Évtizedek óta nem volt ilyen nagy a házasodási kedv, ennyire alacsony a válások száma, és egyre többen tapasztalják meg, hogy milyen érzés édesanyának és édesapának lenni – erről Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár beszélt a HírTV-ben. Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy nem a tömeges migráció, hanem a családok támogatása jelenthet megoldást Európa demográfiai problémáira.
Az elmúlt években Magyarországon minden demográfiai mutató jó irányba mozdult. Friss adatok szerint, január-februárban kilenc százalékkal több gyermek született, mint az előző év hasonló időszakában, a házasságkötések száma negyven éve nem volt olyan magas, mint most, a válások száma pedig hatvan éves mélyponton van. Anyák napja apropóján arra volt kíváncsi Földi-Kovács Andrea műsorvezető, hogy miként telt ez a napja a család- és ifjúságügyért felelős államtitkárnak.
Novák Katalin őszintén vallott arról, hogy számra ez volt az eddigi legnehezebb anyák napja, mivel az édesanyjával már hetek óta nem találkozott. De a gyerekei nagyon kedves meglepetésekkel készültek számára. Az államtitkár kitért arra, hogy ezekben a nehéz időkben döbbent rá sokakkal, hogy mennyire is fontos a fizikai érintkezés a szeretteinkkel.
Szóba kerültek a javuló demográfiai mutatók is. A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt években sikerült kimászni a gödörből,
évtizedek óta nem volt ilyen nagy a házasodási kedv, ennyire alacsony a válások száma, és egyre többen tapasztalják meg, hogy milyen érzés édesanyának és édesapának lenni. Öröm látni, hogy a fiatalok bátrabban kötnek házasságot és mernek gyermeket vállalni
– emelte ki.
Novák Katalin a magyar családpolitikát ért kritikákra is reflektált. Megjegyezte, hogy szerencsésebb lenne, hogyha Európa-szerte rádöbbennének arra, hogy nem a tömeges migráció jelenti a megoldást az előttünk tornyosuló demográfiai problémákra, hanem a családok támogatása és a gyermekvállalás ösztönzése.
Forrás: HírTV; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Dodó
2020-05-04 at 11:34
Igen, ez az Anyák Napja más volt, mint eddig, de sajnos sokan élnek köztünk olyanok, akiknek ez sem volt más, mint az előzőek. Akikre senki nem nyitott ajtót, akiket nem hívtak telefonon, s akiknek nem rajzoltak virágot az unokák. Nem azokra utalok, akiknek nincs gyerekük, nem(!) hanem azokra, akikről megfeledkeztek.
S bár ünneprontásnak tűnik, mégis szóbahozom, mert szerintem a család fogalmába a nagyszülők is beletartoznak. Éppen ezért a kisnyugdíjasok problémáját sem lehet a szőnyeg alá söpörni igy a járvány kellős közepén.
Az már tagadhatatlan, hogy elszaladtak az élelmiszerárak, s a ténylegesen kisnyugdíjasoknak ez gondot okoz. Mit értek ténylegesen kisnyugdíjason? Azokat, akik aktív életük során szakképzettséget nem igénylő munkát végeztek megszégyenítő kevés fizetésért. Pedig munkájuk nélkülözhetetlen volt. Igaz, mások sem voltak megfizetve. De sajnos de nemcsak a közvélemény, de hivatalosan is egy kalap alatt kezelik a kisnyugdijasokat pedig ez torz képet mutat. Mert akinek 150 ezer forint alatt van a nyugdíja, már kusnyugdíjasnak számit, holott ezek között vannak azok is, akik külföldön is szereztek nyugdíjjogosúltságot, ami azt jelenti, hogy busásan megél a nyugdįjából. Aztán ide sorolandók azok is, akik annak idején nem a jövedelmüknek megfelelően fizették a járulékot, s meglehet, hogy ők azok akik legjobban sírnak, pedig közülük nemis egy a járvány előtt egy-egy fellépése kapcsán többet markolt fel, mint a tényleges kisnyugdíjas egész évi nyugdíja. De sorolhatnám. Ebbe a kategóriába vannak, akik csupán 10 éves munkaviszony mellet kaptak nyugdijjogosúltságot, és azok is, akiket minimálbéren foglalkoztattak. Mert bár többségük plusszként is kapott közvetlenül zsebbe is legalább annyit, mint a minimálbér, csakhogy az nem számítódott bele a nyugdíjba. De azt kiszűrni, hogy személyszerint kik a tényleges kisnyugdíjasok szinte lehetetlen, bár bizonyára meglepődnénk a kapott számon. Lehet, hogy érdemes lenne mégis egyszer az életben erre is időt fordítani?
Belátom ugyancsak elkanyarodtam az eredeti problémától, amit nem szabadna a szőnyeg alá söpörni, az pedig az áremelkedés, amit orvosolni kellene. S itt nem az ellenzék észnélküli pénzosztására gondolok, mert ígérni azt tudnak. Mi meg tudjuk, hogy a “kibicnek semmi sem drága”. Addig is mig megoldást talál a kormány, vigyázzunk magunkra és vigyázzunk egymásra. Mindenkinek jó egészséget!
Dodó
2020-05-04 at 11:52
Javitva: “De sajnos, nemcsak a közvélemény, de hivatalosan is…”;
“… akinek 150 ezer forint alatt van a nyugdíja, az már kisnyugdíjasnak számit[..]”