Németország lakosságának 18,4 százaléka bevándorló

További 4,9 millió ember - a lakosság 5,9 százaléka - bevándorlók gyermekeként született már Németországban, 3,9 millió ember - a lakosság 4,6 százaléka - pedig olyan németországi családban született, amelyben az egyik szülő bevándorló. Őket nevezik a bevándorlók második nemzedékének. Az első és a második nemzedék - vagyis a bevándorlók és Németországban született gyermekeik - együttvéve a lakosság 24,3 százalékát teszi ki, arányuk 1,3 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbi 23 százalékhoz képest.

A 15,3 millió első generációs bevándorló 40 százaléka - 6,1 millió fő - 2013 óta érkezett Németországba. A legnagyobb csoportokat a Szíriából, a Romániából és a Lengyelországból érkezettek alkotják 16 százalékos, 7 százalékos, illetve 6 százalékos aránnyal. A negyedik helyen az orosz támadás ellen védekező Ukrajnából származók csoportja áll 5 százalékos részaránnyal.

A 2013 óta érkezett bevándorlók átlagéletkora 29,9 év, jóval fiatalabbak, mint a lakosság 47 éves átlagéletkorú nem bevándorló része. Többségük, 53 százalékuk férfi. A bevándorlásra késztető okok között a leggyakoribb a menedékjog megszerzése 27,9 százalékos aránnyal, utána a munkavállalás (24,2 százalék), a családegyesítés (23,9 százalék) és a tanulás, képzés, továbbképzés (8,2 százalék) következik.

A Destatis egy másik módszertant is használ a lakosság külföldi származású részének számbavételére. Ennek központi fogalma a migrációs háttér. A statisztikai hivatal azokat az embereket sorolja a migrációs hátterűek közé, akiknek legalább egy szülője nem német állampolgárként jött világra. Tavaly 23,8 millió ember, a lakosság 28,7 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Ez 1,2 százalékpontos növekedés a 2021-es - 22,6 millió embert jelentő - 27,5 százalékhoz képest.

A migrációs hátterű lakosság többsége, 12,2 millió embert jelentő 54 százaléka német állampolgárként született - áll a Destatis jelentésében.

MTI; Fotó: MTI/EPA/ANSA/Elio Desiderio