Németh Zsolt: Románia eldöntheti, hogy melyik ligában játszik

Németh Zsolt szerint Romániának el kell döntenie, hogy részt kíván-e venni a Kelet-Közép-Európában létrejövő egységes gazdasági térben, vagy kizárólag az európai nagy országok ligájában akar szerepelni. A politikus arra is kitért, hogy jövő tavasszal Magyarországon nem pusztán országgyűlési, hanem “nemzetgyűlési választások” lesznek; a magyar nemzetpolitika jövője szempontjából jelentősége van annak, hogy a külhoni magyarok beleszólhatnak. Németh Zsolt hozzátette: szoros választásra számít, amelyben néhány mandátum is meghatározó lehet.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke egy kiállításmegnyitón vett részt Sepsiszentgyörgyön, és ez alkalomból politikai kérdésekről is nyilatkozott újságíróknak. Szavait a Krónika erdélyi magyar napilap idézte keddi számában.

A fideszes politikus elmondta: Kelet-Közép-Európában egységes gazdasági tér létrehozásán dolgoznak. Ennek a zászlóshajója a Három Tenger Kezdeményezés, amelynek jelenleg Románia formálisan a tagja. Szerinte Romániának el kell döntenie, hogy részt kíván-e venni ebben a folyamatban, vagy kizárólag az európai nagy országok ligájában akar szerepelni. A Három Tenger Együttműködés pragmatikus hasznáról szólva Németh Zsolt elmondta: a visegrádi országok már eldöntötték, hogy a négy fővárost összekapcsolják egy gyorsvasútvonallal, és ehhez Szerbia is kapcsolódik. Zajlik az egyeztetés Romániával, hogy a Budapest–Kolozsvár–Bukarest gyorsvasúttal legyen része a térségi vasúti fejlesztésnek, hiszen a hálózat Budapesttől már egész Nyugat-Európában működik, a Budapest–Bécs–München–Strasbourg–Párizs-vonalon. Három autópálya-összeköttetés kiépítése van folyamatban Románia és Magyarország között; ennek felgyorsításában Magyarország érdekelt. Az energiaellátás diverzifikációját is a térség versenyképessége feltételének nevezte. Németh Zsolt örvendetesnek tartotta, hogy megállapodás született a magyar gazdaságfejlesztési programról, és azt a magyar kormány az erdélyi partnerszervezetekkel együttműködve a kialakult struktúra keretei között folytathatja.

A politikus kitért arra, hogy az erdélyi magyarság jogot formál, és igényt tart egy állami finanszírozású magyar egyetemre; ezzel Románia a rendszerváltás óta adós. Hozzátette, hogy ez a követelés élvezi a magyar állam támogatását, hiszen nincs az Európai Unióban még egy ekkora létszámú őshonos kisebbség, amely ne rendelkezne állami finanszírozású felsőoktatási intézménnyel. Felidézte: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) húsz évvel ezelőtt kényszerűségből magyar állami költségvetési támogatással indult el, hogy megerősítse a magyar tudományosságot. Megemlítette: a Sapientia EMTE létrehozása az első olyan nemzetpolitikai program volt, amely új dimenziót nyitott az anyaország és az erdélyi magyarság kapcsolatában, és ezzel kezdődött a székelyföldi tudományos, felsőoktatási politika megvalósítása. Hozzátette: az erdélyi magyar egyetemi hallgatóknak csak 17–18 százaléka a Sapientia EMTE hallgatója.

Németh Zsolt a kútmérgezés kategóriájába sorolta Ludovic Orbannak, a román képviselőház elnökének azt a kijelentését, amely szerint beruházásokkal kell megváltoztatni Székelyföldön az etnikai arányokat. Megemlítette: a két országnak kölcsönös érdekei vannak, és az etnikai homogenizációs politika az elmúlt évszázad során mély árkokat ásott a két ország közé.

Ideje lenne, hogy Ludovic Orban ezt a kijelentését egy bocsánatkéréssel kiegészítve felülvizsgálja

– mondta a politikus.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu