Hitelesítette a Kúria a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény visszavonásáról szóló népszavazási kérdést keddi ülésén.
A népszavazási kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be, és úgy szólt: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?”
A Nemzeti Választási Bizottság július 25-i ülésén megtagadta a kérdés hitelesítését, azonban a Kúria felülvizsgálati eljárásában kedden – az internetes oldalán közzétett végzés szerint – hitelesítette azt. A Kúria végzése jogerős.
A júniusban elfogadott jogszabály alapján a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon több mint 56 ezer civil szervezet működik, melyek 99 százalékát semmilyen formában nem érinti az új szabályozás, mivel vagy egyáltalán nem terjed ki rájuk a törvény hatálya, vagy nem rendelkeznek 7,2 millió forintot meghaladó, külföldről érkezett támogatással.
Ennek ellenére több civil szervezet is megtámadta a parlament által júniusban elfogadott külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. Olyan civil szervezetek, amelyek migrációs kérdésben szembe fordultak a kormányzati törekvésekkel, többségük jelentős támogatást kap külföldről, többek közt Soros alapítványaitól.
23 civil szervezet panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz is. A Momentum pedig közölte, hogy népszavazáson kérdeznék meg az embereket a véleményük szerint civileket listázó jogszabályról.
A magyar civiltörvény miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított. Álláspontjuk szerint a törvény indokolatlanul beavatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokba, különösen az egyesülés szabadságához való jogba. Emellett indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a szabad tőkemozgást, elrettentő hatása lehet a külföldi adományokra. Október első napjaiban az eljárás második szakaszába lépett. Ennek keretében Brüsszel egy hónapos határidőt adott arra, hogy Magyarország összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a Bizottság az Európai Bíróság elé terjesztheti az ügyet.
Vezető kép: PS archív, civil szervezetek tiltakoznak
Facebook
Twitter
YouTube
RSS