
Kérem meséljétek el a gyerekeiteknek, az unokáitoknak, a nagyanyáitok és a nagyapáitok, dédanyáitok és dédapáitok háborús történeteit, meséljétek el, hogy hány férfi nem jött vissza, hogy hány gyerek nőtt fel árván, hány lányt, asszonyt erőszakoltak meg, hány civilt öltek meg, raboltak ki, a németek és a szovjetek. Mutassátok meg az elesettek, eltűntek fényképeit, meséljetek és meséljetek. Vigyétek el őket a minden faluban megtalálható emlékműhöz, amely az I. és a II. világháború helyi hősi halottainak és áldozatainak nevét őrzi. Kis falvakban is rengeteg nevet. És olvassátok el az összes nevet.
Ha ugyanis nem lenne világos, ma arra akarnak rávenni bennünket is a nyugatiak, hogy támadjuk meg Oroszországot. Szó sincs védekező háborúról, azt akarják elérni, hogy az európaiak elfogadják, egy provokációra (vagy igazira, vagy hamisra) válaszul mi leszünk kénytelenek megelőző csapást mérni az oroszokra. Ezt csak úgy akadályozhatjuk meg, ha az emberek felfogják, hogy Brüsszel háborúba akarja hajszolni őket. A közbeszéd részévé kell tennünk a háborús veszély valóságosságát.
