A Közép-Kelet-Európa és Nyugat-Európa közötti markáns véleménykülönbségekről, a migrációval, a családfogalommal, az abortusszal és az LMBTQ-jelenséggel kapcsolatban külön világokról beszélt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Németország választott című minikonferencia nyitóbeszédében. A Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényén a német kultúrához közel álló közéleti szereplők fejtegették a német választási eredmény okait és következményeit. Az, hogy még a többségében a németséggel rokonszenvező szereplők sem tudtak ebből egy pozitív kicsengésű panelbeszélgetést kerekíteni, érzékelteti, hogy zűrös idők várhatnak ránk az európai nagyprojektjükbe száz év alatt harmadszor is belevágó németek miatt.
Gulyás Gergely fő problémaként azt jelezte, hogy az új német kormány a liberális agenda számára ikonikus ügyekben elfoglalt álláspontját nem csupán Németországnak szánja, hanem az egész EU-ra rá akarja kényszeríteni. Ugyanakkor Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója azzal kezdte a beszélgetést, hogy a német politika rettenetesen unalmas, nem vitatnak meg politikai témákat, és a mostani kormányprogram semmiben nem tér el a német elit által az utóbbi években meghatározott politikától.
Az a trükkjük, hogy az európaiság mögé bújva dolgoznak a birodalomépítésen
– jelentette ki Schmidt Mária. Prőhle Gergely korábbi berlini nagykövet a német társadalom miénktől teljesen eltérő modernizációs pályájával és társadalomképével magyarázta a konfliktusokat. Erre érdekesen rímel Schmidt Mária későbbi kijelentése Angela Merkelről, aki a második világháború utáni amerikanizálódás betetőzéseként átvitt értelemben és szó szerint is kicsavarta párttársa kezéből és földre dobta a német zászlót, eközben pedig Németország lemaradt a digitalizációban, Európa első számú gazdasági hatalmában faxon kommunikálnak a hivatalok – kiáltott fel.
Miért nincs internet, miért nincs wifi?
– tette fel a költői kérdést Schmidt Mária. Az egész beszélgetésnek hangsúlyos eleme volt Merkel hatásának feltárása, és nagyjából egyetértettek a szereplők abban, hogy hiába volt tizenhat évig kancellár, nincs valódi hagyatéka, és az a legnagyobb érdeme, hogy ennyi ideig hatalomban tudott maradni.
Gulyás Gergely tartotta a Németország választott című minikonferencia nyitóbeszédét. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
A német pragmatizmusból csukaszürke ötlettelenség lett
Az ötlettelenség, az arculatnélküliség, a szürke menedzserszemlélet vált dominánssá ebben a másfél évtizedben, és a németek ugyan más koalíciót juttattak hatalomra, de hasonló kancellárjuk lesz továbbra is. Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet igazgatója szerint a német választóknak bejött az unalmas, kiszámítható, „altató“ jelölt, a szociáldemokrata Olaf Scholz. Bauer szerint a CDU bukásának egyik összetevője az önfeladás, amelynek jó példájaként a pártban egyesek attól tartottak a választás előtt, hogy túlnyerik magukat, és így nem lesznek rákényszerülve a koalícióra a zöldekkel. Györkös Péter berlini nagykövet – Bauer önfeladós állításához illeszkedve – emlékeztetett, hogy Merkel az ideje nagy részében nagykoalícióban kormányzott, azaz Németországban az abnormalitás vált normálissá. A nagykövet beszélt az ország politikai töredezettségéről is, ami tovább kuszálja a szálakat: Németország tizenhat tartományát tizennégyféle különböző koalíciós felállás kormányozza.
Mráz Ágoston Sámuel (b-j), Schmidt Mária és Kavecsánszki Ádám moderátor, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint a véleményét több kérdésben is váltogató Merkel vízió nélküli, menedzser típusú vezető volt, és a pragmatizmusnak hiába vannak meg a maga előnyei, ha a személyi és tartalmi szempontból egyaránt jelentkező víziónélküliség része a CDU mostani válságának. Mráz szerint ráadásul a leköszönő kancellár komoly hibája volt – és ez a CDU balra tolódásával is összefügg –, hogy a média elvárásainak megfelelve politizált. A Merkel visszavonulása utáni elnökkörhinta és a gyenge figurák „örökösödési háborúja” hosszú időre távol tarthatja a hatalomtól az eddigi legerősebb pártot – értettek egyet a beszélgetés szereplői.
A CDU segített a jobboldali szavazók semlegesítésében
Érdekes párhuzamot fejtettek ki a beszélgetőfelek, amikor a német politika kitagadott páriája került szóba. Prőhle Gergely azt mondta, hogy az AfD jobboldali szavazókat köt le a CDU/CSU-tól, miközben amúgy karanténba van zárva, tehát senki sem léphet vele koalícióra. Ezzel szemben vetődött fel Orbán Viktor politikája, amely a teljes jobboldalt sikeresen egységbe fogta, és ez az eredményességének a kulcsa. Schmidt Mária jelezte, hogy miközben Merkel hagyta, hogy az AfD-t karanténba zárja a többi párt, ugyanezt a baloldali pártok nem hagyták a posztkommunista Die Linke esetében. Ha azt csinálták volna, amit Orbán Viktor, akkor a CDU most is választást nyert volna – mondta a történész.
Prőhle Gergely (b-j), Bauer Bence és Györkös Péter. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
A német–magyar gazdasági kapcsolat változásáról beszélt a lehetséges jövőt taglalva Györkös Péter. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Magyarország már nagyobb léptékű gazdasági partnere Németországnak, mint Oroszország, míg a lengyelekkel folytatott német kereskedelem léptéke meghaladta a német–amerikai kereskedelemét. A németek V4-ekkel közös kereskedelme messze a legfontosabb a németeknek is, és eközben már Magyarország sem az összeszerelőországuk, hanem egyre több kutatás-fejlesztési képességet is telepítenek ide a német ipari befektetések.
A panelbeszélgetés résztvevői szerint a jövő érdekes kérdése lesz, hogy mennyire hagyja, vagy akár ösztönzi az új német kormány a szélsőliberális ideológiai viták és az európai szuperállam tervének elhatalmasodását a termékeny gazdasági kapcsolatok fölött. És ha hagyja, vagy ösztönzi, akkor mit szól hozzá a Magyarországhoz ezer szálon kötődő német ipar.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS