Orbán Viktor miniszterelnök adta át Felcsúton a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpontot. A Makovecz-stílusban épült létesítmény 12,5 milliárd forintba került, a labdajátékok csarnoka kézi-, kosár- és röplabdamérkőzések megrendezésre is alkalmas. A kormányfő hangsúlyozta: az utánpótlás nemzeti ügy, „Magyarország jövője a gyermekeinkben nő, a mi víziónk bennük és általuk válik valósággá”.
Első számú nemzeti ügynek nevezte az utánpótlást Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Felcsúton, a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont átadó ünnepségén. „A magyarok történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy a jövőért vívott küzdelmet az nyeri meg, akinek van víziója” – mondta a kormányfő. Hangsúlyozta: 2010 óta az egész ország látja a jövőjét, amihez az kellett, hogy „elkezdtünk hinni abban, képesek vagyunk megváltoztatni a világot (…), de legalább is a saját világunkat”. „Nem szabad imbolyogni, csúszkálni, botladozni, mint ahogy Európa néhány vezetője ezt teszi, nekünk, magyaroknak csak annyit kell mondani: így kell ezt csinálni, pupákok, és akkor megy előre a világ”.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország jövője „a gyermekeinkben nő, a mi víziónk bennük és általuk válik valósággá. Építhetünk mi toronyórát láncostul, ha nincs gyerek. Ha elfogyunk, akkor a toronyóránk nem a magyar időt fogja mutatni”. Vannak azonban – folytatta –, akik erre készülnek Európában: amikor ugyanis egy brüsszeli bürokrata a kontinens jövőjéről beszél, akkor a bennszülött európaiakat temeti, „a mi helyünkre érkezőket” pedig általában élteti. Ezt a képet a magyarok nem fogadják el – jelentette ki a miniszterelnök –, helyette „inkább az utánpótlás-neveléssel foglalkozunk”. Az utánpótlást ezért első számú nemzeti ügynek tartja, és szavai szerint így függnek össze a nagy dolgok, Európa és Magyarország jövője „a mi kis akadémiánk életével”.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond / Fotó: MTI
Azt mondta: a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont legfontosabb feladata a nevelés, „mi nem gyártjuk a futballistákat, mi nem droidokat programozunk, hanem egy olyan erőközpontot hoztunk létre, ahol reményeink szerint hősök születnek és nőnek fel”. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ha a Magyarországon működő nyolc komolyan vehető labdarúgó-akadémia közül mindegyik tízévente felnevel két nemzetközi szintű játékost, akkor készen is van egy európai szintű magyar futballválogatott. A Puskás Akadémia az első tíz évét lezárta, és „mi megvagyunk”: Sallai, Kleinheisler – jegyezte meg. Jelezte azt is, hogy a csarnokot a helyi középiskola tanulói és a Bozsik-programban részt vevő Vál-völgyi gyerekek is használni fogják.
Közölte továbbá, hogy a Puskás Akadémia és a Testnevelési Egyetem egy kettős életpályamodellről szóló megállapodást köt, így az arra fogékony gyermekeket a tanári pálya felé irányítják majd. A miniszterelnök szerint ha az akadémiák jól végzik a munkájukat, akkor tehetségek indulhatnak útnak számos sportágban. Azt is mondta, hogy az akadémiák nagy egyéniségek köré épülnek: a kosárlabda-akadémia például Rátgéber László köré, a kézilabdában pedig Mocsai Lajos köré épült, és hamarosan egyéni sportágaknak is épülnek akadémiák, megállapodni készülnek ugyanis Kovács Katalinnal, „a magyar kajak-kenu sport nagyasszonyával”, valamint a háromszoros olimpiai bajnok úszó Hosszú Katinkával.
A kormányfő megjegyezte, könnyebb lett volna a dolga, ha pénteken Kleinheisler László vagy Sallai Roland a magyar labdarúgó-válogatottban „berámolt volna egy vagy két gólt” a görögök hálójába, hiszen könnyebb érvelni az akadémia mellett, ha a válogatottban helytállnak a volt diákjaik, de sajnos nem így történt, a magyar válogatott kikapott Görögországtól. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy szeptemberben Budapesten mindketten gólt lőttek a görög válogatottnak.
A felcsúti komplexumot Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc, A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke adta át. A központról kiadott, az MTI-hez eljuttatott háttéranyagban azt írták, hogy majdnem egyhektáros területen épült fel a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia új sport- és konferenciaközpontja. A létesítmény mintegy 12,5 milliárd forintból valósult meg, az akadémia 30 százalékos önerő mellett TAO-támogatásból fedezte a fejlesztést. A többfunkciós létesítményben a labdajátékok csarnoka kézi-, kosár- és röplabdamérkőzések megrendezésre is alkalmas. A csarnokban a futópálya, bokszring és konditerem mellett a szertornához szükséges összes eszköz is megtalálható. Az épületben a szertárak, öltözők mellett orvosi szoba, elsősegélynyújtó hely, edzői irodák és tárgyalótermek is helyet kaptak. A konferenciaközponthoz egy 250 fős nagy és egy kis körelőadó, valamint tárgyaló tartozik. A központ nyitva áll a Magyar Labdarúgó Szövetség és más szakági szövetségek továbbképzései, tudományos szimpóziumai előtt, de az akadémia tervezi a konferenciaközpont üzleti célú hasznosítását is, így abban nem sporttal kapcsolatos rendezvényeket is tarthatnak – írták.
Forrás és fotók: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS