Nagy várakozással figyelte Európa zöld közvéleménye a német zöldpolitikusok Merkel utáni ténykedését, arra a példamutatásra várva, ahogy a dicső Németország megvalósítja a Nagy Zöld Fordulatot. Miután viszont kiderült, a németek kénytelenek lesznek ismét begyújtani szénerőműveikbe, az is világossá vált, hogy a német zöldek az átállást az olcsó orosz gázra alapozva akarták megvalósítani. Az elhibázott szankciós politikának köszönhetően mára ott járnak, hogy az embereket kevesebb tisztálkodásra, ruhamosásra, fűtésre sarkallják, mert ez jót tesz a klímának és rosszat Putyinnak. Orosz gáz híján ennyire futotta az ötletelésből. Mindeközben Európa zöld szervezetei azon igyekeznek, hogy bebizonyítsák, Németországnak igenis szabad beindítani a széntüzelést, hiszen „Wir schaffen das!” A német zöldpolitika őszödi beszédének is beillő elemzést ismertetünk, LMP-s tálalásban…
Kívülállóként igazából nem tudhatjuk pontosan felmérni, mekkora zavart is okozott az európai zöldpolitikában az a kínos tény, hogy az éllovasnak számító németek a háborúra való hivatkozással szépen visszaállnak a széntüzelésű – helyesebben: lignittüzelésű – erőművek használatára, amely az energetika sötét középkorát jelenti. Pedig minden olyan szépen indult: a merkeltelenített új német kormányban a legfontosabb pozíciókba a zöldek ülhettek be, és neki is indulhattak a Nagy Zöld Fordulat megvalósításának. Ezen a zöld fordulaton ugyanakkor azért csodálkozott mindenki, mert egyszerre mondott nemet a széntüzelésre és az atomenergiára, így sokan csodát emlegettek, hogy mégis elég energiát tud termelni Németország, nyilván szélerőművek meg „naperőművek” segítségével.
Orosz gáz nélkül márpedig nincs német zöldpolitika
A valóság azonban ennél lényegesen profánabb. A német zöld fordulatot az ország ugyanis az olcsó orosz gázra alapozta, amely biztos tartalékként szolgáltatta az elektromos áramot, ha éppen nem fújt a szél vagy nem sütött a Nap. Ezért is történhetett, hogy Németország a klímavállalásai és a zöldpolitikai fordulata ellenére több károsanyagot bocsátott ki a párizsi klímavállalások óta.
A németek az orosz gáz nélkül nemcsak a gazdaságukat nem képesek megfelelően működtetni, de a beígért zöldpolitikai átállást sem tudják megvalósítani, fenntartani, azaz a német zöldeknek valójában égető szükségük van az orosz gázra. Orosz gáz nélkül a német zöldpolitika megbukott. Mivel ezt képtelenek bevallani, ehelyett találták ki azokat az ötleteket, hogy a lakosság kevesebbet fűtsön, fürödjön, mosson, autózzon, mert ezzel ugye egy másik ország gonosz vezetőjét megfékezhetik.
Ismerős lehet ez a legsötétebb kommunizmus idejéből, ahol a hasonló energiakorlátozások bevezetését éppen azzal indokolták, hogy ezzel majd megdől a kapitalizmus. A németek tehát egyszerűen bepróbálkoztak, hátha az emberek maguktól is visszafogják saját energiafelhasználásukat, hogy ne kelljen a legkínosabb lépést meglépni. Végül mégis meg kellett: Németország visszatért a lignitégetés őskorába. A szintén amerikai eredetű atomellenes lobbi természetesen annyira megbéklyózta már a politikai döntéshozókat, sőt, az amúgy józanabbul gondolkodni képes zöldeket is, hogy eszükbe sem jutott az atomenergia. Persze, már csak azért sem, mert energiára már most szüksége van Németországnak, klímacélok ide vagy oda.
Jönnek a magyarázatok
Ilyen helyzetben persze meg kell magyarázni a világ zöld közvéleményének, hogy fordulhat elő, hogy Németország összekormozza Greta Thunberg fitos orrocskáját. És ilyen magyarázatok meg is jelennek szerte a világon a különböző zöld körökből; egy ilyet az LMP kevésbé ismert volt társelnöke, Kendernay János osztott meg nemrégiben, amelyet csak azért idézünk ide, mert egy igazi zöld őszödi beszéd minden sora, és pusztán az a célja, hogy a magukat zöld gondolkodásúnak valló szavazóknak egy pillanatig se kelljen gondolkodniuk, csak egyszerűen fogadják el, hogy attól még minden rendben van, nem feneklett meg a zöldpolitika, hogy a németek ismét begyújtottak a szénerőműbe. Idézzük is mindjárt a felvetést, amely így hangzik:
Mi idéz elő még nagyobb katasztrófát a klímaváltozásban: a háború vagy a szénerőművek? Látszólag ez az (ál)vita osztja meg a politikai diskurzusban résztvevőket. Igaz, ez az álvita nemcsak az orosz agressziót elnézőbb álláspont híveire jellemző, hanem a zöld fordulat támogatói közül többekre érvényes. Látszólag a szén a főbűn és nem az igazságtalan háborút kezdeményező agresszor. […] Kiszámolta-e bárki is az Ukrajnát ért háborús agresszió klímaváltozásra gyakorolt hatását?
A zöldek jól helyezkedtek a német politikában
A valóságos vita persze nem e körül a kérdés körül forog, sőt, ez a kérdés sem így hangzik igazán. Valójában, lefordítva az a kérdés: szabad-e a klímaváltozás idején a háborúra hivatkozva a széntüzelésű erőművek használatára visszatérni? A dolgozat azt igyekszik bebizonyítani, hogy a zöldeknek e kérdésben engedniük kell: ideiglenesen
szabad Németországnak a széntüzelésre visszatérnie.
Külön érdekes ebből a szempontból, hogy az egész dolgozatban egyszer sem említődik sem az oroszok ellen bevezetett szankciós politikák következménye, sem Németország kitettsége az orosz gáznak. Ehelyett arról írnak, hogy a német zöldpolitikai átállás milyen jól indult,
hiszen minden gazdaságpolitikai adottság kedvezőnek tűnt az új berlini kormány számára, hogy belevágjon egy bátor átmenet levezénylésébe.
Majd kiemelik:
a német zöld fordulatban politikailag professzionális volt, ahogy a kormányalakítás során a német zöldek befoglalták a számukra legfontosabb tárcákat, így a gazdaságpolitika és energiapolitika irányítását, a mezőgazdaságot és a környezetvédelmet, akárcsak a külügyeket.
Ugyanakkor elismerik, hogy egyetlen dologgal nem számoltak,
nevezetesen a külpolitikai klíma hirtelen és váratlan változásával.
A visszatérés a szénerőművekhez nem ígér zöld jövőt
De ez így ilyen formában nem igaz.
A német zöldpolitikusok azzal nem számoltak, hogy a megváltozott „külpolitikai klímában” egyszerűen lebuknak, és kiderül, hogy milyen mélyen alapozott Németország az orosz gázra. És kiderült, hogy ezt a kitettséget a maguk számára sem ismerték be kellő mértékben, hiszen csak a szankciós politika különböző csomagjainak elfogadását követően szembesültek azoknak a német társadalomra, gazdaságra gyakorolt valós hatásaival. Ebből a szempontból vizsgálva rájöhetünk, hogy a szénerőművek újraindítása drasztikus és meglehetősen kétségbeesett lépés volt, amely egyáltalán nem mutat biztató jeleket a jövőre nézve, azaz, hogy ez csak egy rövid időszakra szóló lépés, amely után vissza lehet térni az eredeti tervekhez.
Ezt erősíti a dolgozat következő, nagyon fontos ellenmondásokra rávilágító gondolatsora, amely szerint
nincs szüksége az emberiségnek az értelmetlen fegyverkezésekre és háborúkra, ezek nélkül is milyen jól el tudunk boldogulni, ahogy az európai integráció is ebben példát mutat sok más nemzetnek.
Akkor lesz zöld átállás, ha béke lesz, de azt akarni kell
Csakhogy a brüsszeli és a német elit látványosan nem a béke megteremtésén, hanem a konfliktus elhúzódásán ügyködik azzal, hogy fegyvereket küldenek Ukrajnába, és nem a béketárgyalásokat próbálják a felektől kierőszakolni. Ha pedig a háború elhúzódik, marad a széntüzelés, hiszen Európa országai már most a kevés innen-onnan érkező gázon marakodnak,
Manfred Weber pedig már a Magyarországra érkező gáz európai elosztását szeretné.
