Pesti Srácok

Oroszország tárgyalna, Zelenszkij inkább fegyvert gyárt Merz kancellárral

Oroszország tárgyalna, Zelenszkij inkább fegyvert gyárt Merz kancellárral

Lavrov méltatta az amerikai féllel az ukrajnai helyzet rendezéséről folytatott tárgyalásokat. Oroszország továbbra is készen áll azok folytatására – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak a Kínában tett hivatalos látogatása után.

A politikus emlékeztetett arra, hogy az ukrán válság rendezésére irányuló tárgyalási folyamatot Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdeményezte. Lavrov szerint Oroszország kész a béketárgyalások folytatására. 

Oroszország, Magyarország és a fegyverkezés voltak a megbeszélések témái
Fotó: Ebrahim Noroozi. Oroszország, Magyarország és a fegyverkezés voltak a megbeszélések témái

 

A nyugat-európai hatalmak megtorpedózzák a tárgyalásokat

 

„A tárgyalásokat üdvözöltük, és továbbra is kifejezzük hajlandóságunkat azok folytatására. 2025 augusztusában Alaszkában elfogadtuk azokat a javaslatokat, amelyekről meg voltunk győződve, hogy az Egyesült Államok őszinte szívből és a legjobb szándékkal terjesztette elő” – mutatott rá Lavrov. Ugyanakkor az orosz külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy az alaszkai orosz–amerikai csúcstalálkozón elért megállapodásokat és megegyezéseket „blokkolja, torpedózza éppen az a brüsszeli, párizsi és berlini európai vezető elit, akiket Londonból is támogatnak”. A külügyminiszternek igaza van, hiszen minden kompromisszumra támaszkodó közeledést elfojtanak Brüsszelben, Berlinben, Londonban azzal, hogy újabb pénzügyi csomagot és fegyvereket szállítanak Ukrajnának. 

 

Zelenszkij és Merz fegyvergyártásról tárgyaltak

 

Az ukrán elnök és a német kormányfő több ezer drónrendszerre vonatkozó szerződést írt alá egy német-ukrán vállalattal. A két védelmi miniszter megállapodott abban, hogy digitális harci adatokat cserélnek új fegyverrendszerek fejlesztése érdekében. Mindezek mögött az a gondolat húzódik meg, hogy az ilyen gyártás és projektek az Egyesült Államoktól való függőség csökkentését is szolgálhatják. „Ez különösen előnyös számunkra, a biztonságunk szempontjából is” – magyarázta Friedrich Merz német kancellár. „Egyetlen európai hadsereg sem volt annyira harci próbának kitéve az elmúlt évtizedekben, mint Ukrajnáé, egyetlen társadalom sem lett ellenállóbb, mint Ukrajna, egyetlen védelmi ipar sem lett innovatívabb, mint Ukrajnáé.” Németország – és egész Európa – profitálni akar ebből. Az ukrán ipar tapasztalatai és az európai államok, különösen Németország által nyújtott pénzügyi támogatás komoly fejlődést hozhat a fegyvergyártás terén.

 

Milyen változást hoz a magyarországi kormányváltás?

 

Habár az Orbán-kormányt, amely blokkolta az Ukrajnának nyújtott segélyeket, Magyarországon megbuktatták, más EU-tagállamokban továbbra is aggodalmak merülnek fel (legfőképpen Németországban). Merz kijelentette, hogy „meg akarjuk mutatni Ukrajnának, hogyan lehet fokozatosan közelebb kerülni az Európai Unió tagságához.” Az urán elnök szerint ez viszont halogatásra utal. Zelenszkij ezen a ponton ügyesen kihasználta országa katonai erejét: „Nincs szükségünk sem EU, sem NATO lightra. Úgy gondolom, hogy Európának, azaz az EU-nak és a NATO-nak, teljes értékű partnerként szüksége van Ukrajnára, és a hadseregünkre, amely egy erős hadsereg. Mert senkinek sincs szüksége egy Ukrajna lightra sem ezekben a szövetségekben.” A hadsereget még jobban megerősítették a nemrégiben megkötött drónmegállapodások a Perzsa-öböl-térség államaival. Minkét politikus kifejezte örömét, hogy kormányváltás volt Budapesten, hiszen így már nem lesz akadálya a 90 milliárdos hitelt fölvenni Brüsszelnek Kijev számára. 

 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.