Nem is a radikális, mint inkább a kritikus elemeket tüntetné el Vona Gábor a Jobbikból – legalábbis ez olvasható ki Novák Előd belső fórumra írt leveléből. Az alelnök amiatt aggódik, az ő leváltásával a jövőben nem lehet majd megbeszélni a kényes témákat, például, hogy miért nem számoltatják el Simicskát, vagy miért avatna Holokauszt-emlékműveket Vona Gábor radikálisként. Novák Előd szerint a Jobbik a jövőben egy színtelen, szagtalan párt lesz, ahogy a jobb- és balliberálisok is szeretnék.
Emlékezetes, korábbi posztunkban a Nézőpont Intézet felmérése nyomán arról írtunk, 2014 óta nem igazán sikerül előrelépnie a párnak az MSZP-vel folytatott támogatottsági háborúból egy valóban jelentős ellenzéki erővé. Emiatt a párton belüli felerősödtek a törésvonalak egyre több jobbikos kérdőjelezi meg nyilvánosan a „néppártosodás” stratégiájának eredményességét. A Nézőpont Intézet szerint pártelnök előremenekült és ahelyett, hogy a tisztújító kongresszuson saját politikájának sikertelensége miatt kellene magyarázkodnia, bűnbakokat jelölt meg a leváltandó alelnökök személyében, elterelve ezzel a figyelmet politikai kudarcairól.
Kérem, ne teregessük!
A portálunkhoz eljuttatott belső levélben Novák Előd pártbeli szerepéről, lehetséges leváltásáról és a pártelnöki lobbi veszélyeiről ír. Mint elöljáróban fogalmaz, mondandóját nem a személyes sértődés vezérli, ugyanakkor pár példán keresztül azt szeretné szemléltetni, hogy „az elnökségben a jövőben sajnos nem lehet lefolytatni konstruktív vitákat”.
Mint Novák előd írja,
belső körben ha kisebbségben is maradtam, de eddig vitába szállhattam: miért nem számoltathatjuk el Simicskát??? Miért akar Vona Gábor kormányfőként még újabb holokauszt-emlékműveket avatni??? Miért szerveztek ki egy százmilliós székházat magántulajdonba jobbikos pénzből???
Ugyanakkor hozzáteszi, bár közérdekű adatokról van szó, „kérem, ne teregessük”. A jobbikos politikus arról is ír, ha nem lesz alelnök, mivel túl sokat kérdez, akkor is folytatja a munkát.
Jobb és balliberálisok mondják meg, milyen legyen a Jobbik
Novák Előd hangsúlyozza, „a pártnak többféle arcra, az elnökségnek többféle személyiségre van szüksége.” Mint fogalmaz, személye a pártban arra garancia, hogy „a Jobbik nem tér le az Alapító nyilatkozatunkban rögzített útról, nem megy bele elvtelen kompromisszumokba”. Ezzel szemben a jobbikos politikus szerint
kívülről is meg akarják mondani bal- és jobbliberálisok, milyenné váljon a Jobbik: egy színtelen, szagtalan, karakterét vesztő párttá, mely nem hoz radikális változást.
Nem lehet Simicskázni, mert nem mehetnek a HírTV-be
Novák szerint ahhoz, hogy a Jobbik el tudja csábítani a Fidesz szavazóit, éppen ez a radikális hang szükséges. Ki kell mondja valaki: „Meztelen a király!” A politikus hozzáteszi,
ez az én nem túl hálás feladatom, a tabudöntés, amit rendszerint más nem tesz meg közülünk, pl. olyan ügyekben, mint Szegedi Chanád esete vagy Simicska Lajos korrupciós ügyei (mert pl. „akkor nem mehetnék többé a HírTV-be”).
Vona a közösség akaratával szállt szembe
Novák arról is ír, nem az elnöknek van pártja, hanem a pártnak van elnöke, emiatt a közösség érdeke az első. Mint fogalmaz, „a közösség nem azt tartja az érdekének, hogy az általa preferált jelöltek ne is indulhassanak a választáson, s így az általuk képviselt elvek ne jelenhessenek meg. Még egyetlen „közönségdíjas” tagja sem lehet az elnökségnek? Csak az, akit az „egyszemélyes zsűri” arra alkalmasnak talál?” Novák szerint Vona Gábor is elismerte, hogy a tagság többségi akaratával szemben foglal állást. Novák előd sérelmezi, hogy miközben Vona Gábor hat főt jelölt ki, „minden esélyes konkurenciát vétóz”. Novák megjegyzi, „már két komoly alelnökjelöltről” tud, „akik végül valószínűleg nem indulnak, mert „jelezték nekik”, hogy repülnek a jelenlegi pártállásukból, ha kitartanak elhatározásuk mellett (ők nem országgyűlési képviselők, de szerintem esélyesebbek, mint a két honatya, akik elnöki támogatás nélkül a „tűrt” kategóriában indulhatnak).”