Arra egy külön cikkben érdemes lesz kitérni, hogy hová tűntek a nagy békepárti üzenetek, amelyek a zöldmozgalmak alapvető követelései közé tartoztak. Ahogy a közvéleményt most azzal igyekeznek megetetni, hogy a zöldpolitika és a szénerőművek újraindítása megfér egymás mellett, azt már sikeresen átvitték a közgondolkodáson, hogy a háború és a zöldpolitika megfér egymással. Erre utalnak az elemzés záró sorai:
A német kormány meghirdetett energiafordulatát nem kívánja feladni. Még azon az áron sem, hogy ideiglenesen olyan intézkedéseket hoz, amit csak a legsúlyosabb kényszer erőltethet ki. A szénüzemelésű erőművek újbóli elindítása klímavédelmi szempontból nehéz vállalás, de a háború miatt és az orosz gázszállítások mennyiségének csökkentése, illetve felfüggesztése veszélyezteti Németország, ahogy más EU tagállamok gázszükségleteit a következő téli időszakban. Ugyanakkor az ökotudatossággal képes lesz adott kormányzat ellensúlyozó intézkedéseket meghozni, így a zöld fordulatot még nagyobb lendülettel folytatni. A megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság, a fosszilis energiaforrások kivezetése és a külső energiafüggőség felszámolása marad továbbra is a prioritása a zöld politikának. Ahogy a zöld külpolitika is ezt hivatott támogatni, értékek, lokális és globális érdekek mentén.
Összegezve tehát: egy bizonytalan energetikai helyzetben, a háború és a gazdasági recesszió várható elhúzódása ellenére az elemzés arra számít, hogy Németország kitart a zöld fordulat vállalásai mellett, és képes is lesz azokat megvalósítani. Aztán, ha nem, majd újabb hasonló elemzésekben magyarázzák meg az eddigieknél is kínosabb és kellemetlenebb lépések jogosságát…
Vezetőkép: MTI/EPA/Ronald Wittek
Etel
2022-07-23 at 14:26
Németország megy hátra a hátramaradás és a lignitbányászat előnyeit demonstrálva, mi meg csak maradjunk az előremenetnél. A gyakorlatban úgyis kiderül melyik irány a jó.
Királytigris
2022-07-05 at 19:12
futóbolond
2022-07-05 at 12:52!
Képbe helyezlek:
A rezsicsökkentés addig simán megy és azt nem kell az államnak finanszíroznia amíg olcsóbbann szerezzük be a gázt és a kőolajat.
Ezért sem csatlakozik a kormány az idióta energiaszankciókhoz.
Miki
2022-07-05 at 19:12
Ez a zöldek olyannak mint a gyümölcs nem éretek.
a másik remélem hogy a GRÉTÁT első tiszteletbeli tűzfáklyát gyújtásra hívják majd.
Ungarn über alles !
2022-07-05 at 18:53
tarcsa
18:04
…azta-faxta ! majd régi helyi népszokás szerint fasisztákokkal tüzelnek – élve vagy hóttan, az már a gusztusukra lesz bízva
Proton
2022-07-05 at 18:42
https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/green-deal/
Az európai zöld megállapodás
Az EU célja: a klímasemlegesség megvalósítása 2050-ig
Milyen kezdeményezéseket tartalmaz a zöld megállapodás?
– Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag jogi formába önti a zöld megállapodásban megfogalmazott célokat.
A javaslatok konkrétan a következők:
az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) felülvizsgálata és kiterjesztése a hajózásra, a légi közlekedésből származó kibocsátásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, valamint a közúti közlekedésre és az épületekre vonatkozó külön kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozása
az EU ETS-en kívüli ágazatokat érintő tagállami kibocsátáscsökkentési célkitűzésekre vonatkozó közös kötelezettségvállalási rendelet felülvizsgálata
a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés beillesztéséről szóló rendelet (a LULUCF-rendelet) felülvizsgálata
a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról szóló rendelet módosítása
a megújulóenergia-irányelv felülvizsgálata
az energiahatékonysági irányelv átdolgozása
az energiaadó-irányelv felülvizsgálata
az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus
az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló irányelv felülvizsgálata
ReFuelEU légi közlekedés – fenntartható légijármű-üzemanyagok
FuelEU tengerészet – Zöld európai tengeri térség
a Szociális Klímaalap
az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálata
a metánkibocsátás csökkentése az energiaágazatban
a földgázra vonatkozó harmadik energiaügyi csomag felülvizsgálata
– Az európai klímarendelet uniós jogi kötelezettséggé alakítja a klímasemlegesség 2050-re való elérésével kapcsolatos politikai törekvést.
