Pesti Srácok

Oktatási Hivatal: nem minden felvételizőnek kell emelt szintű érettségi

Oktatási Hivatal: nem minden felvételizőnek kell emelt szintű érettségi

Tavaly óta valamennyi alap- és osztatlan szakon felvételi követelmény az emelt szintű érettségi, de vannak kivételek, ide tartoznak például a művészeti képzések vagy az edzői szak – hívta fel a figyelmet az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese.

Vanó Renáta az Educatio oktatási szakkiállításon hangsúlyozta: az emelt érettségi kritériuma kiváltható bizonyos, korábban megszerzett oklevelekkel is.

Ma délután zárul a hazai felsőoktatás legnagyobb börzéje, az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás. A háromnapos – ezúttal virtuális formában szervezett – expón közel száz kiállító várta a felvételizőket, hogy megismertessék őket az egyetemek és főiskolák idei képzési kínálatával, nyelviskolákkal, ösztöndíjprogramokkal és diákmunka-közvetítőkkel, sőt, 19 külföldi felsőoktatási intézmény is képviseltette magát a rendezvényen. A diplomaszerzésre áhítozó fiataloknak még bő három hetük van eldönteni, hol is kívánnak továbbtanulni; jelentkezéseiket február 15-ig nyújthatják be a Felvi.hu elektronikus rendszerében. Ha marad az elmúlt években megszokott trend, akkor a felvételizők legnagyobb része most is ingyenes helyekre kerülhet be. Tavaly a felvettek négyötöde állami ösztöndíjat kapott. Ezért cserébe csak azt kell vállalni, hogy a támogatott félévekkel megegyező ideig Magyarországon vállal munkát a hallgató a végzést követő húsz éven belül – írja a Magyar Nemzet.

2020 óta újdonság, hogy az alap- és osztatlan képzéseken kötelező bejutási feltételként írják elő az emelt szintű érettségit, legalább egy tantárgyból. Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese az Educatión tartott előadásában ugyanakkor rámutatott: a szigorítást illetően vannak kiskapuk. Kivételt képeznek ugyanis az új követelmény alól azok a szakok, ahol nem a gyakorlati vizsga alapján számolják ki a pontszámot. Ide tartoznak a művészeti és művészetközvetítési képzések, a művészeti tanárszakok vagy éppen az edző szak is. A szakember hozzátette, hogy az emelt érettségi követelménye kiváltható akkor is, ha valaki már rendelkezik felsőoktatási szakképzésben szerzett, vagy felsőfokú végzettséget igazoló oklevéllel. Van kedvezmény azok számára is, akik már nagyon régen, vagy külföldön szerezték az érettségijüket: ők felvételi szakmai vizsgával mentesülhetnek a fenti kritérium teljesítésétől.

PestiSracok facebook image

Vanó Renáta rámutatott: az sem mindegy, hogy ki milyen tárgyból választotta a nehezebb vizsgát. Bizonyos képzéseken bármilyen tárgyból elfogadják az emelt szintű érettségit: ilyenek az agrár-, a gazdasági, jogi, egészségtudományi és pedagógus alapképzések, valamint a sporttudományi terület és az informatikai összes szakja. Vannak viszont olyan szakok, amelyek esetében nem mindegy, miből érettségizik emelt szinten a fiatal. Ide tartoznak az osztatlan agrár szakok, valamennyi műszaki, bölcsész, államtudományi, társadalomtudományi és természettudományos szak, továbbá az osztatlan gazdasági, jogi és orvosi képzések – magyarázta, hozzátéve: utóbbi esetekben a felvételi tájékoztatóban kell utánanézni, hogy pontosan mit is követel meg az egyetem.

Bukta Péter, az OH tájékoztatási osztályvezetője a kiállításon tartott előadásában emlékeztetett: a felvételin mindenki három, választott képzést jelölhet meg ingyen, további hármat pedig két-kétezer forintos kiegészítő díj ellenében. A benyújtott kérelmeket február 20-ig hitelesíteni kell, ezt követően április 19. és július 8. között nyit ki újra az e-felvételi felület, amikor lehetőség nyílik adat- és sorrendmódosításra, illetőleg a még hiányzó dokumentumok feltöltésére. A ponthatárok megállapítása július 22-én várható.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)