Pesti Srácok

Ursula a "Visegrádi-egy" (fau-egyes) megerősítésén dolgozik

Ursula a "Visegrádi-egy" (fau-egyes) megerősítésén dolgozik
Fotó: Vincenzo Livieri

A Visegrádi egy (V1, fau egy) pedig maga Donald Tusk, aki hirtelen felmentést kapott a kötelező migránskvóta alól. Lengyelországnak nem kell átvennie kötelezően jövevényeket Európa más országaitól. Ursula von der Leyen és Brüsszel nem szeretné Szlovákia és Csehország után Lengyelországot is elveszíteni.

Donald Tusk az X-en tette közzé, hogy Lengyelország nem köteles részt venni az EU migrációs áthelyezési programjában. A lengyel kormányfő ezt azzal magyarázta, hogy Brüsszel elfogadta Varsó érveit, így nem köteles részt venni az Európai Unió migrációs áthelyezési programjában.

Brüsszel
Brüsszel és Tusk, a Visegrádi egy.

Brüsszel kegyként osztogatja a tagállami vétót

Élnénk a gyanúval, ha nem most nyert volna Babiš Csehországban választást, akkor minden bizonnyal sem Brüsszel, sem Ursula von der Leyen nem nyitott ennyire Varsó érveire. A kötelező betelepítési kvóta 2023 óta az egyik legfontosabb politika Brüsszelben, ha egyszer sikerült többségi megállapodásra jutni, akkor azt minden tagállamon végig akarják verni. Magyarország mellett Lengyelország is tiltakozott a paktum ellen, de ez nem hatott meg eddig senkit különösebben. Eddig.

 

A pillanat, amikor Brüsszel rájött, hogy az országok nem egyformák

 

Persze a Migrációs és menekültügyi paktum úgy volt ökörség, ahogy van. Papíron a két frontállam, Görögország és Olaszország erőltette, de tulajdonképpen a migrációs célállomások, főleg Németország szerette volna, ha legyen lehetőségük a haszontalan migránsok lepasszolására, kitelepítésére, de úgy, hogy közben az érintettek a kontinensen maradnak, így megőrizhetik az Egész Világ Jóságos Fehér Atyjának státuszát. A megállapított szabályok olyan szósalátákat tartalmaztak, miszerint a tagállamok

  • az érkezéseket rendezett módon kezelik;
  • hatékony és egységes eljárásokat alakítanak ki;
  • méltányosan megosztják egymás között a terheket;
  • ezzel pedig hozzájárulnak a szabálytalan továbbutazások megállításához.

Vagyis legyenek egységes direktívák, melyek segítségével rögtön, a partot érés pillanatában felmérik a migráns gazdasági hasznosságát, és amennyiben tényleg agykutató mérnök, akkor szabályosan továbbmehet Berlinbe, de ha nem, akkor vagy marad Olasz- és Görögországban, vagy mehet a kvóta szerint számára kijelölt telephelyre az EU többi tagországában.

Nos, ebből nem kértünk mi, a lengyelekkel egyetértésben, mert úgy voltunk vele, hogy

  • egyszerűbb lenne megállítani az illegális migrációt a határok védelmével;
  • és megértetni a németekkel, hogy az illegális migráció rossz, de ha ragaszkodnak hozzá, akkor az összeset vinniük kell, nem válogathatnak;
  • illetve vannak még frontországok, pl. Magyarország, Lengyelország.

 

Ursula és Brüsszel eddig nem volt megértő

 

A megértéshez Babis győzelmére volt szükség, hiszen gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy a brüsszeli politikák képviselete a tagállamokban egyenlő a választások elbukásával. Csehországban Babiš azért győzött fölényesen, mert mindenre nemet mondott, ami Ursula von der Leyennek és Brüsszelnek fontos. Nemet mondott

  • a migrációs paktumra,
  • Kijev feltétlen és felső határ nélküli támogatására;
  • és az idióta és iparpusztító zöldpolitikára.

Ursula és Brüsszel válasza erre az lett, hogy akkor ezek a politikák nem is kötelezők, ki lehet maradni belőle, ha jók az érvek.

Értsd: Brüsszel elfogadta, hogy egy tagállamnak akár lehetnek a többitől eltérő érdekei, sőt, egy tagállamnak nem kell feltétel nélkül elfogadnia és rajongania a közös politikákért.

Nagyszerű fejlemény ez, a végén még arra is rájönnek, hogy a tagállami vétó sem véletlenül került bele a szerződésekbe hajdanán. Az egyetlen üröm az örömben, hogy Ursula és Brüsszel a tagállami részt-nem-vétel jogát kegyként osztogatja, ami némileg ellentmond az EU önképének, meg úgy általában a jogállamiságnak. Ha Babiš nem győz a választásokon, akkor Lengyelország továbbra sem hivatkozhatott volna meggyőzően arra, hogy nekik van elég problémájuk az ukrán menekültekkel és a fehérorosz határszakasz védelmével, át kellett volna venniük a fekete Afrikából érkező szír agysebészeket Lampedusa szigetéről, de legalábbis fizetni értük. 

Különös módon Donald Tusk és Lengyelország érdekérvényesítő képessége attól nőtt meg, hogy egyedül maradtak a Visegrádi országok között. És már lehetnek úgy Brüsszel kiszolgálói, hogy annak csak más látja a kárát, ők nem. A Visegrádi egyek (V1, fau egyes) megerősödtek.

Fura hely ez az Európai Unió. 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.