A mértékadó hadtörténeti szakirodalom szerint az 1920-as “visztulai csoda” a világ sorsát döntően meghatározó tíz összecsapás közé tartozik – hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton, Budapesten, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Díszudvarán.
Németh Szilárd a Magyarország és a “visztulai csoda” – magyar segítség a lengyel-bolsevik háborúban című kiállítás megnyitóján azt mondta, hogy száz esztendeje két világ ütközött meg egymással.
A keresztény-nemzeti-polgári civilizáció, a sok évszázados európai örökségével felvértezve állt szemben az internacionalista baloldal diktatórikus, birodalmi törekvéseivel
– fogalmazott, megjegyezve: “pontosan úgy, mint napjainkban”.
A magyar és a lengyel nép most is mindent megtesz határaink, keresztény értékeink, nemzeti szuverenitásunk megvédéséért
– jelentette ki az államtitkár.
Nekünk, magyaroknak és lengyel barátainknak is közös célunk, hogy kereszténységünket megbecsülve, egymást tisztelve, egymással szorosan együttműködve, szabad nemzetekként éljünk itt, Európában
– mondta Németh Szilárd. Az államtitkár szerint “a mai Európában igazi kincs egy ilyen nemzetek közötti testvéri együttműködés, amilyen a lengyel és a magyar nép között alakult ki az elmúlt évszázadokban”. Németh Szilárd kiemelte:
az első világháborúban a vesztesek oldalára került, belpolitikai válságba sodort, majd bolsevik terrort elszenvedni kényszerült, idegen megszállás alá kerülő, területileg-emberileg megcsonkított, gazdaságilag kifosztott és katonailag tönkretett Magyarországnak becsületbeli üggyé vált lengyel barátaink szabadságharcának megsegítése.
Németh kifejtette, hogy a magyar nemzet a kezdetektől fogva kiállt a lengyelek mellett. A magyar kormány 1918-tól mintegy 30 ezer puska, 350 géppuska, 7 millió 200 ezer lőszer, 19 löveg, 23 ezer tüzérségi lőszer és műszaki felszerelés szállításával segítette a lengyeleket. Az utolsó szerelvény 1919. március 22-én indult Lengyelországba. 1919-1920 fordulóján a magyar kormány engedélyezte a legnagyobb múlttal és gyártókapacitással rendelkező hazai hadiüzemnek, a Weiss Manfréd Acél- és Fémműveknek egy több tízmilliós lőszermegrendelés legyártását és Lengyelországba szállítását. A magyar szállítmány 1920. augusztus 12-én érkezett meg. Augusztus 15-én a lengyel haderő világraszóló győzelmet aratott – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve:
a keresztény Lengyelország testvéri magyar segítséggel újra megteremtette államiságát, megvédte nemzeti önállóságát és negyedszázadra megakadályozta Európa bolsevik megszállását.
Kovács Vilmos, a múzeum parancsnoka bizakodásának adott hangot, hogy a kiállítás révén sokan megismerik a történteket, amelyre a magyaroknak “különösen büszkének kell lenniük”. A tárlatot – amelynek megvalósításában a Lengyel Hadtörténeti Múzeum és a budapesti Lengyel Intézet is sokat segített – a tervek szerint Lengyelországban is bemutatják – közölte az ezredes.
Jerzy Snopek lengyel nagykövet úgy fogalmazott: “a magyar nemzet az egyetlen olyan nemzet, amelyre minden pillanatban számíthatunk”.
Ez a csata azért is fontos, mert megállította a bolsevizmus, a kommunizmus offenzíváját
– emelte ki a nagykövet, aki arról is beszámolt, hogy Lengyelországban hamarosan emlékparkot avatnak a “visztulai csoda” emlékére.
Az ütközetsorozat emlékére augusztus 15-ét 1992-ben lengyel állami ünnepnek nyilvánították, a lengyel hadsereg napjaként ünneplik.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: PS/Horváth Péter Gyula
Károly Ferenc
2020-08-15 at 12:10
Nagyapám részt vett a győztes Varsói csatában, majd visszajött Tatabányára. 4
benzoli
2020-08-15 at 12:12
“A magyar kormány 1918-tól fegyver és műszaki felszerelés szállításával segítette a lengyeleket”. Mindenkinek osztogattak csak a Magyaroknak nem. Nehogy megvedjek a hatarokat. A Lengyelek vajon mikor segitettek a Magyaroknak megvedeni az orszagot?
Lárifári
2020-08-15 at 14:26
Biztos jól jött a testvéri segítség, de azt nem állítanám, hogy ez a 30 ezer puska húzta ki őket a bajból. Lengyelországban ekkor volt kb. 120 ezer Mosin karabély. Ezen kívül Gdanszkból áttelepítették a Mauser 1000 darab gépét Varsóba és Radomba, ahol két változatát is gyártották a Mauser puskáknak. Ezen kívül Mauserből vásároltak 30 ezret a németektől, 140 ezret a belgáktól és franciáktól, több ezer volt nekik még hadizsákmányként, és kb. 84 ezer volt még raktáron beazonosíthatatlan forrásból. A gyártás annyira jól ment, hogy a háború után még ők adtak el a spanyoloknak mintegy 96 ezer darabot. Ezen kívül későbi, átdolgozott változataiból 1939-ig még vagy 300 ezer darabot gyártottak igen jó minőségben.
Logikus
2020-08-15 at 17:37
Magyarország pedig döntően rosszul gondolkodik, ha a hadsereg modernizálása helyett, még mindig csak pár új gépet vesz a NATO-ra apellálva. 12+44 db új tank semmire sem elég. Baj esetén mit kezdünk velük?
Sokkal bölcsebb lenne minimum 200 db tankot venni, 100 db PZH2000 önjáró tarackot, és vagy 700-800 gyalogsági harcjárművet.
testvéreink
2020-08-15 at 22:17
Hát Erről sem igen hallottunk az iskolában.
Ez a barátság mindig emelni fogja mindkét nemzetet.