Pesti Srácok

Nemi erőszakkal hálálta meg Magyarországnak az oltalmazotti védelmet az afgán férfi

Nemi erőszakkal hálálta meg Magyarországnak az oltalmazotti védelmet az afgán férfi

Oltalmazottként van Magyarországon az az afgán férfi, aki Budapest belvárosában egy gyorsétteremben megerőszakolt egy nőt ma hajnalban.

A korábbi hír menekültstátuszról szólt, azonban a BRFK szóvivőjének tájékoztatása szerint oltalmazotti státusz jogcímén tartózkodik Magyarországon az afgán Sarhadi Bilal Ahmad, aki vasárnap hajnali három órakor „szexuális aktus eltűrésére” kényszerített egy nőt egy V. kerületi gyorsétterem mosdójában. A szóvivő elmondása szerint a most 18 éves férfi 2017 nyarán érkezett, vagyis már a megerősített határvédelem működési idejében folyamodott védelemért. Ahmad oltalmazotti védelemben részesült Magyarország részéről.

Az oltalmazotti státuszt az kaphatja meg, aki nem jogosult rá, hogy menekültként ismerjék el. Ez azt jelenti, hogy nincs kitéve a hazájában faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, avagy politikai meggyőződése miatti üldöztetésnek, de fennáll a veszélye, hogy halálbüntetés, kínzás, embertelen, megalázó bánásmód, erőszak, illetve büntetés fenyegetné, és veszélyben lenne az élete vagy a testi épsége, ha visszatérne.

A rendőrségnek arról nincs tudomása, hogy miért van szüksége a férfinak védelemre, és miért fogadta be Magyarország. Nem tudni tehát, hogy Afganisztánban miféle embertelen, megalázó bánásmód vagy erőszak fenyegetné, ettől függetlenül ő minden további nélkül követett el itt embertelen és megalázó bánásmódnak számító nemi erőszakot.

PestiSracok facebook image

Ő tehát szabályosan átment a menedékjogi eljáráson, az érintett hatóságokkal együttműködve. Ilyen értelemben nem is mondhatjuk rá, hogy gazdasági migráns, hiszen valószínűleg igazolni tudta az afganisztáni üldöztetését, ha oltalmazotti státuszt kapott. Az eset nemcsak arra világít rá, hogy milyen különbség van távoli (például a magyar és az afgán) kultúrák között, és mennyire másként ítélik meg többek között a nemi erőszak kérdését. Az is fontos kérdés, hogy ha így viselkedik az, aki be mer lépni a tranzitzóna bejáratán, és szóba áll a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatallal, akkor mire számíthatunk azoktól, akik a magyar hatóságokat kikerülve, a zöldhatáron át próbálnak beszökni az országba? Érdemes emlékezni rá, hogy a sokat támadott Stop Soros törvénycsomag ellen olyan szervezetek ágálnak, akik ezeket az idegenrendészeti eljárást megkerülő migránsokat pátyolgatják.

Magyarország az elmúlt hatvan évben mindig is különösen biztonságos helynek számított. Az elmúlt harminc évben voltak rosszabb periódusok ugyan, de egy olyan biztonságot szoktunk meg, ami a világ nagy részén ismeretlen.

Ezzel más európai népek is így voltak, de ők a vezetőik hibájából az elmúlt néhány évben szinte napok, hetek alatt veszítették el ennek a biztonságnak a jelentős részét. És most is napi szinten élik át, ahogy a maradék egyre csak fogy. Valójában a lehetséges biztonság megszokottsága és a félelemérzet hideg valósága között végtelen nagy távolság van. A mindennapok biztonsága hirtelen tűnik el. Generációk nőttek fel nálunk ebben a biztonságban. A mi felelősségünk, minden értelmes ember felelőssége, hogy a következő generációk se tapasztalják meg ennek a biztonságnak a hirtelen megszűnését. Jól látszik, hogy az emberségességet és a saját jogos biztonságigényünket a továbbiakban nem a liberális elvek betartásával kell összeegyeztetnünk.

Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.