A portfolio.hu szerint mégis elvehetik az EU-pénzeket Magyarországtól
Bár kétértelműen megfogalmazott és ártatlannak tűnő szöveget fogadtak el az állam- és kormányfők az EU-pénzek jogállami feltételekhez kötéséről a kedden véget ért csúcstalálkozón, valójában egy komoly szankciós mechanizmus bevezetése előtt nyitották ki az ajtót és ezt meg is erősítette tegnap este a német ZDF televíziónak adott nyilatkozatában Ursula von der Leyen - írja a Portfolió.
A lap azt írja: az Európai Bizottság elnöke által elmondottakból az rajzolódik ki, hogy az EU-pénzek kifizetésénél egy olyan jogállamisági szankciós mechanizmus elfogadása felé haladunk, aminek bevezetését és később esetleg a szankciók kivetését még a magyar és a lengyel kormány együttes vétója sem tudná megakadályozni az Európai Tanácsban. Ez pedig egy sokkal kedvezőtlenebb kimenetet jelentene, mint amiről tegnap reggel a két kormányfő beszélt a sajtótájékoztatóján.
A Bruxinfo információi szerint a jogállamiság és az EU-s kifizetések összekötéséről szóló kompromisszumos szövegtervezetről még hétfőn délután állapodott meg tíz ország vezetője (a német, a francia, a holland, a svéd, a dán, a finn, a lett, a luxemburgi, a magyar és a lengyel kormányfő). Ők maguk szerkesztették tehát kétértelműre a szöveget, amit aztán kedd hajnalban változtatás nélkül a többi állam- és kormányfő is elfogadott és ez került bele a végső szövegbe.
A Politico forrása szerint szándékosan fogalmazták ennyire homályosra, kétértelműre a szöveget, hogy a magyar és a lengyel kormányfő arcvesztés nélkül tudjon arról kommunikálni, amikor távoznak az EU-csúcsról.
A német ZDF televíziónak Ursula von der Leyen azt mondta a homályosnak tűnő szövegről, hogy az alapján egyértelmű: az Európai Bizottság által a jogállamiság és az EU-s pénzek összekötése ügyében beterjesztett rendelet-tervezetről minősített többséggel kell szavazni az állam- és kormányfői testületben és majdan az esetleges szankciókról is elég lesz a minősített többség. Utóbbi benne van az elfogadott szövegben, az előbbi viszont teljesen új információ és nagyon erős üzenete van.
Ez azt jelenti, hogy minden tagállamra érvényes, várhatóan szigorú feltételrendszerről és az abból következő szankciókról elég minősített többséggel dönteni a tanácsban és az együttes magyar-lengyel vétó sem tudná ezeket megakadályozni. Nyilván ez csak akkor jelentene tényleges veszélyt a magyar, vagy a lengyel EU-s pénzek folyósítására, ha tényleg talál a Bizottság a két országban olyan jogállamisági kifogás(oka)t, amiket objektíven alá tud támasztani a Tanácsnak megfogalmazott szankciós javaslatában - írja a Portfolió cikke.
A minősített többség egyébként azt jelenti, hogy a 27 tagállamból elég, ha legalább 55% támogatja (praktikusan 15), akik legalább az uniós összlakosság legalább 65%-át képviselik. Így tehát még a magyar és lengyel vétó sem tudná megállítani annak a jogállamisági rendelettervezetnek az elfogadását a Tanácsban, amit még 2018-ban javasolt a Bizottság és most von der Leyen jelzése szerint nem is fogják már átdolgozni („ezt fogjuk tovább folytatni”). Abban a rendelettervezetben egyébként az volt, hogy ha jogsértést tapasztal a Bizottság, akkor az EU-pénzek terén arányos szankciót javasol, amelyet a Tanácsban csak fordított minősített többséggel lehet blokkolni.
Ursula von der Leyen tehát most arról beszélt, hogy a Tanácsban sima minősített többséggel kell dönteni arról a rendelet-tervezetről, amely alapján, ha jogállamisági problémát tapasztal a Bizottság egy tagállamban, akkor az EU-pénzes szankciót csak akkor lehet felülírni a Tanácsban, ha a problémás tagállam maga mögé tudja állítani a tagállamok legalább 55%-át, amelyek az össznépesség 65%-át képviselik. Utóbbi, tehát a szankció blokkolásának összehozása nagyon nehéznek tűnik a Tanácsban, mert a tagállamok inkább passzívan elfogadják a Bizottság javaslatát, és ezzel a passzivitásukkal a szankció életbe lép.
A műsorvezető szembesítette von der Leyent azzal, hogy a kedd reggeli sajtótájékoztatón a magyar kormányfő azt mondta: visszaverték az új jogállamisági mechanizmus bevezetésére vonatkozó kísérleteket, így tehát győztek. A Bizottság elnöke azt mondta, hogy Magyarország is elfogadta a szöveget, ha pedig később ebből jogvita lesz, akkor ott a független Európai Bíróság, az majd eldönti az ügyet, megvan tehát az eszközünk. Ezután az eszköz konkrét működéséről azt mondta: a Bizottság javaslata rendelet-tervezet formájában már ott van a Tanács asztalán, és "ezt fogjuk tovább folytatni és ezt minősített többséggel kell elfogadni."
Úgy folytatta:
Amint ez átmegy, akkor majd látni fogja, hogy ennek az eszköznek igenis van foga. Mostantól, ha a bíróságok függetlensége, vagy a média függetlensége veszélyben van, vagy egyéb gyengeségeket látunk, akkor adott lesz ez az eszköz. Eddig nem állt rendelkezésünkre az EU-s pénzekkel összekötés lehetősége, de ezt most végre tudjuk hajtani. Ez volt a cél, ez volt a viták célja, ezt így akartam és ezt sikerült is elérnünk.
Az EP is ráerősíthet a jogállamisági fegyverre
Az állam- és kormányfők által összehozott költségvetési és jogállamisági alku szövegét az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia egyszerű többséggel és már kedden elkezdtek érkezni a bírálatok az EP-képviselőktől, hogy miért sikerült gyengére az alku tartalma. Ezek nagy része nyilván pártpolitikai jellegű támadás, de lényeges, hogy az EP holnap, csütörtökön már összeül egy rendkívüli ülésre, hogy első olvasatban véleményt mondjon a Tanácsban született alkuról.
Erre az ülésre szerdán már elkezdtek megfogalmazni a nagy pártok egy közös állásfoglalási szöveget, amelynek egyik korai verziójában az van a Politico információi szerint, hogy a jogállamiság terén elért szöveg túl gyenge és vissza kell térni az Európai Bizottság által eredetileg is javasolt szankciós mechanizmushoz, azaz a Bizottság által javasolt szankciót a Tanácsban csak nehezen elérhető fordított minősített többséggel lehessen felülbírálni.
Forrás: Portfolió , Fotó: MTI
