Véget ért a színes (fülke)forradalom?

Láthatóan még nem, és arról sincs nyilván döntés, hogy mikor érjen véget. A megválasztott miniszterelnök és a Tisza Párt influenszer-propagandistái igyekeznek lázban tartani a szavazóik egy részét a leszámolások, a reváns és a könnyed lincselések ígéretével. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen még a megrendelők sem tudják, mihez kezdjenek a frissen megszerzett gyarmattal: ezentúl tejben-vajban és uniós forrásokban fürösztenek, bizonyítva, hogy rendes gyarmattartók, vagy a ‘90-es évekből ismert szabadrablásba kezdjenek. Amíg erről nem határoznak, az étlapon van a színes forradalmak utcai változata.
Az önbeteljesítő felmérések ellenére dehogy számoltak kétharmaddal, ekkora győzelemmel Brüsszelben és Berlinben a Tisza Párt tulajdonosai. Elhúzódó, felőrlő háborúra készültek, erre bevittek egy mindent elsöprő csapást. A békés, demokratikus úton legyőzhetetlennek, hibrid rezsimnek meg a kutya f@szának is nevezett NER pedig lelép a színről. Kellemetlen meglepetés ez számukra, hiszen színes forradalomból színes fülkeforradalom lett, tulajdonképpen egy teljesen hétköznapi kormányváltás, jókora és megkérdőjelezhetetlen népakarattal a háta mögött. Nincs szükség utcai zavargásokra, az új kormány pedig a kétharmados felhatalmazás birtokában pontról pontra végrehajthatja a brüsszeli utasításokat.
(Aki nem hisz a brüsszeli utasítások létében, ezt valami fideszes propagandának tartja, az nyugodtan keressen rá az interneteken Ursula von der Pfizer 27 pontjára, amivel rögtön meglepte a még fel sem állt Tisza-kormányt.)
Lengyelországban azonnal megtámasztották a Tusk-kormányzatot a jogszerűtlenül visszatartott európai forrásokkal. Hogy cserébe teljes körű és teljesen törvénytelen tisztogatásokba kezdhessen. De Tusknak ingadozó többsége volt/van, nem izmos és kikerekedett kétharmada. Bütyöknek meg 141 képviselője a parlamentben, nincs szüksége plusz, pénzben kifejezett legitimációra – vélhetik legalábbis így Brüsszelben.
Sőt, Európa német urai közül még Ursula az engedékenyebb, de Manfred nagyon haragszik ránk. Őt nem lehet olyan érvekkel meggyőzni, hogy a nagy átalakításokhoz, a múlt teljes eltörléséhez nem elég pár hét. Mert az olyan nagy civilizációs kérdésekben, mint a migráció, Ukrajna, gender stb. annak ellenére a Fidesznél van a társadalmi többség, hogy a választáson ezt nagyon nem sikerült voksokra váltani.
De a jóléti intézkedéseket nem lehet egyszerre eltörölni, az nem olyan, mint a ragtapasz, hogy nem kell félni, csak egyszer fog fájni, de akkor sem nagyon. Persze, nyilván egy ideig lehet egyszerre fizetni a 14. havi nyugdíjat, és Ukrajnát meg a rezsicsökkentést finanszírozni. Egy-két évig mehet párhuzamosan a kettő, de aztán menetrendszerűen jönnek a megszorítások, és akkor kell valamit adni cserébe.
A harci lázat azért tartják magasban Bütyök leendő miniszterelnök influenszerei és a közvetlenül Brüsszelből fizetett propagandisták, mert a fideszesek lincselése kiválóan alkalmas lesz arra, hogy kitakarja a választók elől a valóságot. Hogy esetleg mégsem érkeznek meg a törvénytelenül visszatartott uniós források, mégsem gyógyul meg azonnal minden társadalmi alrendszer attól, hogy nem Mészáros Lőrinc, hanem a Strabag nyeri a közbeszerzéseket, és az nem diverzifikáció, ha megsemmisítik a térségben legizmosabb szereplő MOL-t, hogy helyet csináljanak a Shellnek. Pláne arról kell valahogy majd elterelni a figyelmet, hogy a migrációs paktum értelmében rögtön betelepítenek 20 ezer közel-keletit és afrikait Magyarországra, miközben a semmiért cserébe az öltözőben leadott vétójogunk nélkül mindenféle olyan politikákra köteleznek minket, amik teljesen ellentétesek a magyar érdekekkel.
Ami jó hír, hogy még nincs döntés, melyik utat választja nekünk Brüsszel és Berlin. Benne van a pakliban, hogy az Orbán fémjelezte patrióták kiszorítása fontosabb Magyarország kirablásánál és megbüntetésénél. Mert akkor, egy-két évig egész jól el fog muzsikálni mind a Tisza-kormány, mind Magyarország. A különbség mindössze annyi, hogy a lengyel úttól az átlag, gyalogfideszesnek nem kell tartania, őket békén fogják hagyni. A keményebb út esetében jön a posztszovjet színes forradalmak összes vívmánya.
Reménykedjünk, hogy a kellemesebb megoldást választják számunkra! Sajnos erről már nem mi döntünk.