A rendelet az alábbi főbb intézkedéseket irányozza elő:
a kibocsátáscsökkentés ütemének felvázolása 2050-ig, hogy a folyamat kiszámíthatóvá váljon a vállalkozások, a különböző érdekelt felek és a polgárok számára
monitoring-, illetve jelentéstételi rendszer kialakítása az előrehaladás követése céljából
költséghatékony és társadalmi szempontból méltányos zöld átállás biztosítása
– Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia
A stratégia a következő intézkedéseket irányozza elő:
jobb információgyűjtés és -megosztás az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos ismeretekhez való hozzáférésnek és ezen ismeretek cseréjének a javítása céljából
természetalapú megoldások az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia kialakítása és az ökoszisztémák védelme érdekében
az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás integrálása a makroköltségvetési politikákba
– A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia Európa biológiai sokféleségének a 2030-ig történő helyreállítását hivatott elősegíteni, és mint ilyen, az emberiség, az éghajlat és az egész bolygó javát egyaránt szolgálja.
E stratégia a következő intézkedéseket irányozza elő:
a védett európai tengeri és szárazföldi területek körének kibővítése
a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítása a növényvédő szerek használatának visszaszorítása és ártalmasságuk csökkentése révén
az intézkedésekhez biztosított finanszírozás növelése és az eredmények jobb nyomon követése
– A Bizottság által közzétett „A termelőtől a fogyasztóig” stratégia célja hozzájárulni ahhoz, hogy az EU 2050-re megvalósítsa a klímasemlegességet, mégpedig azáltal, hogy az EU jelenlegi élelmiszerrendszerét egy fenntartható modell irányába mozdítja el.
Az élelmezés- és élelmiszer-biztonság szavatolása mellett a stratégia fő céljai a következők:
elegendő, megfizethető és tápláló élelmiszert biztosítani bolygónk tűrőképességének határain belül
a fenntartható élelmiszer-termelés támogatása
ösztönözni a fenntarthatóbb élelmiszer-fogyasztást és az egészséges étrendet
– Európai iparstratégia
Az EU számít az európai iparra abban, hogy a klímasemlegességre való átállási folyamat élére álljon.
Az európai iparstratégia célja az EU iparának támogatása abban, hogy be tudja tölteni a változás, az innováció és a növekedés hajtóerejeként rá háruló szerepet.
– A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv
Ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon, kulcsfontosságú, hogy a gazdasági növekedés függetlenné váljon az erőforrás-felhasználástól, és hogy a termelés és a fogyasztás terén is a körforgásos rendszerek felé mozduljunk el.
A cselekvési terv több mint 30 intézkedést irányoz elő a fenntartható termékek tervezésére, a termelési folyamatok körforgásos jellegére, valamint a fogyasztók és közbeszerzők szerepvállalásának növelésére vonatkozóan, és olyan kulcsfontosságú ágazatokra irányul, mint az elektronika és az IKT, az akkumulátorok, a csomagolás, a műanyagok, a textilipar, az építőipar és az épületek, valamint az élelmiszerek.
– A Bizottság javasolta, hogy vizsgálják felül az elemekre, illetve akkumulátorokra vonatkozó hatályos szabályokat, az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi elemre, illetve akkumulátorra (ipari, gépjármű- és hordozható elemek, illetve akkumulátorok, valamint elektromos járműveké) vonatkozóan pedig fogadjanak el új kötelező követelményeket.
Az új javaslat célja, hogy egyrészt lefedje az elemek, illetve akkumulátorok teljes életciklusát a gyártási folyamattól a tervezési követelményekig, másrészt pedig a „másodszori felhasználásukat”, azaz az újrafeldolgozást és az újrafeldolgozott tartalom új elemekbe, illetve akkumulátorokba való beépítését.
……………………………………..
