Pesti Srácok

Novák Katalin: a közép-ázsiai országokkal való kapcsolat Magyarország számára kiemelten fontos

Novák Katalin: a közép-ázsiai országokkal való kapcsolat Magyarország számára kiemelten fontos

A közép-ázsiai országokkal való kapcsolat Magyarország számára kiemelten fontos. Magyarország elkötelezett tagja az euroatlanti szövetségnek, de fontos, hogy baráti kapcsolatok szülessenek a keleti, köztük a közép-ázsiai országokkal is - mondta Novák Katalin köztársasági elnök Szadir Zsaparov kirgiz köztársasági elnökkel tartott hétfői sajtótájékoztatóján a Sándor-palotában Budapesten.

Elmondta: egyszerre szeretnénk a szövetségi kapcsolatainkat ápolni és pragmatikus, jó viszonyt kialakítani a közép-ázsiai országokkal is. Hozzátette: van potenciál Magyarország és Kirgizisztán gazdasági kapcsolataiban. Európa is közeledik a közép-ázsiai országok felé - mutatott rá, hozzátéve: Magyarország üdvözli, hogy közeledés zajlik az Európai Unió és Kirgizisztán között, ennek következő állomása, hogy a fokozott együttműködésről és partnerségről szóló megállapodást mielőbb aláírják. Kirgizisztán három éve vár arra, hogy ezt aláírhassa, s Magyarország mindent megtesz, hogy felgyorsuljon a folyamat - hangsúlyozta a magyar államfő. Novák Katalin kiemelte: olyan stratégiai megállapodást írtak alá, amely abban is közös elköteleződésünket fejezi ki, hogy szeretnénk fellépni hatékonyan a terrorizmussal szemben és szeretnénk, hogyha a két ország közötti kapcsolatokat a lehető legtöbb területen erősíteni tudnánk. Az is kiemelt célkitűzés, hogy az illegális migráció növekvő fenyegetésével szemben közösen lépjünk fel. Emellett a legtöbb területen, így például a turizmus, a mezőgazdaság, a vízipar, az oktatás területén is erősíteni szeretnék a két ország közti kapcsolatokat. Novák Katalin szólt arról, a két ország erősödő kapcsolatát jelzi az is, hogy Magyarország két éve nyitott nagykövetséget Kirgizisztánban. Elmondta, a megbeszélésen elhangzott: kiemelt cél az illegális migráció elleni fellépés, s a nap folyamán még beszélni fognak a fiatalok oktatásáról, a mobilitás fontosságáról is. A külföldi ösztöndíjakkal kapcsolatban kiemelte: üdvözli, hogy a magyar diákok számára az Erasmus-ösztöndíjak elől elhárultak az akadályok. Novák Katalin elmondta, hogy a Stipendium Hungaricum programban 200 kirgiz diáknak kínálnak ösztöndíj-lehetőséget. Kereskedelmi partnereink között Kirgizisztán a 100. helyen van, így még van potenciál a gazdasági kapcsolatokban - jelentette ki, hozzátéve: a közös fejlesztési alap a gazdasági együttműködést hivatott elősegíteni, ez olyan cégeknek szóló finanszírozási támogatás, amelyek egymás országában szeretnének befektetni. A köztársasági elnök kitért arra: a megbeszélés kiemelt témája volt az orosz-ukrán háború, s a kirgiz elnökkel egyetértettek abban, hogy a mielőbbi cél a béke, a felek tárgyalóasztalhoz ültetése. Kérdésre válaszolva Novák Katalin elmondta: a tervei szerint február 22-én részt vesz Varsóban a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóján, ahol Joe Biden amerikai elnököt is tájékoztatja majd az ukrajnai háborúról és a békekötés mielőbbi szükségességéről. A hétfői eseményen Magyarország és Kirgizisztán képviselői - köztük Varga Judit igazságügyi miniszter és Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos - további megállapodásokat írtak alá, a többi között a közös stratégiai partnerség megerősítéséről és fejlesztéséről, igazságügyi és oktatási együttműködésről.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.