Ő ott sem volt – Fekete-Győr András törölte bejegyzéséből az ukrán szélsőségesek jelszavát
Portálunk is beszámolt róla, hogy Fekete-Győr András éppen Trianon évfordulóját választotta arra, hogy gratuláljon Zelenszkijnek, miután a Momentum és az ukrán elnök pártja közös pártcsaládba került – tette ezt méghozzá úgy, hogy a kérdéses bejegyzést az ukrán szélsőjobboldaliak jelszavával, a "Sláva Ukrayíni" (Dicsőség Ukrajnának) kifejezéssel zárta. A szóhasználat többek figyelmét is felkeltette, amire a Momentum volt elnöke a szokott módon reagált: nem, nem kért elnézést, egyszerűen csendben törölte a két szót a poszt végéről.
Az ALDE pártcsalád – amelynek EP-frakciója 2019-ben vette fel a Renew Europe nevet – hirdetett értékei közé tartoznak olyan dolgok, mint a liberális és demokratikus értékek, ezek előmozdítása az Európai Unióban és Európa egészében, hogy egy szabad és liberális Európa szülessék. A pártcsalád gyűjtőhelye mindazon pártoknak, amelyek elvileg ezen elvek mentén képzelik el Európát. Ez a pártcsalád vette fel soraiba teljes jogú tagként, nagy ováció mellett a napokban, a dublini pártkongresszuson Volodimir Zelenszkij elnök pártját, a Nép Szolgáját (Szluha narodu), mint arra egyébként már február végén, az orosz offenzíva legelején ígéretet is tettek. Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke és ma is meghatározó politikusa időzítésében és tartalmában is meglehetősen vitatott Facebook-bejegyzésben adott hangot örömének, Trianon évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján méltatva Ukrajnát és Zelenszkijt, akit úgy üdvözölt:
Isten hozott benneteket Európa előszobájában!
Zelenszkijt pedig „háborús hősnek” nevezte, majd azzal zárta június 4-i bejegyzését, hogy „Sláva Ukrayíni!”. Ezt a mondatot – amelyet a nem kis részben neonáci figurákból verbuválódott Azov-gárdisták karlendítéssel kísérve is szokták használni – ugyan utóbb törölte bejegyzéséből, de a szerkesztési előzményekben jól látható maradt – szúrta ki a Mandiner.
Ami Zelenszkij pártjának felvételét illeti, az a Mandiner szerint két szempontból is igen érdekes kérdéseket vet fel. Egyrészt a liberális értékek komolyan vétele kapcsán. Emlékeztetőül: Zelenszkij már az orosz offenzíva előtt is betiltott ellenzéki televíziókat, rádiófrekvenciákat zárolt az ellenzéki hangok elől, majd márciusban betiltott 11 politikai pártot Ukrajnában, köztük fő riválisát, az Ellenzéki Platform – Az életért nevű baloldali szervezetet is, mondván, ezek oroszbarátok. Már a háború előtt orosz vonatkozású mesekönyveket (!) tiltottak be, illetve a közkönyvtárakban összesen százmillió könyv kapcsán döntötték el, hogy meg kell semmisíteni, mert azok „károsak az ukrán gondolkodásmódra”.
Ugyanide kapcsolódik – emberi jogi oldalról – a sokat emlegetett oktatási törvény 7. cikkelye, amely ellen egyébként hatályba lépésekor hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezen felül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez. A törvényről egyébként még az Európa Tanács is megállapította, hogy akadályozza a kisebbségek anyanyelven történő tanítását.
A Mandiner megkereste az ALDE pártcsaládot, hogy rákérdezzen, mennyiben egyeztethetőek össze ezek a dolgok az általuk vallott liberális értékekkel, azonban egyelőre még nem érkezett válasz.
A másik szempont a kárpátaljai magyarság érdekének érvényesítése. Fekete-Győr posztjában azt állítja, hogy Ukrajna EU-tagsága a kárpátaljai magyarok érdeke is, ami önmagában biztos, hogy nem ennyire egyszerűen megválaszolható kérdés; ugyanakkor arra a kérdésre, amit a Mandiner a pártnak küldött, hogy vajon megpróbálták-e a Nép Szolgájának az ALDE-hoz való csatlakozása feltételéül szabni, hogy legalább ebben a kérdésben engedjen a kárpátaljai magyarok szorításán az ukrán elnök és pártja, szintén nem érkezett válasz. Hogy erre volt-e szándék egyáltalán, arra a diadalmas posztot és a beszédes hallgatást figyelembe véve nagyobb összeget nem tennénk.
A Momentum egyébként korábban sem mutatott kiemelt érzékenységet a határon túli magyarok sorsa kapcsán: ismert Donáth Anna kijelentése, aki szerint a felvidéki magyarok legyenek „büszke szlovákok”. Donáth egyébként a Renew Europe frakció szlovákiai tagja, a Progresszív Szlovákia magyar platformjának vendége volt Révkomáromban – „értelemszerűen” a magyar párt, a Magyar Közösség Pártja ellenében kampányolt felvidéki magyarok körében. De még emlékezetesebb volt Fekete-Győr András fellépése a Momentum romániai testvérpártja, az USR-PLUS mellett, ezúttal a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenében.
Bár a lapnak adott korábbi interjújában Tomos Endre erdélyi származású momentumos politikus elismerte, hibáztak ezekben a kérdésekben és tanultak belőlük, Fekete-Győr posztja nem azt mutatja, hogy valóban felülvizsgálták volna a pártérdek és a határon túli magyarság érdekeinek fontossági sorrendjét.
De nézzük meg, ha szándék lett volna a kárpátaljai magyarok sorsának javítására, mik lehettek volna a Momentum lehetőségei Zelenszkij pártjának az ALDE-hoz való csatlakozása kapcsán. Hogy a párt erőpozíciója milyen a pártcsaládon belül, nem tudhatjuk – hetven tagról beszélünk –, mindazonáltal már az ALDE honlapján elérhető első bemutatkozó videóban Fekete-Győr András, a párt akkori elnöke és Cseh Katalin, a párt EP-képviselője vonulnak egy momentumos menet élén. Emellett a pártcsalád éppen a napokban erősítette meg Berg Dánielt alelnöki pozíciójában – nincs még egy olyan magyar EP-képviselő, aki ilyen magas rangot viselne bármelyik európai pártcsaládban, vagyis mondhatnánk, a külhoni magyar érdekek kijárására valószínűleg neki lenne a legnagyobb lehetősége egy európai pártcsaládon belül, amely nem mellesleg a harmadik legnagyobb erő az Európai Parlamentben.
Egy új párt, jelesül Zelenszkijék felvételéhez a párt alapszabálya szerint a Párttanács kétharmadának szavazata kell; ezzel úgy tűnhet, a Momentum voksai eltörpülnek a többi szervezet mellett. Ugyanakkor Berg Dániel elnökhelyettesként a Pártbüró, vagyis a szűk napi döntéshozó törzs tagja, amely előzetesen elbírálja, megfelel-e az ALDE által vallott értékeknek egy jelentkező párt, vagy sem. Azaz már ebben a szakaszban is élhetett volna kifogással Berg, még azelőtt, hogy a Párttanács elé kerül a döntés.
Forrás: Mandiner; Fotó: Képernyőfotó