A hazai bérgyártású litium aksik nem éppen a legkorszerűbbek.
……………………………………..
– Igazságos átmenet
A klímasemlegesség 2050-ig történő elérése egyes tagállamok és régiók számára nagyobb kihívást fog jelenteni jelent, mint mások számára. Egyes tagállamok és régiók például nagyobb mértékben függnek a fosszilis tüzelőanyagoktól, illetve olyan, nagy szén-dioxid-kibocsátású iparágakkal rendelkeznek, amelyek jelentős számú embert foglalkoztatnak.
Az EU azzal a céllal vezette be az igazságos átmenet mechanizmust, hogy pénzügyi és technikai támogatást nyújtson az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás következményei által leginkább sújtott régióknak.
……………………………………..
Na ezt pont a németeknek találták ki.
……………………………………..
– Tiszta, megfizethető és biztonságos energiaellátás
Az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 75%-a az energiafelhasználásból és -termelésből ered, ezért az energiaágazat dekarbonizációja kulcsfontosságú lépést jelent a klímasemleges Unió felé vezető úton.
Az EU több szinten is dolgozik az alábbi célkitűzések megvalósítása érdekében:
tisztább energiaforrások – például megújuló tengeri energia és hidrogén – fejlesztésének és elterjedésének támogatása
az energiarendszerek integrációjának előmozdítása EU-szerte
összekapcsolt energetikai infrastruktúra kialakítása az uniós energiafolyosókon keresztül
az energiahatékonyságra és a megújuló energiára vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálata, beleértve az azokban 2030-ra kitűzött célokat is
……………………………………..
[email protected] orbán kormány miért a napelemeket , miértnem a hidrogént és a földhőt nyomatja?
Tán csak nem a gyorsan leszakítható beruházási, felvásárlási – uniós és kormány – támogatások csicskáknak juttatása az ok?
……………………………………..
– A vegyi anyagokra vonatkozó uniós fenntarthatósági stratégia
A vegyi anyagok modern életmódunk és a gazdaság nélkülözhetetlen elemét képezik, ugyanakkor károsak is lehetnek az emberekre és a környezetre.
A stratégiában szerepel a vegyi anyagokra vonatkozó uniós szakpolitikával kapcsolatos hosszú távú jövőkép, amelynek keretében az EU célja:
az emberi egészség jobb védelme
az ágazat versenyképességének megerősítése
a toxikus anyagoktól mentes környezet megteremtésének támogatása
……………………………………..pl lítium?
……………………………………..
– Kezdeményezések a fenntartható és intelligens mobilitással kapcsolatban
A becslések szerint a közlekedési ágazatból származó kibocsátásoknak 2050-re 90%-kal kell csökkenniük ahhoz, hogy valóra válhasson az uniós klímasemlegesség.
Tanács munkája az alábbiakra irányul:
a személygépkocsik és a kisteherautók szén-dioxid-kibocsátási határértékeire vonatkozó szabályok felülvizsgálata
a fenntartható üzemanyagok növekvő elterjedése a légi, a közúti és a tengeri közlekedési ágazatban
– Erdőstratégia és erdőirtásmentes behozatalok
A stratégia többek között az alábbi intézkedéseket javasolja:
a fenntartható erdőgazdálkodás támogatása
pénzügyi ösztönzők nyújtása az erdőtulajdonosok és -gazdálkodók részére ahhoz, hogy környezetbarát gyakorlatokat alkalmazzanak
az erdők méretének növelése és biológiai sokféleségük fokozása, többek között 3 milliárd új fa ültetése 2030-ig
Katalin
2022-07-05 at 18:28
Gáspár Anette
2022-07-05 at 09:07
Valóban van gáz az Alföld és Budapest környékén Érd környékén. Azzal csak az a baj, hogy palagáz. Sokkal nagyobb bajokat okozna a kitermelése mint a haszna. Biztonságos technológia nélkül rengeteg földmozgás lenne. Biztos van megoldás és ha nagyon szorul a cipő lesz rá megoldás.
