Németország savas esőre, terv- és hiánygazdaságra, valamint új múltra cseréli az orosz gázt
Robert Habeck mesekönyvíró-gazdasági miniszter nem engedi, hogy a német nép tücsök módjára habzsolja fel nyáron a télre félretett gázkincset. Inkább már most visszafogja a gázfogyasztást, hogy „ne télre változzanak szűkössé a dolgok”. És amúgy is, már régóta aktuális lett volna az Európa ezen részén mindig roppant népszerű puritanizmust beleszuszakolniuk a legújabb, legaktuálisabb német ideológiába (kettővel korábbi, ami megkapóan hasonlít a maira: Die deutsche Ideologie – Marx-Engels). Avagy fogj egy vödör savas esőt, tegyél bele jó sok kommunizmust, majd az egészet öntsd nyakon egy szép adag új, már megváltozott múlttal!
A szankciók tényleg működnek; miután a német Siemens nem szállít új turbinákat az Északi Áramlathoz, gyors csere helyett átálltak lassú karbantartás-javításra az üzemeltetők. Ami természetesen rengeteg időt vesz igénybe, ezért a tározók feltöltési időszakának közepén leállt az orosz gáz szállítása a vezetéken. A jelenségen a fél nyugati világ megdöbbent, hiszen ezt ők nem így szerették volna, nem ez volt megbeszélve. A német tározók közben ötvenhét százalékos töltöttségi szinten vannak, ami önmagában sem egy szívderítő mutató, de legalább érdektelen is, hiszen a német tárolókapacitás alapvetően elégtelen. Ha nincs állandó szállítás, akkor törvényszerűen ellátási problémák keletkeznek Németországban. Nincs az a szépelgés és morálenergia, ami ezt képes lenne felülírni.
Habeck meseíró-miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy az orosz-ukrán háború miatt kevesebb gázt tudnak használni az energiatermelésben, és helyette a széntüzelésű erőműveikre kell támaszkodniuk. A szavaiból kicsengő „váratlan fordulat narratíva” viszont csak azok számára hihető, akik az ő mesekönyvein nőttek fel a felnőttképzés alatt és/vagy elfelejtették, hogy 2021-ben, a háború előtt utolsó békeévben már huszonnégyről huszonnyolc százalékra nőtt a szénerőművek részesedése az energiatermelésben, ugyanis az atomerőművek lekapcsolása és az egyre növekvő arányban rendszerbe állított megújulók hektikussága a legkifinomultabb társadalomelméleti elképzelésekkel szemben nem csökkenti, hanem dagasztja az egységnyi energiára jutó karbonlábnyomot.
Egy valamirevaló zöldpolitikus persze sosem ismeri be, hogy a tervezéskor segédtudományként alkalmazott morálfizika helyett a hagyományost kellett volna használni. Habeck inkább él az égből pottyant lehetőséggel, és mindent a nyuszira fog. A német lakosság felé már úgy tálalta a Nagy Energetikai Fordulat bukását, hogy minden az oroszok hibája. Az Energetikai Tőrdöfés Elmélet megfelelően primitív, abból áll mindössze, hogy ők hiába szerették volna csökkenteni a szén égetését, most mégis növelni kényszerülnek, de mindenért Putyin felelős. (Értsd: jót akartak, de jöttek a rosszak – a mikrofonnál Pataky Attila.) Csak úgy képesek ellensúlyozni az Oroszországból érkező gázmennyiség csökkenését és „priorizálni a tározók feltöltését”, ha sorra visszakapcsolják a ‘80-as, ‘90-es években mindennapos savas esővel magyarországnyi erdőségeket holdbéli tájjá változtató szénerőműveket.
SZŰKÖS TÉL UTÁN TAVASZI ÉBREDÉS
Németországot évek óta hevesen bírálja az Egyesült Államok, amiért az olcsó orosz energiaforrásokra alapozva működtette az iparát. Az „olcsó energia plusz német ipar egyenlő biztonsági kockázat” kezdetű négylábkétláb helyett az amerikai ajánlat az, inkább várjanak a tengerentúli szállítmányokra, és majd csak lesz valami. Amíg felépülnek a cseppfolyós gáz fogadására alkalmas terminálok, addig égessenek nyugodtan szenet.
