Pesti Srácok

Olaszországnak évi több mint százmillió euróba kerül a menedékkérők áthelyezése Albániába

Olaszországnak évi több mint százmillió euróba kerül a menedékkérők áthelyezése Albániába

Olaszországnak évi több mint százmillió euróba kerül a menedékkérők áthelyezése Albániába – derül ki a két ország megállapodásának szerdán nyilvánosságra hozott dokumentumaiból. Giorgia Meloni olasz és Edi Rama albán miniszterelnök hétfői bejelentése szerint két migránstábort állítanak fel és működtetnek Albániában olasz pénzből.

Az olasz és az albán sajtóban is közölt kilencoldalas, tizennégy pontból és két mellékletből álló szándéknyilatkozat a következő öt évre szól, és további öt évre meghosszabbítható. Róma kötelezte magát, hogy a megállapodás hatályba lépésétől számított kilencven napon belül 16,5 millió eurót utal át Tiranának, és azt az összeget minden egyes évben kifizeti. Az olasz fél további százmillió eurót helyez el egy albániai bankszámlán garanciaként. Az albán kincstár minden év március 15-én és szeptember 15-én továbbítja Rómának költségtérítési igényét, vagyis azt, hogy mennyit fordított a területén felállított migránstáborokban tartózkodókkal kapcsolatos kiadásokra: az egészségügyi ellátástól a táborokat felügyelő hatósági járművek üzemanyagköltségein át az esetleges jogi kiadásokig.

Giorgia Meloni és Edi Rama bejelentése szerint két tábort nyitnak Albániában; ezek megvalósítását Róma finanszírozza. Azokat szállítják az albániai táborokba, akik az olasz hatóságok által végzett tengeri mentés során érkeznek Olaszországba; a civilek által kimentettek migránsokat nem szállítják oda. A két tábor egyszerre háromezer embert tud befogadni, ami olasz számítások szerint évente 39 ezer migránst jelent. Az egyik tábor a tengerparti Shëngjin, a másik Gjadër város térségében lesz. A központokban azonosítják a migránsokat, és ha menedékkérelmet nyújtanak be, azok elbírálásáig ezekben a táborokban tartják őket, legfeljebb harminc napig. A határidő lejártával és a kérelem elbírálási eredményétől függően, ha menedékre jogosultak, Olaszországba szállítják őket; ha nem jogosultak rá, kiutasítják őket, vagyis a tervek szerint visszaszállítják őket a kiindulási vagy tranzitországokba. A megállapodás kimondja, hogy a migránsok a táborokból nem léphetnek albán területre.

A megállapodást Róma továbbította az Európai Bizottságnak. Az olasz parlamentnek nem kell szavaznia a kormány ellenjegyezte megállapodásról. Olasz sajtóelemzések szerint a százmillió eurós letétet Tirana az Olaszországban élő közel félmillió albán nyugdíjának kifizetésére használhatja fel. A Corriere della Sera olasz napilapnak Edi Rama úgy nyilatkozott: nem kell mindenben üzleti hasznot látni. Elmondta: több ország is pénzt ajánlott fel azért, hogy Albániában helyezhesse el az illegális bevándorlókat, de egyedül Olaszországnak mondott igent, mivel az olaszok 1991 tavaszán több tízezer albán bevándorlót fogadtak be. A lap emlékeztetett, hogy Olaszország Albánia első számú kereskedelmi partnerének számít, az áruforgalom az albán GDP húsz százalékát teszi ki, és Róma jelentős támogatója Tirana európai uniós csatlakozásának is.

PestiSracok facebook image

Az Affaritaliani hírportál úgy vélte, Giorgia Meloni az albán megállapodással "ébresztőt fújt Európában". Az emberkereskedőknek is üzent, akik nem tudják majd garantálni, hogy a migránsok Olaszországba fognak megérkezni. Antonio Tajani külügyminiszter, a Hajrá Olaszország (FI) párt vezetője szerint a megállapodás minden uniós előírást tiszteletben tart. A Liga vezetője, Matteo Salvini "ügyes lépésnek" nevezte Giorgia Meloni bejelentését.

Forrás: MTI, fotó: MTI/EPA/ANSA/Angelo Carconi

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.