Más:
Megitélésem szerint, olyan hogy zöld a növényeken és a festéken kívül nincs. Önmagunkban mint Ember szennyezőek vagyunk. Az ősember mióta rájött, hogy melegedhet a tűz mellett szennyezzük a földet. Évezredek alatt lopakodva szép lassan növelve szennyezésünket. Ráadásul a Föld eltartó képessége kb 1 milliárd. És mi lesz a maradék 7 milliárddal. Megölni nem lehet őket. És kidöntené el, hogy ki élhet?
tarcsa
2022-07-05 at 18:04
A néger és arab németek meg fognak fagyni télen. Ők a rohadt meleghez vannak szokva. 30 fok alatt már dideregnek. Nem baj, majd a maradék valódi, szőke hajú németekkel tüzelt krematóriumokból szolgáltatják a meleget.
pipi
2022-07-05 at 16:53
Éjének a muszlim, arab bányászok.
Ungarn über alles !
2022-07-05 at 15:32
Tudományos libsizmus
09:01
aki járt a ’80-as évek elején turistáskodva autóval endk+csehokoszosszlávia vidékekein, szörnyűlködve láthatta és örök mementó maradt neki a savas esők által felégetett vidékek látképe
Rohoska István
2022-07-05 at 15:08
Egyetlen megoldás atomenergia. A hasadásost és a fúzióst is értem alatta. A Magyarországon tervezett 12000 MW teljesítményű napelem parkok csak porhintésnek tekinthetők. Ezt a baromságot az Európai Szovjetúnió kényszeríti ránk. Biztos vagyok benne, hogy titokban már készítik elő a 7. 8. és az azt követő atomerőművi blokkokat. Amennyiben át akarjuk állítani a személygépkocsikat villamos hajtásra, akkor öt évenként üzembe kell helyezni egy-egy 1200 MW-os atomerőművi blokkot. Egyébként a napenergiával előállított áram ötször annyiba kerül, mint az atomenergiával előállított. Amennyiben ehhez hozzájön, hogy valahogy még tárolni is kell, akkor már tízszeres árnál tartunk. Zseniális ötlet.
Rolo
2022-07-05 at 13:53
futóbolond2022-07-05 at 12:52
Hű maradtál a nevedhez…tapsvihar 👏👏👏
Hesslerezredes-az igazi
2022-07-05 at 12:33
Valószínűleg az Univerzum valahol véges.
Egy dolog azonban végtelen és soha nem ér véget: az emberi hülyeség.
Amelyben most jelenleg a németek az aranyérmesek.
De az emberi hülyeség az, ami a végtelenségig fokozható.
Szóval a németek ne legyenek biztosak, hogy ők nyertek.
Orientál
2022-07-05 at 12:00
Pocsék hazug balliberális zöld kormányuk van a németeknek mert a leges-leg környezetszennyező energiatermelést hagyják újra indítani és működni. Ezt okozza hogyha nem zöld hanem valójában szivárványos pártok állnak össze a németeknél is országukat irányítani.
aladin
2022-07-05 at 10:59
Most legalább a németek ukrajnáért szivnak széngázt.
Uncle Ment
2022-07-05 at 10:45
Már a “háború” előtt gyanús volt, hogy a németek csak elektromos autót akarnak – atomenergia nélkül.
Az viszont kimaradt a cikkből, hogy van még egy gyönyörű megoldás:
cseppfolyós gáz az USA-ból óceánon utaztatva.
Dusa Lajos
2022-07-05 at 10:40
Hej-haj, kedves Germánok!
A saját érdekeitek ellen való tettek világbajnokai vagytok! Nagyszerű tettetek volt a saját atomerőműveitek leállítása, ami egy ténylegesen tragikus egyedi eset nyomán vertetek át a köztudaton. Azóta veszitek a szintén nagyrészt atom-erőművekből származó villanyáramot a franciáktól.
Ráadásul most – a hülyeség csúcsa – szén, tőzeg és egyéb alapú erőműveket nyittok. Na, mi van a NAGY ZÖLD POLITIKÁVAL? Hazudtok, kedves germánjaim, arcpirítóan.Nektek, gyönyörű németek mindent szabad. Ráadásul állami szinten, a környezetvédők meg most épp kussolnak.
Németország az EU legnagyobb gazdasági hatalma. De ha -ideológiai alapon- ez tovább így megy, akkor jön a teljes csőd Németországban.
Ezt nagyon nem szeretnénk, mivel a gazdaságunk össze va nőve. Germánia kudarca minket is magával ránthat.
Gyönyörűim! Germánok, Svábok, Bajorok! Embereljétek már meg magatokat!