Ez keserű, de ebben a helyzetben egyszerűen szükség van a gázfelhasználás csökkentésére
– tárta szét a kezét Habeck, de megnyugtatott mindenkit, hogy a Németországot vezető koalíció a német energiatermelést 2030-ra teljesen szénmentessé varázsolja. A részletek iránt megmagyarázhatatlan érdeklődést tanúsítók számára Habeck legtöbbször a német-belga-holland-dán koprodukcióban létrehozandó, Északi-tengerre tervezett, negyvenkétezer turbinából álló, a méretarányos maketteken is gigászi szélerőmű parkot jelöli meg Wunderwaffeként. Ugyan az utóbbi években megépített harmincegyezer szélturbina is csak a német energiatermelés tíz százalékát biztosítja, de ez nem zavarta össze Habeck meseíró-minisztert a számolásban.
ÉS MÉG EGY KIS MUNKAVERSENY IS JÖHET A TERV- ÉS HIÁNYGAZDASÁG MELLÉ
A mások hibáztatása és a német gigantománia után már csak egy összetevő hiányzott 2022 sikerreceptjéből, méghozzá egy kis oldszkúl kommunizmus. Habeck munkaversenyt hirdetett cégek és magánszemélyek részére. Tervei szerint a lakossági fűtésre vonatkozóan felső határt szab a német kormány, pontosan meghatározva, hogy mely évszakban mennyi legyen egy lakás hőmérséklete. Emellett a német kormány egy úgynevezett „gázárverési-modellt” is be kíván vezetni, hogy ezzel ösztönözze az ipar szereplőit a takarékoskodásra. A külső szemlélő számára kissé zavaros ötlet lényege az, hogy aki idén lemond bizonyos, korábban általa megvásárolt gázmennyiségekről, és azt engedi betáplálni a német állam gáztározóiba, az ütemes, szűnni nem akaró tapsban és nyilvános kitüntetésekben részesül. Esetleg kap még egy csinoska bélyeget a Slava Ukraini című lutraalbumba. Emellett némi pénzügyi kompenzációt is említett Habeck, de a részleteket egyelőre sturm und drangi homály fedi.
REPESZTÉSES HAB A TORTÁN
A kormánykoalíció harmadik pártja, az FDP is beszállt a tervezgetésbe. Ők azt javasolják, hogy Németország vizsgálja felül a repesztéses technológiák 2017-es tilalmát. Az úgynevezett fracking egy olyan eljárás, amelynek során a palakőzetből tengervíz és vegyszerek segítségével nyerik ki az olajat és a gázt, és amelyet néhány évvel korábban még a Földanya ellen elkövethető legnagyobb bűncselekménynek tartottak. Torsten Herbst, az FDP parlamenti igazgatója a legújabb német ideológiának megfelelően minap úgy nyilatkozott, hogy ezek a környezetvédelmi megfontolások és ellenvetések már nem relevánsak.
Amint azt tudományos tanulmányok bizonyítják, a modern biztonsági előírások szerint a fracking nem okoz releváns környezeti károkat
– magyarázta azzal összhangban, hogy ez a múlt már megváltozott, tulajdonképpen sosem volt veszélyes és káros a repesztéses bányászati technológia.
A MEGOLDÁS
Habeck elképzeléseivel és terveivel szemben a német ipar jövője és a német lakosság téli fűtése az orosz-ukrán háború alakulásának függvénye. Ha kicsit csillapodik Ukrajna nyugati támogatása és alábbhagy a háborús lelkesedés, akkor az Északi-Áramlat üzemeltetési problémáira is hamar megoldást fognak találni a használt mosógépből kiszerelt chipekből precíziós fegyvereket építő orosz technikusok. A Fekete-tenger kikötőiben veszteglő acélra és gabonára pedig a fél világ éhezik; ha Putyin az energiafegyver mellett a gabonafegyvert is jól forgatja, akkor pár szankciót kénytelen lesz feloldani a nyugati világ, ami törvényszerűen elvezet ahhoz, hogy az eszkalációs helyett a deeszkalációs fázisba lépjen az orosz-atlanti viszony. Minden egyéb esetben Németország esik el elsőként az orosz-ukrán háborúban.
Vezető kép: Facebook