Novák a radikális, Novák a kritikus
Novák Előd a pártelnökkel való viszonyára is kitér. Arról ír, nem az új személyek bevonása, hanem a kritikusok eltávolítása lehetett a vezető pozíciók személycseréjének. Novák hangsúlyozza, nála régebb óta senki sem alelnöke Vona Gábornak, akivel jó munkakapcsolatban dolgozott, soha nem tett semmit tiltása ellenére. Novák sérelmezte ugyanakkor, hogy egyes esetekben a párt kihátrált mögüle. Példaként említette az EU-zászlóégetést, melyet „a Jobbik második embere, Szabó Gábor javasolt, és négy elnökségi tag a színpadon részt is vett benne” mégis legutóbb az ATV-ben Novák nyakába varrták a Jobbik szóvivőjével való stúdióbeszélgetés során. Novák előd hangsúlyozza, elvárta volna, hogy Vona Gábor előre figyelmeztesse, „ha ebben és ebben nem változom meg én is, akkor nem fogunk tudni tovább dolgozni együtt”. Hozzáteszi, ugyanez a javító szándék hiányzott Apáti István, Hegedűs Lorántné és Szávay István irányába is. Mint fogalmaz,
ez így nem volt korrekt, csak konfliktust szült. Sebek gyógyítása helyett végtagok levágása nem bölcs és nem korrekt megoldás.
A Fidesz útjára terelte a vétóval Vona a Jobbikot
Novák felidézi, többször megfogalmazott ellenvéleményt Vona Gábornak négyszemközt, olyan kritikákat, amelyeket mások nem mertek, mert tartottak tőle. Sokszor maradt kisebbségben az elnökségi szavazások során is, de ezt mindig tiszteletben tartotta. Hozzáteszi, „ez volt eddig az erősségünk: volt egy sokszínű, a tagságot lefedő elnökségünk belül konstruktív vitákkal, kifelé azonban mindnyájan a többségi véleményt képviselve, vállt vállnak vetve, összezárva.” Novák szerint a változásokkal a Jobbik a Fidesz útjára lép,
ahol Orbán nem tűr meg ellenvéleményt, s ezért repült Ángyán József vagy Illés Zoltán. Hova vezet a vétó?
Valami van a székházzal, pedig nincs is
Természetesen utánajárunk a levél hitelességének is. Mint jobbikos forrásokból megerősítették, a levél Novák Előd alelnök-jelöléséhez szükséges programadó szándéknyilatkozat, amelyet a pártigazgató tett közzé az alapszervezetek számára elérhető belső informatikai rendszeren, minden más alelnökjelölthöz hasonlóan, hogy a 10 százalékos támogatottságok megszerezze. Forrásaink szerint a levélben megemlített irodaház körül valóban lehet valami, ugyanis vagy Vona Gábor, vagy Novák Előd valótlanságot állít. Mivel a Jobbiknak jelenleg két irodája működik, fölvetődött a székházvásárlás igénye, ahová többek között az Iránytű Kutatóintézet is beköltözhetne. Állítólag már majdnem alá is írták a szerződést, amikor kirobban a botrány, hogy Forrai Richárd, az Iránytű Kutatóintézet vezetője magának vette volna meg az ingatlant. Emiatt aztán ezzel a tervvel le is állt a vezetőség, ugyanakkor pontosabb információk azóta sem láttak napvilágot.
Döntéshelyzetben radikálisok
Forrásaink azt is elmondták, kétséges, hogy Vona valóban meg akarna szabadulni a radikálisoktól, hiszen Toroczkai László vagy Schneider Tamás “Roy” a volt egri szkinhedvezér is kellően radikálisnak mondható. Politikai döntési helyzetben tehát biztos képviselnék a radikális elveket, viszont kezelhetőbbek Nováknál. Egyik forrásunk szerint Novák Előddel éppen ez volt a baj, hogy túlzottan önfejű és nem lehetett vele együtt dolgozni. Ugyanez igaz Hegedűs Lórántnéra is. Ráadásul mindketten támadták Vona Gábort a tradicionalizmus miatt is.
A G-nap óta nem Simicskáznak
Forrásaink hozzátették, radikális szemmel valóban problematikus, hogy a G-nap óta Simicskát nem oligarcházza már a Jobbik, holott előtte erősen támadták a pénzembert. Ugyanúgy különös Vona Gábor holokauszt-emlékművekkel kapcsolatos kijelentése is. A párton belüli radikálisok joggal várnak ezekre a kérdésekre választ.
Címlapkép: Tomcat ideiglenes blogja
Facebook
Twitter
YouTube
RSS