Ungarn über alles !
2022-07-05 at 10:07
Chiovini György
07:21
kedves Néptárs ! ahogy olvasgatom amit ide erőlködsz, egy konklúzió jött le : kicsi a seperőd, és csak arra elég hogy magad alá kotord a szellemi szemeted
gyozo2018
2022-07-05 at 09:10
bl
2022-07-05 at 08:20
.
Maradjnuk abban, hogy a “zöldek” nem természetvédők, hanem
szélszőséges ultraliberálfasiszták, mint az összes szadesz fosaz LMP-től a Jobbik/DK/MiHasM-on át a Kétfaszú Kóbor Sakálokig.
Gáspár Anette
2022-07-05 at 09:07
Olvastam, hogy nekünk is van vagy 100 évre elegendő gázunk.
Azzal mi a pálya?
Kik viszik el?
Németek? Franciák?
NE ADJUNK NEKIK!
https://www.energiainfo.hu/uj_olaj-_es_foldgazmezok_magyarorszagon-2733/
Tudományos libsizmus
2022-07-05 at 09:01
Annak idején az NDK is ezt találta ki. Barnaszénre építették fel az 1970-es években az egész energiatermelésüket, miután kitört az első olajválság. Még a régi, antracitra tervezett gőzmozdonyaikat is átalakították.
Mi lett a vége? Szénné égtek a savas esőktől Szász-Svájc erdei, beleértve a cseh oldalon a Szudéta vidéket is.
Erre most az NSZK kezdi az egészet elölről.
bl
2022-07-05 at 08:20
A zöldek nem valódi zöldek, mert nem értenek hozzá. Csak felültek erre a vonatra, mert ez tűnt a nyerő választásnak. Tehát pont olyanok mint a kommunisták, politikai vágyálmokat kergetnek. Ennek a vágyálomnak aztán nem is karnak megfelelni, hiszen ők az élcsapat, ők tudják, hogy mi a helyes. Az a helyes amit ők annak nyilvánítanak. Ebből következik az is, hogy a zöldekből lesznek majd a legharcosabb “antizöldek”, ahogy a kommunistákból lettek a legharcosabb (offshore) kapitalisták.
hettyke
2022-07-05 at 08:15
Ez nekem is nagyon tetszik! Ismerjék el, hogy valamit, ami az egész Unióra kihat, el…ták! Orbánnak nincsen, csak “LESZ” igaza!
na4
2022-07-05 at 08:13
A zöldek megbuktak. Hazug, képmutató, kártékony, tudatlan és hozzá nemértő csürhe. Meg lehet nézni, hogy összekuszálták Európát. Takarodjanak, nem kell több liba ötlet!
Contrabass
2022-07-05 at 08:06
Naprózsával egyetértve én is azt gondolom (szerintem a gondolkodó emberek többsége is), hogy ez a zöld(ség) csak maszlag, ezek ultraliberális elnyomók, egyesült Európa csicskák, egy fikarcnyit sem érdekli őket, hogy mi történik a Földdel, kizárólag csak politikai motiváció (a kifizető nagyurak akarata) ami számít nekik. Poldi bácsi egymagában többet tett a környezetért, mint ezek együttesen!
TS
2022-07-05 at 07:58
Chiovini György, szerintem nincs igaza. Nálunk is fut még a lignit, nem? Most újítjuk fel az atomerőművünket. Az, hogy a politikusok kénytelenek mellébeszélni Brüsszelben, mert különben jaj nekünk, már más kérdés. Szerintem Magyarország nem nagyon törekszik a túl sokba kerülő és bizonytalan alternatív energiaforrások ügyében. A fél országot amúgy le kellene fedni napelemekkel, hogy megfelelő mennyiségű energiához juthassunk így, ami marhaság. Bár, amennyi csapadék esik mostanában, ez lenne a legjobb üzlet.
csakafidesz
2022-07-05 at 07:35
Dezső 2022-07-05 at 06:38
Pontosan! Ebből az EU-ból már nem kilépni kell, hanem menekülni!
lyukas zokni
2022-07-05 at 07:25
és mit szól majd ehhez a kis fogyatékos gréta? nem fog idegállapotba kerülni, ha megtudja?:) – móóónika, há mijaz hugy lignit?
Nahát
2022-07-05 at 07:22
Soros globális hálózatát a zöld fedőnévvel adják el. Ezért egyszerű felismerni őket.
Chiovini György
2022-07-05 at 07:21
Sepergessünk a saját portánkon is!
Ami Németországban nagyban, az Magyarországon kicsiben. Nálunk is terv a zöldítés. A karbonmentesség.
A közös mindkettőben, hogy nem figyelnek a hozzáértő energetikai szakemberekre.
Közismert, hogy az évszak- és napszakfüggő, illetve eleve változékony nap- és szélerőművek általános használatához meg kell oldani a villamos energia ipari mértékű, gazdaságos tárolását. Természetesen van sok ilyen elképzelés, sőt tervezés is folyik. De az eredmények – ha lesznek – csak évek (évtizedek?) múlva várhatók. A naperőművek létesítésének terve, sok ezer MW, nem törődik ezzel. Nincs B-terv. Ha mégsem lesznek megfelelő villamos energia tárolók. Nincsenek tervek a kiegyenlítő földgázos erőművekre. (Lesz földgáz ezekhez?) A szakma már jelzi a problémát. Nekünk is “zöld” politikusaink vannak?
aladin
2022-07-05 at 07:20
A németek már a szarban vannak de még mindég küldik a tankokat fegyvereket ukrajnának. Scholc meg a zöldpárti degenerélt agyuak Bearbock és Habeck szarnak rá a zöld politikájukra csak segitsék ukrajnát. A végén még szén sem lesz. Megérdemlik és az emberek ezt tovább türik, érdekes.
Girolámo
2022-07-05 at 07:04
Fel kell ajánlani Oroszországnak az únios belépési lehetőséget!
Had röhögjenek az oroszok is egy igazit.
Katalin
2022-07-05 at 06:56
Fuldokoljanak csak a saját füstjükbe. Nálunk ha a szomszéd bedurrant a kazánba, a fél falu fuldoklik. Köszönöm ezt ne!!!!
Naprózsa
2022-07-05 at 06:55
S mióta érdekelné a német kormányt, hogy lebuktak? Soros beszavaztatta őket, mert kétségünk se legyen majdnem az összes muzulmán rájuk szavazott és nem a zöld átállásért, hanem mert nem a németek hagyományos pártja, és erre adtak utasítást az imámjaik. Ennélfogva nem tudnak és nem is akarnak magyarázkodni, mert nincs itt semmiféle zöldprogram mert akkor az atomerőmű lenne a legzöldebb. Itt csak Rothschild-program van vagyis a fehér ember kipusztítása, a zöldellés csak eszköz.
Steampunk
2022-07-05 at 06:52
Nemsokára jönnek a gőzgépek, lítium híján az új S osztályú Merci már gőzhajtású lesz. Alakul a progresszió.
Dezső
2022-07-05 at 06:38
Korábban volt egy cikk, amelyben valami olyasmiről volt szó, hogy a mi (és más EU-s országok akiknek van) gáz és olaj tartalékaink felosztását / megosztását rebesgették.
Egy sokkal jobb ötletem is lenne a magyar kormány számára.
Nekünk szerődésünk van az orosz gázra. Azt kapjuk.
Ennek bizonyos százalékát 5-10x drágábban tovább kell adni a németeknek, hogy “megsegítsük” őket.
Az sem lenne baj, ha kilépnénk az EU-ból a francba és úgy adnánk tovább jól felsrófolt (de még az amerikai alatti) áron az EU-nak a rajtunk átfolyó (orosz) gázt és olajat. Tenni bele itthon egy kis adalékot (magyar fing) és akkor már nem orosz hanem magyar. Így már nem esik a szankciók alá sem.
De az EU-ból mihamarább távozni kell ahoz, hogy ne tudjanak minket sarcolni sem.
Zöldfülű
2022-07-05 at 06:35
A “zöldek” egyszerűen csak állami pénzeket pazarló lobbisták, akik túl hülyék ahhoz, hogy piaci versenyben helytállva boldoguljanak az életben. Ezért inkább mutyiznak és hazudoznak. Persze ez nem működhetne a jólétben elbutult szavazóbázis nélkül. Talán most, hogy válságos idők jönnek újra érvényesülhet a természetes szelekció, ami folytán arra alkalmas egyedek fognak felülkerekedni a társadalomban.