Pesti Srácok

Nincs több Süsü és Pom Pom – Elhunyt Csukás István

Nincs több Süsü és Pom Pom – Elhunyt Csukás István

83 éves korában elhunyt Csukás István. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas költő, író halálhírét az Újszínház jelentette be közösségi oldalán.

Csukás Istvánnak olyan halhatatlan mesefigurák megteremtését köszönhetjük, mint például a Nagy Ho-ho-ho-horgász, Pom Pom, Mirr-Murr és Süsü.

Csukás István Kisújszálláson született 1936. április 2-án, itt járta ki az elemi iskolát is. Tizenhárom éves korában jelentkezett a békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Az iskola ugyan meghatározó élmény volt a számára, de végül érettségi után elfordult a zenétől. A jogi egyetemre jelentkezett, majd átment a bölcsészkarra. Tanulmányait nem fejezte be. Későn tudta meg, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel, de attól kezdve állandóan hencegett vele – mondta másfél évvel ezelőtt a Könyvesblognak. Úgy gondolta, a magyar gyerekirodalommal szemben jellemző a lekezelés, pedig mint fogalmazott:

PestiSracok facebook image

Csukás István a hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordult a gyerekirodalom felé. A 75. születésnapja alkalmából az MTI-nek arról beszélt: nagyon sokat köszönhet a gyerekirodalomnak, hiszen általa ismert meg különféle műfajokat, vagy például a filmet, hangjátékot.

Amikor az MTI kedvenc figuráiról kérdezte, Csukás István Pom Pomot említette. „Persze ő is képzelt lény, akárcsak Radírpók vagy Festéktüsszentő Hapci Benő. A Pom Pom meséi azért a kedvencem, mert végre egy olyan történetet írtam, amelynek nem egy kisfiú, hanem egy kislány a főszereplője, aki nagyon lassan megy iskolába, és közben mindenfélét képzel”.

Csukás István a Best magazinnak tavaly azt mondta: rendületlenül hisz a gyerekekben.

Az Új Színház társulata Facebook-oldalán így búcsúzik a Nemzet Művészétől:

Forrás: Mandiner, hvg.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.