Országgyűlés – Novák Előd vitt színt az enerváltan, kötelességből támadó ellenzék produkciójába

Nem őszinte a mosoly az ellenzéki képviselők arcán, hiszen nekik köztudottan régi vágyuk az ország gazdaságát megroggyantó válság, ám ez a válság olyannyira nem söpörte el a kormányt, hogy a Fidesz minden korábbinál nagyobb fölénnyel nyerte a választást az egyesült baloldal ellen. Az emiatti kiábrándultság és némi elkeseredettség érződött a kötelező támadóhullámot lebonyolító ellenzéki vezetőkön, akik szorgosan bírálták, megszorításnak minősítették a kormány extraprofitot terhelő intézkedését, oktatásegészségügyeztek, szegényembereztek. Az április 3. előtti őszinte elszánásnak nyoma sincs. Egyetlen kivétel az egyre aggasztóbb állapotban lévő Jakab Péter, aki a jelek szerint teljesen azonosult a betanult szerepével, és annak tárgytalanná válása után sem fogja fel a körülötte lévő világ történéseit. Súlyosbító körülményként még Novák Előd is leparizeusozta.

Technikás crossoverrel nyitotta a parlamenti ülés legjobb részét, a napirend előtti felszólalásokat Kanász-Nagy Máté. Néhány percen belül aggódott a környezetért, rossz gazdának nevezte a Fidesz vezette államot, majd oktatásegészségügyezett erősen, kizsákmányoló tőkéshez hasonlítva a pedagógusokat alkalmazó államot. Rétvári Bence államtitkár válaszában megkérdezte az LMP frakcióvezetőjétől, tud-e mondani a parlamentben a saját szövetségesein kívül olyan politikusokat, akik kormányzó erőként csökkentették a pedagógusok bérét. Ha újra szót kapott volna, valószínűleg akkor se tudott volna.

A párbeszédes Mellár Tamás a GDP 7%-át elérő kormányzati megszorításról beszélt, levonva a következtetést, hogy mivel ez nagyobb az 1995-ös Bokros-csomagnál, ezért Magyarországon semmi sem javult azóta. Álláspontja szerint nem elég hatékony és versenyképes a nemzeti nagytőke, hiszen az exportból csak mintegy 20%-kal veszi ki a részét. Az uniós felzárkózást gyorsan el is gyászolta, és megelőlegezve Bulgária mellé száműzte sereghajtónak Magyarországot. Tállai András válaszul kifejtette, hogy az Európa-szerte komoly gondokat okozó infláció oka az Európai Unió elhibázott energiapolitikája, a 2023-as magyar költségvetés-tervezet mégis a béke és biztonság költségvetése lesz.

Az MSZP férfi társelnöke azt sürgette, hogy a közalkalmazottak és a szociális munkások fizetését ugyanúgy a házelnök fizetéséhez mérjék, ahogy a miniszterelnökét. Felhozta azt is, hogy a tíz leggazdagabb magyar vagyona óriási mértékben nőtt a járvány kitörése óta, így ezt az extraprofitot is adóztassák meg. Tuzson Bence válaszul az MSZP egykori válságkezelését idézte fel azzal a kommentárral, hogy a szocialisták ne kérjék számon máson a válságkezelést.

Mellár Tamás felszólalása. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Fekete-Győr András, a Momentum frakcióvezetője is a megszorítás témakörére ült fel; szerinte az érintett cégek meg fogják emelni az áraikat, így a honvédelmi és a rezsivédelmi alapot is végső soron az emberek fogják pénzelni. Fürjes Balázs egy átfogó Momentum-kritikával válaszolt, amelynek legerősebb felvetése az volt, hogy a párt úgy került a parlamentbe, hogy önálló pártként ezt meg sem próbálta.

Nem lepődöm meg, hogy a Momentum a multikat védi

– tette hozzá, felidézve a párt Gyurcsány-pártiságát.

Jakab Péter következett, aki egyre szomorúbb hatást kelt. Miközben elporlad alatta a pártja, ő úgy tesz, mintha semmi sem változott volna április 3-án. Szerinte tizenkét éve nem folyik érdemi kormányzás, meg oktatásegészségügy, meg persze elszegényedik a nép, és a lakossági kamusztorik műfajával se hagyott fel a dühkitöréseit nehezen kezelő, házasságszédelgő elnök. Ez a szerencsétlen ember tényleg nem tud semmi újat mondani, a háttérben ülő Novák Előd is csak legyintett a megint önmaga hatása alá került Jobbik-vezérre. Meg persze írásban üzent neki. Rétvári Bence egy csomó kormányzati intézkedést sorolt fel ellenérvként, ami nyilvánvalóan teljesen fölösleges szájtépés Jakabbal szemben, ugyanakkor valahol mégiscsak szép, hogy így próbált megkímélni egy súlyos mentális állapotú embert. Végezetül azonban mégis kérdőre vonta a parlamenti ellenfeleitől egy építkezési munkáson át immár a saját alelnökéig mindenkivel szemben feljelentéssel fenyegetőző Jakabot, hogy a nemi erőszakot megkísérlő párttársának vajon mikor mondja, hogy „megy a feljelentés”?

Varju László sajátosan siránkozó hanghordozása elengedhetetlen része a magyar országgyűlésnek. Előéletéhez híven most is teljes szociális apokalipszist vázolt föl a DK ökle, amit még akkor sem hagyott abba, amikor Kövér László megvonta tőle a szót a kormány törvénytelennek minősítése miatt. Tállai András kötelességből persze erre a felszólalásra is válaszolt, de a sztoriban ez tulajdonképpen lényegtelen.

A napirend előtti felszólalások intézménye régóta arról szól, hogy a baloldali képviselők a ciklus első felében nyilvánosan gyászolják a választási eredményt, a második felében pedig kampányolnak, egyéni habitusuknak és szellemi képességeiknek megfelelő szinten.

Szabadi István felszólalása. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A mihazánkos Szabadi István volt a kakukktojás: egészen meglepő, hogy egy ellenzéki képviselő nem a megszokott, mulatságos, ám meddő szájtépésbe csatlakozik be. Kijelentette, hogy a posta túlságosan úgy viselkedik, mint egy haszonközpontú nagyvállalat. Az állami nagyvállalatra vonatkozó furcsa minősítés mögött azonban a posta által bezárni tervezett kistelepülési fiókokért való aggodalom állt. Szabadi szerint, ha az ilyen falvakban elkezdenek bezárni a hivatalok, az az elsorvadás felé löki őket. Fónagy János reakciójának lényege az volt, hogy a kormány tisztában van a posta vállalaton túli jelentőségével, és a költségvetés lehetőségeihez mérten igyekeznek emelni a postai dolgozók jövedelmét.

Legvégül Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló megtette azt, amit Ukrajnának kellett volna már sok-sok hete. Megköszönte a magyar államnak, az állami és a civil szektor résztvevőinek, az ukrán kötődés nélküli egyszerű embereknek, hogy minden segítséget önzetlenül megadtak az ukrán menekülteknek. Megköszönte továbbá a magyar kormány által Ukrajnának felajánlott humanitárius segélyt.

Fotó: Ukrainian Presidential Press Office via AP

Grexa Liliána felszólalása végén, kérésére gyászcsenddel emlékeztek meg a képviselők az ukrajnai háború felnőtt és gyermek áldozatairól.