Nem véletlen, hogy négyből három magyar látni sem akarja Gyurcsányt a közéletben

Négyből három felnőtt magyar Gyurcsány Ferenc politikai visszavonulását kívánja; a kormánykritikus választópolgárok kétharmada is így gondolkodik – derül ki a Nézőpont Intézet friss kutatásának megállapításaiból. A Századvég felmérése alapján pedig kijelenthető: válságkezelés Gyurcsány módszere alapján – 7 százalék, Orbánéknál ez az arány pedig +7 százalék.

Az őszödi beszéd kiszivárgásának 15. évfordulójához közeledve készített kutatásban – amely szeptember 6. és 8. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült – az áll, 2006 szeptemberében robbant ki a magyar rendszerváltozás utáni demokrácia legnagyobb politikai válsága, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgásakor.

A választási hazugságokat a választás után beismerő titkos beszéd már egy hanyatló népszerűségű kormányfőt ért utol, aki a nyári megszorításai miatt számos szavazóját elvesztette. Ugyan még két és fél évet miniszterelnöki hivatalában tölthetett, de imázsa tartós károkat szenvedett

– írták. A Nézőpont szerint a “hazugságbeszéd” okozta politikai kárt bizonyítja, hogy másfél évtized után is a magyar választók háromnegyede (75 százalék) Gyurcsány Ferenc távozását helyesli a közéletből. Kevésbé meglepőnek nevezték, hogy a kormánypártiak 83 százaléka gondolkodik így. Igaz, 9 százalékuk nem, talán a volt miniszterelnök aktivitásától a Fidesz előnyét remélve – értékelte a Nézőpont.

Ugyanakkor a kormánykritikusok és az ezzel nem teljesen azonos baloldali szavazótábor kétharmados egyetértése Gyurcsány távozásával elgondolkodtató az ellenzéki oldal számára

– állapította meg a Nézőpont. Hozzátették, hogy ezek az adatok nem jeleznek trendfordulót, lényegében másfél évtizede ilyen magas a volt kormányfőt elutasító tábor mérete. Az azonban mindenképpen Gyurcsány “politikai talentumát bizonyítja” az intézet szerint, hogy ennek ellenére sikerült az összes releváns ellenzéki pártot egy közös listára “összeboronálnia”.

A 2018-ban csak alig 5 százalékos Demokratikus Koalíció ma a teljes baloldal vezető ereje és stratégiai forgatókönyvének szerkesztője. Ennek része, hogy minden szóba jöhető ellenzéki politikus is így vagy úgy, de kötődik a tartósan népszerűtlen őszödi beszélőhöz

– áll az elemzésben. A kutatás a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával készült.

Várhatóan meghaladja az idei növekedés a 7 százalékot

A második negyedévet a várakozásokat meghaladó, éves alapon 17,9, míg negyedéves alapon 2,7 százalékos gazdasági növekedés jellemezte, így a magyar gazdaság teljesítménye meghaladta a válság előtti szintet. Azaz a gazdaság egészét tekintve kilábalt a válságból – bár ez nem igaz minden egyes ágazatra – minderre a Századvég legújabb előrejelzése mutatott rá. Ebben azt írják, az idei gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásainkat felfelé módosították, így idénre 7,8, míg 2022-re 5,5 százalékos bővülés várható.

Az inflációs cél elérése érdekében a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt időszakban több lépésben szigorította monetáris politikáját, és az alapkamatot 0,6 százalékról 1,5 százalékig emelte. Ezzel párhuzamosan megkezdte a nemkonvencionális eszközeinek kivezetését is – így például a növekedési hitelprogramét vagy a másodpiaci állampapír-vásárlásokét. Az inflációs cél elérése érdekében további szigorításra számítunk, ám ennek üteme az elmúlt hónapokban tapasztaltnál lassabb lehet.

-derül ki a Századvég Intézet előrejelzéséből.  A fiskális politika terén egyelőre nem látszanak a szigorítás nyomai, azonban a nominális GDP markáns növekedése a GDP-arányos államadósság érdemi mérséklődését eredményezi. A költségvetési hiány prognózisunk szerint idén a GDP 7,2, míg jövőre 5,4 százaléka lehet, azaz a 3 százalékos hiánycél a vizsgált időszakban még nem teljesül. A dinamikus gazdasági növekedés eredményeként azonban a GDP-arányos adósságráta csökken, a 2020-as 80,4 százalékról 2021-ben 77,2, 2022-ben pedig 73,6 százalékra.

A teljes elemzést a Nézőpont Intézet és a Századvég oldalán találják.

Fotó: MTI