Pesti Srácok

Olajlétesítmények megtámadásával folytatódik a jemeni polgárháború

Olajlétesítmények megtámadásával folytatódik a jemeni polgárháború

A jemeni síita lázadók drónokkal és rakétákkal megtámadtak egy nagy olajlétesítményt a Szaúd-Arábia déli részén található Dzsizanban - közölte a húszik egyik katonai szóvivője hétfőn.

A húszik ellen harcoló, Szaúd-Arábia vezette arab koalíció korábban közölte, hogy megsemmisített négy rakétát és hat robbanó drónt, amelyeket a lázadók lőttek ki. Rijád nem számolt be arról, hogy találat ért-e bármilyen létesítményt. Az Aramco szaúdi olajvállalat egy napi 400 ezer hordó termelőkapacitású üzemet működtet a Vörös-tenger partján fekvő Dzsizanban, amely a jemeni határtól 60 kilométerre található. Jahja Szarea húszi katonai szóvivő elmondta, hogy szaúdi katonai létesítményeket és rakétavédelmi rendszereket vettek célba Hamisz Musaitban, illetve egyéb katonai célpontokat támadtak Abha, Dzsizan és Nadzsran területén. Szarea hozzátette, hogy a dzsizani ipari övezetben található olajlétesítményt is célba vették. Az összes említett település Szaúd-Arábia délnyugati részén található, közel a jemeni határhoz.

A húszik szócsövének számító al-Maszíra tévécsatorna szerint az arab koalíció több, a lázadók felügyelete alatt álló terület ellen hajtott végre légicsapást hétfőn. A húszik fokozták támadásaikat azóta, hogy május végén lejárt a koronavírus-járvány miatt életbe léptetett tűzszünet. Június végén a lázadók rakétái elérték a szaúd-arábiai fővárost, Rijádot. Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború a kormányellenes síita húszik és a nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz, a Rijádban tartózkodó Abed Rabbó Manszúr Hádihoz hű erők között. A lázadók ellen 2015 márciusában lépett hadba a kormánycsapatokat támogató arab koalíció Szaúd-Arábia vezetésével. A jemeni polgárháborúban több mint százezren vesztették életüket, és milliók váltak földönfutóvá. Az országban a világ legsúlyosabb humanitárius válsága alakult ki.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.