Pesti Srácok

Olcsó munkaerő – Túlképzett a munkájához a Németországban élő munkaképes ukránok csaknem fele

Olcsó munkaerő – Túlképzett a munkájához a Németországban élő munkaképes ukránok csaknem fele

A Németországban tartózkodó munkaképes ukrán menekültek csaknem fele túlképzett a munkájához: mintegy 68 százalékuk egyetemi végzettséggel rendelkezik, további 16 százalékuknak pedig szakképzettsége van – szerepel a német szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) által csütörtökön kiadott tanulmányban.

A nürnbergi foglalkoztatáskutató intézet (IAB) tanulmánya szerint a munkaképes ukrán menekültek 18 százaléka folytatott kereső tevékenységet a megkérdezéskor; ez az arány egyéves tartózkodás után 28,1 százalékra emelkedett. Rengeteg ukrán települt át Németországba az Ukrajna elleni tavaly februári orosz inváziót követően. A foglalkoztatottak mindössze 39 százaléka dolgozik teljes munkaidőben, 36 százalékuk részmunkaidős, 18 százalékuk marginális – vagyis alacsony keresettel vagy rövid időtartamú – munkát végez, hét százalékuk pedig képzésekre jár vagy gyakornok – szerepel a tanulmányban. Az IAB adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott ukránok havi átlagkeresete 2550 euró (887 ezer forint), csaknem 1000 euróval kevesebb, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott német állampolgárok havi átlagkeresete. A végzettség, a tapasztalat és a német nyelvtudás mind hozzájárultak a jobb munkaerőpiaci lehetőségekhez és a magasabb fizetéshez. A munkaképes korú ukránok túlnyomó többsége, nagyjából 80 százaléka nő, felüknek gyereke van. A gyerekek miatt több német családdal kerülnek kapcsolatba, és ez közvetlen módon megkönnyíti a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket is.

Az ukrán menekültekre nem vonatkozik foglalkoztatási tilalom Németországban, és menedékjogi procedúrákon sem kell keresztülmenniük, hanem jogosultak a német szociális törvények szerinti alapellátásra. A tanulmány egy 6 ezer fős reprezentatív felmérésen alapul, amelyet 18 és 64 év közötti, munkaképes korú ukrán menekültekkel végeztek, akik 2022 februárja óta élnek Németországban.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.